HTML

Hetényi Kör

2012. június 6-án megalakult a Hetényi István (1926-2008) ne­vét viselő szakmai-baráti kör, melynek tagjai a volt pénzügy­miniszter egykori munkatársai és tisztelői. A Hetényi Kör adó­szakértőkből és közgazdászok­ból áll, célja a magyar adó­rendszert érintő javaslatok ki­dolgozása és nyilvános szak­mai vitája.

Moderálási alapelvek

Mielőtt hozzászól, kérjük olvassa el moderálási alapelveinket.

Portfolio.hu


Feliratkozás

Katona Tamás: Helyzetkép 2013. június - július 2. rész

2013.09.17.

Államháztartás, külgazdasági egyensúly

 

A külkereskedelmi forgalom az első negyedévi stagnálást követően a második negyedévben szerény mértékben bővült, de a tendencia nem egyértelmű, mert júniusban a forgalom ismét csökkent. A kivitel volumene júniusban 2,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg az első félévben 1,9%-kal bővült. A behozatal júniusban 1,1%-kal, az első félévben 3,2%-kal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az első félévben 1 046 milliárd forintot, illetve 3,5 milliárd eurót tett ki, 19 milliárd forinttal, illetve 123 millió euróval kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Az első félévben az export forintban mért árszínvonala 0,9%-kal, az importé 1,9%-kal csökkent, így a cserearány 1%-kal javult. A forint árfolyama az euróhoz képest 0,2%-kal csökkent, míg az amerikai dollárhoz viszonyítva 1%-kal erősödött.

A külkereskedelmi forgalomban legnagyobb súlyú árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök exportja 2,5%-kal, importja 2,6%-kal emelkedett az első félévben. Az ezen belül legnagyobb súlyt képviselő villamos gépek és készülékek euróban mért kivitele 3,2%-kal bővült, behozatala 0,8%-kal mérséklődött; a legnagyobb dinamikával bővülő termékkör, a közúti járművek exportja 13,2%-kal, importja 7%-kal nőtt. A harmadik legnagyobb árucsoport, a híradástechnikai készülékek kivitele ugyanakkor jelentősen, 9,9%-kal visszaesett, behozatala 1,3%-kal bővült. A második legnagyobb árufőcsoport, a feldolgozott termékek exportjának volumene az első félévben dinamikusan, 6,1%-kal, importjának volumene pedig 5,5%-kal emelkedett. Az e körben meghatározó gyógyszerek euróban mért kivitele 7,3%-kal bővült a behozatal 2,5%-os mérséklődése mellett. A harmadik árufőcsoport, az élelmiszeripari export volumene az első hat hónapban 8,2%-kal, az importé 3,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az Európai Unióba irányuló export volumene az első félévben 1,7%-kal emelkedett; ezen belül a 15 régi tagállamba irányuló 3,3%-kal nőtt, míg az újakba irányuló 2,3%-kal visszaesett. Az Európai Unióból származó import 1,1%-kal emelkedett; a régi tagállamokból származó stagnált, míg az újakból származó 4,2%-kal bővült. Az Unión kívüli országokba irányuló kivitel 2,4%-kal, az onnan származó behozatal jelentősen, 8,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az Európai Unió tagországaival lebonyolított forgalomban 4 942 millió eurós, az egy évvel korábbinál 6,6%-kal nagyobb aktívum, míg a többi országgal lebonyolított forgalomban 1 436 millió eurós, az egy évvel korábbinál lényegesen, 42,4%-kal nagyobb passzívum keletkezett.

Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya július végén 851 milliárd forint volt, azaz az éves hiánycélt csaknem elérve, annak 96,7%-a. Ezen belül a központi költségvetés deficitje 1 093 milliárd forintot tett ki, az egész éves előirányzat 125,3%-át. Az év első hét hónapjában a központi alrendszernek 8 506 milliárd forint bevétele volt, az éves előirányzat 55,5%-a, valamint 9 358 milliárd forint kiadása, az éves előirányzat 57,8%-a.

A gazdálkodó szervezetek július végéig összesen 510 milliárd forint adót fizettek, 4,8%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában; ezen belül a legnagyobb bevételt jelentő társasági adóból 10,6%-kal csökkent a befizetett összeg. Az egyszerűsített vállalkozói adóból jelentősen, csaknem egynegyedével, 23,7%-kