Áralakulás
Az infláció az év elején látványosan csökkent, majd a második negyedévben némileg újra emelkedett a ráta, igaz így is jelentős a dinamika mérséklődése. A kialakult áremelkedési ütem fenntartása ugyanakkor nem lehet reális célkitűzés, mivel az árakat egyedi – merőben piacidegen – kormányzati intézkedések befolyásolják. Az idei évben feltehetően alacsonyan tartható az infláció, bár a várható hatósági beavatkozás ellentmondásos. A kilátásba helyezett újabb energiaár-csökkentő lépések az áremelkedés ütemét – akár jelentősen – mérsékelhetik, míg az adóemelések közvetlen és közvetett hatása az árak emelését válthatja ki.
Az ipari termelői árak májusban 1,2%-kal csökkentek az előző hónaphoz, és 1,3%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az év első öt hónapjában az ipari termelői árak mindössze 0,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az utóbbi összehasonlításban a legnagyobb mértékben, 6,3%-kal az élelmiszeripari árak nőttek; a gyógyszeriparban 4,7%-kal, a vegyiparban pedig 2,5%-kal emelkedtek a termelői árak. Ugyanebben az időszakban a kőolaj-feldolgozás árai 5,6%-kal mérséklődtek. A feldolgozóipar termelői árai májusban 0,7%-kal csökkentek az előző májushoz képest, míg ugyanennyivel nőttek az első öt hónapban az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az ipari export forintban mért értékesítési árai májusban 1,8%-kal csökkentek az egy hónappal, és 1,2%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az év első öt hónapjában 0,6%-kal emelkedtek az ipari kivitel értékesítési árai. Az exportban is az élelmiszeripari árak emelkedtek a legnagyobb mértékben: az első öt hónapban 6,4%-os növekedést regisztrált az árstatisztika; a gyógyszergyártásban 5,9%-kal, az építőanyagiparban 2,9%-kal haladták meg a kiviteli árak az egy évvel korábbit. A kőolaj-feldolgozásban az export árak ebben az időszakban 5,2%-kal csökkentek. Az ipar belföldi értékesítési árai májusban 0,3%-kal csökkentek az előző hónaphoz, és 1,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az év első öt hónapjában 0,2%-kal elmaradtak az árak az egy évvel korábbi szinttől. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai a január és május közötti időszakban 1,1%-kal emelkedtek.
A mezőgazdasági termelői árak májusban jelentősen, 9,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az év első öt hónapjában 14,4%-kal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak. A növényi termékek értékesítésében még a múlt évi alacsony termés hatása érvényesült, ezért májusban 12,4%-kal nőttek az árak. A gabonafélék termelői ára 14,8%-kal, az ipari növényeké 10,2%-kal, ezen belül az olajnövényeké 8,5%-kal, a zöldségféléké 11,2%-kal emelkedett, a gyümölcsöké 11,7%-kal csökkent. A burgonya termelői ára – a nagyon alacsony bázishoz képest – kiugró mértékben, 136%-kal, azaz több mint kétszeresére emelkedett.
Az élőállatok és állati termékek termelői ára májusban 3,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A vágóállatok termelői ára májusban 2,7%-kal emelkedett; ezen belül a vágómarháé a gyenge kereslet következtében jelentősen, 23,2%-kal csökkent, a vágósertésé csekély mértékben, 1,3%-kal, a vágóbaromfié 9,6%-kal nőtt. Az állati termékek termelői ára májusban 4,4%-kal emelkedett; ezen belül a tej termelői ára érzékelhetően, 12%-kal nőtt, míg a tojásé – a rendkívül magas bázishoz képest – 18,6%-kal mérséklődött.
A fogyasztói árak júniusban 0,2%-kal emelkedtek az előző hónaphoz, és 1,9%-kal az egy évvel korábbihoz képest. A fogyasztói árak az első félévben 2,3%-kal haladták meg az előző év azonos időszakában regisztrált szintet. Az élelmiszerek ára egy hónap alatt 0,3%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek jelentősen, 4,5%-kal drágultak. Az élelmiszerek ára az elmúlt évben az általános infláció több mint kétszeresével, 4,1%-kal emelkedett. Kiemelkedő mértékben, 21,3%-kal drágultak az idényáras élelmiszerek, és kétszámjegyű mértékkel, 12,7%-kal emelkedett a liszt ára. Az átlagot meghaladóan, egyaránt 4,5%-kal nőtt a száraztészta, valamint a sertéshús ára, és 3,9%-kal drágult az előző júniushoz képest a baromfihús. Ugyanebben az időszakban 11,7%-kal mérséklődött a tojás, 4,9%-kal pedig a cukor ára. A jövedéki adó jelentős emelése következtében 8,8%-kal drágultak a szeszes italok, a dohányáruk.
Az átlag több mint kétszeresével, 4%-kal emelkedett a szolgáltatások árszintje. Ezen belül is jelentősen, 7,6%-kal drágult a szemétszállítás, és 5,3%-kal a közösségi közlekedés. A háztartási energia ára 8,7%-kal csökkent, ennek ellenére még némileg meghaladta a három évvel korábbi szintet. /A gáz ára 2010-ben 10,6%-kal, 2011-ben 9,9%-kal, míg a múlt évben 7,7%-kal emelkedett./ Az üzemanyagok ára – a magas bázishoz képest – 2,8%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké 1,7%-kal, a ruházati termékeké 0,1%-kal csökkent.
A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított infláció júniusban az előző hónaphoz képest az általános áremelkedéssel megegyezően 0,2%, míg az előző júniushoz viszonyítva az általános árindexhez képest 0,1 százalékponttal kedvezőbb, 1,8% volt. Júniusban – a nyers élelmiszerek és az üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával számított – szezonálisan kiigazított maginfláció 3% volt.
Jövedelem és fogyasztás
A kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban 2,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, míg az első öt hónapban 0,4%-kal elmaradt a múlt év azonos időszakában mért szinttől. Az élelmiszerek eladása az első öt hónapban némileg, 0,3%-kal, az élelmiszeren kívüli termékeké 1%-kal visszaesett. A legnagyobb, 6,5%-os csökkenés a bútor- és műszaki cikk kereskedelemben ment végbe, az iparcikkek forgalma 1,3%-kal mérséklődött, míg a gyógyszerek és illatszerek eladása 1,2%-kal, az üzemanyagoké – az alacsony bázishoz viszonyítva – 0,7%-kal bővült. Májusban az élelmiszerek forgalma 0,9%-kal, az élelmiszeren kívüli termékeké 1,9%-kal emelkedett. A bútor- és műszaki cikkek eladása szerény mértékben, 0,7%-kal bővült, míg a gyógyszer- és illatszerforgalom, valamint az iparcikkek eladása stagnált. Jelentősen, 10,2%-kal nőtt májusban a használtcikk kereskedelem, és 2,7%-kal emelkedett a ruházati termékek forgalma. Májusban is dinamikusan, 41,8%-kal bővült – az összességében csekély súlyú – csomagküldő és internetes kereskedelem. Májusban az üzemanyagok forgalma 5,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
A KSH – a szokásosnál valamivel később – közzétette a múlt évi létminimum számítás egyes adatait. A magyar statisztikai gyakorlat – az európai hivatalokban általánosan alkalmazottól eltérően – a normatív létminimum számítási módszert alkalmazza, amely az élelmiszerfogyasztás értékének alapján határozza meg a minimális szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen jövedelmet. A létminimum a statisztikai definíció szerint olyan küszöbérték, amely szerény életvitellel lehetővé teszi az alapvetőnek tekintett szükségletek kielégítését. Mivel a családok fogyasztásának egy része nem függ szorosan a családtagok számától, ezért a létminimumot fogyasztási egységre határozzák meg. A KSH ennek alapján a múlt évi létminimum értékét 85 960 forintban állapította meg, amely 2,4%-kal magasabb a megelőző évinél. A kétszülős kétgyermekes családok létminimuma 249 284 forint, az egyszülős, egygyermekes családoké 141 834, a két nyugdíjasból álló családoké 133 238 forint volt a múlt évben.
A KSH a korább években azt is közölte, e számítás szerinti létminimum érték a családokat miként érinti, azaz hányan élnek a létminimum alatt. A hivatal legutóbbi ilyen tartalmú jelentése szerint 2010-ben 3 700 ezer fő, azaz a népesség több mint egyharmada, 37%-a élt az akkori létminimum alatt. A múlt év óta ez az adatot nem publikálják. Az a KSH közleményeiből meghatározható, hogy a tavalyi egy fogyasztási egységre jutó 85 960 forintot kitevő létminimum érték 2,4%-kal magasabb az előző évinél, míg 2011-ben 6,6%-os volt a létminimum érték emelkedése. Mivel a létminimum számítás módszere az élelmiszer normatívából indul ki, jelentősen hat rá az élelmiszerek árának alakulása. A múlt évben az élelmiszerek ára 5,5%-kal nőtt az előző évi 7,6%-kal szemben. Az alapvető élelmiszerek ára ugyanakkor az átlagnál nagyobb mértékben nőtt: a húsé 9%-kal, a halé 5,7%-kal, az olajé és a zsiradékoké 8,3%-kal. A kávé, a tea ára 14,3%-kal, az ásványvíz, az üdítőitalok ára 7,6%-kal emelkedett. A létminimum tehát az élelmiszerek inflációjánál kisebb mértékben emelkedett. Ebben szerepe van annak is, hogy a létminimumra közvetetten hat az életszínvonal alakulása is, mivel a számítás módjából adódóan csökkenő életszínvonal mellett az élelmiszerfogyasztás részaránya megnő a családok fogyasztásában, azaz az élelmiszeren kívüli termékek és szolgáltatások fogyasztására kevesebb jut a rendelkezésre álló jövedelemből. A múlt évi létminimum alakulása tehát ezt a tényezőt is tükrözi, vagyis azt, hogy tavaly valamennyi családtípusban érzékelhető mértékben csökkent az életszínvonal.
Sajnálatos, hogy a KSH nem tette közzé a létminimum alatt élők számát, mivel ez világos orientációt jelentene a szociálpolitika alakításához; ez az információ a jelenlegi kormány politikájához kétségtelenül nem illeszthető. Nem könnyű megbízható becslést adni; ki lehet indulni abból a szegénység vizsgálatból, amely az Eurostat egységes módszertana szerint évente készül az Európai Unió tagországaiban. E felmérés során a medián jövedelem 60%-át tekintik a jövedelmi szegénység küszöbértékének. Ez az érték Magyarországon 2010-ben 59 441 forint volt, és ennél alacsonyabb jövedelemből élt a népesség 12,3%-a, 1 230 ezer fő. A soron következő kutatás szerint 2011-ben az egy fogyasztási egységre eső jövedelmi szegénységet meghatározó küszöbérték 62 463 forint volt, és ennél alacsonyabb jövedelemből élt a népesség 13,8%-a, 1 380 ezer fő. Tehát ebben az esetben 5,1%-kal nőtt a küszöbérték, és az ennél kevesebb jövedelemből élő lakosság aránya 1,5 százalékponttal nőtt, vagyis újabb 150 ezer fő került egyetlen év alatt a jövedelmi szegénységi szint alá. A 2010. évre közölt létminimum szint alatt 3 700 ezer fő, a népesség 37%-a élt, azaz a létminimum alatti jövedelemmel rendelkezők éppen egyharmada, 33,2%-a élt a jövedelmi szegénységi küszöbnél kevesebb pénzből. Ennek alapján meghatározható, hogy 2011-ben 4 140 ezer fő élt a létminimum alatt, tehát 450 ezer fővel nőtt a létminimum alatt élők száma olyan évben, amelyben a háztartások tényleges fogyasztása – ha szerény mértékben is – 0,4%-kal nőtt. Igaz, ebben az évben már érvényesült a kormány torz adó- és jövedelempolitikája, amely az átlagos vagy az alatti keresettel rendelkezőket, a munkanélkülieket, az alacsony keresetű vagy keresettel nem rendelkező családokat sújtotta, míg az átlagos kereset legalább kétszeresével rendelkezőket kedvezményezte. Azaz a becslésnél magasabb is lehetett a létminimum alatt élők száma. A KSH még nem közölte a jövedelmi szegénységi vizsgálat 2012-re vonatkozó adatait. Az ugyanakkor ismert, hogy 2012-ben a háztartások tényleges fogyasztása jelentősen, 2%-kal visszaesett, 3,4%-kal csökkent a reálkereset, amely az adójóváírás megszűnése következtében az átlagosnál kevesebbet keresőket jobban sújtotta. Ehhez társul a kormányzat – az Európai Unióban egyedülállóan antihumánus – szociálpolitikája. Így semmiképpen sem tekinthető túlzó becslésnek, hogy a létminimum alatt élők száma legalább olyan mértékben nőtt, mint a megelőző évben, azaz a múlt évben 4 600 ezer fő élt igen nehéz körülmények között; ez a népesség megdöbbentően magas aránya 46%-a. Az megállapítható ugyan, hogy Magyarország jobban teljesít, de kiegészítendő a kijelentés azzal, hogy jobban teljesít, mint Banglades vagy Azerbajdzsán.
A lakosság betétállománya június hónapban – az előző hónapokban regisztráltnál kisebb mértékben – 57 milliárd forinttal csökkent, és az első félév végén 7 325 milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 30 milliárddal, a devizabetéteké a tranzakciók eredményeként 21 milliárd forinttal, árfolyamváltozás következtében 5 milliárd forinttal csökkent. A lakossági devizabetétek összege a félév végén 928 milliárd forint volt. A lakosság birtokában lévő állampapírok állománya júniusban 38 milliárd forinttal gyarapodott, és a félév végén 1 321 milliárd forintot tett ki. Az első félévben a lakossági állampapírok volumene 334 milliárd forinttal, 33,9%-kal, azaz egyharmadával bővült.
A lakosság hitelállománya júniusban 40 milliárd forinttal csökkent, és a hónap végén 7 063 milliárd forintot tett ki. A forinthitelek volumene 5 milliárddal, a devizahiteleké törlesztés eredményeként 30 milliárd forinttal, az árfolyamváltozás következtében 5 milliárd forinttal csökkent. A lakossági devizahitelek állománya a félév végén 3 878 milliárd forint volt, a teljes lakossági hitelállomány 54,9%-a.
Államháztartás, külgazdasági egyensúly
A külkereskedelmi forgalom a múlt év utolsó hónapjaiban csökkent, ez évben rendkívül szerény mértékben bővül. A kivitel volumene májusban némileg, 0,3%-kal elmaradt az egy ével korábbitól, míg az első öt hónapban 2,4%-kal bővült. A behozatal májusban 2%-kal, az év első öt hónapjában 2,5%-kal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg aktívuma május végéig 925 milliárd forintot, illetve 3,1 milliárd eurót tett ki, 87 milliárd forinttal, illetve 246 millió euróval többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az év első öt hónapjában az export forintban mért árszínvonala 0,6%-kal, az importé 1,5%-kal csökkent, így a cserearány 0,9%-kal javult. A forint árfolyama az euróhoz és a dollárhoz képest lényegében változatlan maradt.
A külkereskedelmi forgalomban vezető árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök kivitelének és behozatalának volumene egyaránt 2,4%-kal bővült az első öt hónapban. Az ezen belül legjelentősebb négy árucsoport közül a közúti járművek euróban mért exportja továbbra is dinamikusan, 14,5%-kal, a villamos gépeké 3%-kal bővült; ez utóbbi termékcsoport importja 1%-kal szűkült. Az energiafejlesztő gépek kivitele 0,5%-kal, behozatala 0,4%-kal, a híradástechnikai termékek kivitele 10,8%-kal, behozatala 0,8%-kal esett vissza az első öt hónapban. A második legnagyobb árufőcsoport, a feldolgozott termékek exportjának volumene 6,1%-kal, az importé 4,2%-kal emelkedett. Az e főcsoporton belül vezető gyógyszerek euróban mért exportja 8%-kal nőtt az import 11,6%-os csökkenése mellett. A harmadik árufőcsoport, az élelmiszeripari kivitel volumene 6,7%-kal, a behozatalé 4,8%-kal esett vissza.
Az Európai Unióba irányuló export volumene az első öt hónapban 2,1%-kal emelkedett; ezen belül a 15 régi tagállamba irányuló 3,8%-kal nőtt, az új tagállamokba irányuló pedig 2,4%-kal mérséklődött. Az Európai Unióból származó import csekély mértékben, 0,4%-kal bővült. Az Unión kívüli országokba irányuló kivitel volumene 3,5%-kal, az onnan érkező behozatal érzékelhetően, 7,6%-kal meghaladta a bázisidőszakit. Az Európai Unióval lebonyolított forgalomban 4 435 millió eurós, az egy évvel korábbinál 13,4%-kal nagyobb aktívum, míg a többi országgal lebonyolított forgalomban 1 336 millió eurós, a tavalyinál jelentősen, 25,8%-kal nagyobb passzívum keletkezett.
Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya az első félév végén 722 milliárd forint volt, az éves előirányzat több mint négyötöde, 82%-a. Ezen belül a központi költségvetés deficitje 914 milliárd forintot tett ki, az egész éves előirányzat 104,8%-át. Azaz a központi költségvetést illetően az első félév végére a kormány túllépte az éves hiány mértékét. Az első félévben a központi alrendszernek 7 250 milliárd forint bevétele volt, az éves előirányzat 47,3%-a, valamint 7 972 milliárd forint kiadása, az éves előirányzat 49,2%-a.
A gazdálkodó szervezetek az első félévben összességében 461 milliárd forint adót fizettek, 8,9%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában; ugyanakkor a legnagyobb tételt jelentő társasági adóból 5%-kal kevesebb folyt be az államkincstárba. Az egyszerűsített vállalkozói adóból lényegesen, 21,1%-kal kevesebb befizetés teljesült, részben egy új adónem, a kisvállalkozói adó bevezetése, részben a gazdaság komoly, a vállalkozásokat ellehetetlenítő működési zavarai miatt. Bányajáradékból, játékadókból az időarányos bevétel alig kétharmada, az éves előirányzat 34,9%-a, illetve 32%-a folyt be a költségvetésbe, amely csupán e két adónemnél 48 milliárd forintos kiesést jelent. Az ez évben bevezetett két új adónem, a kisadózók tételes adója, valamint a kisvállalati adó nem tűnik sikeresnek, kevesen választották: az előbbiből a tervezett összeg 15,3%-a, míg az utóbbiból mindössze 2,9%-a érkezett be a kincstárba az első félév végéig.
Fogyasztási adókból 1 834 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, 2,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, noha a költségvetés jelentősen, 15,8%-kal több bevételt vár ebből az adófajtából, mint amennyi tavaly befolyt ugyanezen a jogcímen. Ez részben úgy valósulna meg a kormány szerint, hogy az adónem döntő részét kitevő általános forgalmi adóból a múlt évinél 7,5%-kal nagyobb bevételt várnak, másrészt bevezettek egy új sarcot, a tranzakciós illetéket 301 milliárd forintos, tehát drasztikus mértékű előirányzattal. A távközlési adóból 44 milliárd forintos, a biztosítási adóból 27,5 milliárd forintos bevételt terveztek. Ehhez képest áfából 9%-kal kevesebbet fizettek be a kötelezettek, mint a múlt év első felében, a tranzakciós illetékből pedig az időarányosnak jóval kevesebb mint a fele, az éves előirányzat 22,8%-a folyt be június végéig a kincstárba. Ezért emelte meg duplájára ezt az – egyébként is – értelmetlen, a feketegazdaságot erősítő adót a kormány.
A lakosság az első félévben 815 milliárd forint adót fizetett, 6,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. A személyi jövedelemadó befizetések összege 3,2%-kal haladta meg a múlt évit, amelyből az átlagosnál kevesebbet keresők e mértéknél lényegesen többet, míg a magas keresetűek – a félszuperbruttó megszüntetése következtében – a tavalyinál összegében is kevesebb adót fizettek.
A költségvetési szervek kiadásai az első félévben 1 776 milliárd forintot tettek ki, igen jelentősen, 30%-kal többet, mint a múlt év első hat hónapjában. Ennek a rendkívüli növekedésnek egyik oka a kormányzati centralizáció előidézte helyzet, mely szerint az államosított kórházak és iskolák finanszírozása részben a központi költségvetésből történik. Ugyanakkor ezzel a kiadási összeggel a tervezett előirányzat 59,8%-a – az időarányos feletti mértékkel – teljesült, pedig a költségvetés készítésekor már adott volt a totális kormányzati centralizáció pénzügyi-finanszírozási következménye. Emellett a helyi önkormányzatok támogatására az egy évvel korábbinak alig több mint a felét, 55,5%-át fordította a kormány, azaz lényegesen több forrást vont el az önkormányzatoktól, mint amennyi feladatot önkényesen centralizált; a különbség, amely hiányzik a települések kasszájából, ezáltal a helyi közszolgáltatásokból, több mint 100 milliárd forint.
Családi támogatásokra az első félévben 219 milliárd forintot fordított a kormány, nominálértékben 2,2%-kal, reálértékben 4,4%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A nemzeti foglalkoztatási alap kiadásai az első félévben 4%-kal emelkedtek, ezen belül azonban a munkanélküli ellátásokra fordított kiadások – növekvő munkanélküliség mellett – drasztikusan, nominálértékben is 29,9%-kal zuhantak. Az egészségbiztosítási alap kiadásai 2,8%-kal, reálértékben 0,5%-kal nőttek, ezen belül a gyógyszertámogatások – az előző kétévi radikális visszafogást követően – újabb 9%-kal estek vissza. A nyugdíjakra fordított kiadások jelentősen, 9,2%-kal emelkedtek.
A költségvetési szervek tartozásállománya az első félév végén 91 milliárd forint volt, csaknem kétharmadával, 65,8%-kal több, mint egy évvel korábban. Az állammal szembeni tartozás ebből 11 milliárd forintot tett ki, melyet döntő részben, 83,1%-ban a megyei kormányhivatalok halmoztak fel. A közüzemi szolgáltatók követelése június végén 9,3 milliárd forint volt, míg a közszféra adósságának legnagyobb tétele, 57,8 milliárd forint a szállítókkal szembeni tartozás volt, azaz a cégek, gyakran kis- és közepes vállalkozások kényszerhitele a közintézmények számára. A legtöbb tartozást, a teljes állomány több mint háromnegyedét, 77,8%-át – a súlyosan alulfinanszírozott – egészségügyi és a felsőoktatási intézmények halmozták fel, összesen 70,6 milliárd forintot. Ezzel a kórházak egy részének és néhány felsőoktatási intézménynek kritikus mértékűre duzzadt a tartozásállománya. Az államháztartás helyzetét jellemzi, hogy az első félév végén a költségvetési intézmények több mint felének, 51,5%-ának volt valamennyi adóssága. Ezek közül 87 intézmény, a költségvetési szervezetek 13,5%-a minősített – 60 napon túli, 50 millió forintot vagy a szerv költségvetésének 3,5%-át elérő – tartozást görgetett maga előtt.
Az államháztartás első félévi adatai részben magyarázzák azt a drasztikus megszorító intézkedés sorozatot, amelyet még közvetlenül a nyári parlamenti szünet előtt – az e kormányzati ciklusban már szokásosnak tekinthető gyorsasággal – fogadtatott el a kormány. A demokráciákban elvárható költségvetési transzparencia hiányában a folyamatok csak némi bizonytalansággal elemezhetők, de az alapvető tendenciák jól kirajzolódnak. A kormány a múlt év nyarán elkészített költségvetést egyáltalán nem gondolta komolyan, annak főszámai, amelyeket a tavaszi ülésszak végén elfogadtattak az országgyűlésben első ránézésre is teljesen irreálisak voltak. / A kommunikációs dicsekvés arról szólt, hogy soha nem készült még ilyen korán a költségvetés. A másik jelzőt nem tették hozzá: nem készült még ilyen szakszerűtlen költségvetés sem./ Miként várható volt, ősszel szinte az egész költségvetést teljesen át kellett írni, de akkor már nem volt idő és lehetőség a változtatások konzisztens végigvezetésére, ugyanis a költségvetés készítése bonyolultabb dolog annál, mint ami képviselői indítványok tömegével összerakható lenne. Így a bevételek jelentős részét egyszerűen túltervezték, míg egyes tételek eleve irreálisak voltak vagy létükben /pénztárgépek bekötése az adóhatósághoz, újabb kisadók/, vagy a tervezett mértékükben /közműadó, tranzakciós illeték/. A kiadásoknál nem számoltak az intézményrendszer drasztikus átalakításának /a totális kormányzati centralizáció/ államháztartási következményeivel, az államosított egészségügyi szolgáltatók, a teljes közoktatási hálózat, a járási hivatalok állami finanszírozásának igényével. Ezen felül szándékosan alultervezték az intézményrendszer egy részének támogatási szükségletét /felsőoktatás, szociális intézmények/. Ezen túlmenően szándékosan lebegtettek néhány jelentős költségvetési kiadást, mint a pedagógusok béremelését, illetve az egészségügyben dolgozók részleges bérkorrekcióját. Ehhez társul a rezsicsökkentés azon része, amely a döntően önkormányzati tulajdonú közszolgáltató intézmények terhére történik /víz- és csatornaszolgáltatás, szemétszállítás, kéményseprés/. Ehhez hozzáadódik még két makrogazdasági tévedése a kormánynak. A költségvetés készítésekor feltételezett gazdasági növekedés – szükségszerűen – nem valósul meg, és a tervezettnél lényegesen kisebb lesz az infláció; mindkét elem negatívan hat a költségvetés pozíciójára. Tehát az első féléves adatok ismeretében már látható: a 200 milliárdos – drasztikus, a lakosságot közvetlenül is érintő – megszorítás jelentős része szükséges volt az államháztartási hiánycél tartásához, ugyanakkor az még most sem ítélhető meg, milyen költségvetési forrásokat mozgósít a kormány a már láthatóan elindult választási osztogatáshoz. Várhatóan ennek egy része nem valós, hanem kommunikációs típusú osztogatás, azaz ígéretek halmaza lesz. Ezt teszi most a kormány a pedagógus életpálya elindításával is.
Lakásépítés
Az idei évben is folytatódik a lakásépítések – korábban elképzelhetetlen – zuhanása. Az utóbbi másfél évtizedben a felépített lakások száma évente általában 30 ezer – 2004-ben és 2005-ben 40 ezer – felett volt. 2010 óta folyamatos a csökkenés: 2010-ben 20 800, 2011-ben 12 700, míg 2012-ben csupán 10 600 lakás épült. Ezt követően az idei első félévben mindössze 2 700 lakás épült, 40%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Az utóbbi 80 évben nem fordult elő, hogy csupán ennyi lakás épült. A következő évben sem várható kedvező fordulat, mivel az első félévben mindössze 3 400 építési engedélyt adtak ki a hatóságok, 30,4%-kal kevesebbet, mint a bázisidőszakban.
A lakásépítéseknél nem érzékelhetők lényeges területi különbségek. A fővárosban ugyan 12,5%-kal több lakás épült, mint egy évvel korábban, de mindössze 900 lakásról van szó, azaz lezárult 3 nagyobb beruházás; ezt támasztja alá, hogy a Budapesten kiadott építési engedélyek száma 43,5%-kal alatta maradt az egy évvel korábbinak. Az első félévben a fővárosban épült az összes új lakás csaknem egyharmada, 32,9%-a. A megyei jogú városokban 41,5%-kal, a többi városban 58%-kal, a községekben pedig 54,9%-kal kevesebb lakás épült az egy évvel korábbinál. Az új lakóépületek 56%-a volt családi ház a múlt évi 61%-kal szemben. Az elkészült lakások átlagos alapterülete 100 m2 volt, 4 m2-rel kevesebb, mint tavaly ugyanebben a félévben. A 100 m2-nél nagyobb lakások aránya ebben az időszakban 4 százalékponttal, 39%-ra csökkent.
Ipar, építőipar
Az év eddig megfigyelt időszakában az ipari termelés nem lábalt ki a tavaly kezdődött recesszióból. Az áprilisi kibocsátás ugyan meghaladta az egy évvel korábbit, de ez nem bizonyult tartósnak, és a rendelésállomány sem utal kedvező fordulatra. Az ipari termelés volumene májusban – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 1,3%-kal alacsonyabb volt az egy hónappal korábbinál, és 2,1%-kal elmaradt a tavaly májusitól. Az ipar kibocsátása az év első öt hónapjában 1,3%-kal kisebb volt az egy évvel azelőttinél. A feldolgozóipar termelése májusban 2%-kal, az első öt hónapban 0,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A járműgyártás változatlanul dinamikusan, az első öt hónapban 11,3%-kal bővítette a termelését, ez azonban nem tudta ellensúlyozni a többi alág visszaeső kibocsátását. A második legnagyobb volument előállító alág, a számítógépek és elektronikai termékek előállítása jelentősen, 14,6%-kal visszaesett az első öt hónapban. A termelés volumene alapján harmadik alág, az élelmiszeripar kibocsátása 1,4%-kal csökkent. A vegyipari termelés volumene 9,3%-kal nőtt, a gyógyszergyártásé 8,6%-kal csökkent. Az energetikai ág termelésének volumene 6,7%-kal esett vissza az év első öt hónapjában.
Az ipari export az év első öt hónapjában 2,4%-kal, ezen belül májusban szerény mértékben, 0,4%-kal bővült. A feldolgozóipari kivitel egyharmadát képviselő járműipari export 11,9%-kal nőtt, míg a számítógépek és elektronikai termékeké igen jelentősen, 14,3%-kal visszaesett. Az ipar belföldi értékesítése májusban 3,2%-kal, az első öt hónapban 3,9%-kal csökkent. A feldolgozóipar belföldi eladásai májusban 5,1%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól.
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés az első öt hónapban 1,4%-kal visszaesett változatlan foglalkoztatotti létszám mellett. A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek állománya májusban 3,4%-kal csökkent az egy évvel azelőttihez képest; ezen belül az új exportrendelések volumene 4,1%-kal visszaesett, míg az új belföldi rendeléseké – az alacsony bázishoz képest – 0,9%-kal bővült. Az ipar összes rendelésállománya május végén 10,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ipari termelés volumene az év első öt hónapjában Dél-Alföldön – a Mercedes gyár változatlanul dinamikusan bővülő termelésének köszönhetően – továbbra is kiugró mértékben, 27,3%-kal, ezen belül Bács-Kiskun megyében 59,9%-kal, Észak-Magyarországon szerény mértékben, 1,8%-kal nőtt, az összes többi régióban csökkent. A legnagyobb, 5,9%-os visszaesést a közép-magyarországi régióban regisztrálta az iparstatisztika; ezen belül Budapesten 7,3%-kal maradt el a termelés volumene az egy évvel korábbitól.
Az építőipar az uniós projekteknek köszönhetően az év eddig megfigyelt időszakában a rendkívül alacsony bázishoz képest dinamikusan bővítette a kibocsátását. A termelés volumene májusban 11,2%-kal meghaladta az előző májusit, és – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – némileg, 0,8%-kal elmaradt az előző havitól. Az építőipari termelés volumene az első öt hónapban 7,5%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de összehasonlító adatok szerint még így is 9,5%-kal elmaradt a három évvel korábbitól.
Az épületek építése májusban – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 10,3%-kal emelkedett, amelyben az ipari építmények építése dominált. Az egyéb építmények építése 12%-kal nőtt, az út- és vasútépítési projektek bővülésének köszönhetően. Az építőipari vállalkozások májusban kötött új szerződéseinek volumene 5,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit; az épületek építésére irányulóké 8%-kal, az egyéb építményeket célzókét 3,2%-kal. Az építőipar teljes szerződésállománya május végén 10,4%-kal nagyobb volt, mint a múlt év azonos időpontjában; ezen belül az épületek építésére irányulóké 9%-kal csökkent, míg az egyéb építményeket célzóké jelentősen, 19,8%-kal emelkedett.
Mezőgazdaság
A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első öt hónapban 5,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása jelentősen, 16,7%-kal visszaesett – a tavalyi termésből származó – gabonafélék felvásárlásának igen jelentős, 27,8%-os mérséklődése következtében. A zöldségfélék felvásárlása 5,6%-kal, a gyümölcsöké kiugró mértékben, 61,6%-kal bővült. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása 1,4%-kal szűkült; a vágóállatoké csupán 0,2%-kal, az állati termékeké 4,1%-kal.
Turizmus
A kereskedelmi szálláshelyeken az első öt hónapban 2 853 ezer vendég 6 888 ezer éjszakát töltött el; a vendégek száma 7%-kal, míg a vendégéjszakáké ehhez képest kevésbé, 5,3%-kal emelkedett, azaz az átlagos tartózkodási idő valamelyest rövidült. A külföldi vendégek száma 10%-kal, a vendégforgalom 9,2%-kal bővült; a belföldi vendégek száma 3,9%-kal, a vendégéjszakáké ugyanakkor csupán 0,5%-kal nőtt, azaz ebben a vendégkörben erőteljesen csökkent a tartózkodás időtartama. A szállodák szobafoglaltsága az első öt hónapban 43,3%-os volt, 2 százalékponttal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az ötcsillagos hotelek szobáinak átlagos kihasználtsága 57,4%-os, a négycsillagosoké 52,5%-os, míg a gyógyszállóké 55,8%-os volt az év eddig megfigyelt időszakában. A vállalkozások árbevétele az első öt hónapban folyó áron 18%-kal nőtt, a foglalkoztatottak száma májusban 30 100 fő volt, 3,4%-kal több az egy évvel korábbinál.
Népmozgalom
Az év első öt hónapjában 34 500 gyermek született, 5,5%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A születési arányszám 8,4‰ volt, jelentősen, 0,4 ezrelékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. Az első öt hónapban 10 200 házasságot kötöttek, 1,5%-kal kevesebbet a múlt évi igen alacsony értéknél. A házasságkötési arányszám 2,5‰ volt, nem változott a bázisidőszakhoz képest.
Az első öt hónapban 54 200 halálesetet anyakönyveztek, 5,3%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A halálozási arányszám 13,2‰ volt, lényegesen, 0,7 ezrelékponttal kisebb, mint a múlt év azonos időszakában. A csecsemőhalálozási arányszám ebben az időszakban 4,9‰ volt, jelentősen, 0,6 ezrelékponttal kisebb az egy évvel azelőttinél. A természetes fogyás az első öt hónapban 4,8‰ volt, 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb az előző évinél.
Bűnügyi helyzet
A Belügyminisztérium nyilvánosságra hozott adatai szerint az év első öt hónapjában 141 400 bűncselekményt regisztráltak a bűnüldöző szervek, jelentősen, 17,4%-kal kevesebbet, ezen belül a fővárosban 1,5%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A súlyosabb megítélésű bűntettek száma 19,7%-kal, a kisebb súlyú vétségeké 16,1%-kal mérséklődött. Budapesten a vétségek száma ugyanebben az időszakban számottevően, 25,2%-kal emelkedett. A személy elleni erőszakos bűncselekmények száma 8,7%-kal, a közterületen elkövetetteké 9,8%-kal csökkent. A sértettek száma 13,6%-kal, az ismertté vált elkövetőké 4%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.
Budapest, 2013. augusztus 11.
Dr. Katona Tamás
Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, PSZÁF, MÁK, Eurostat.
Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.
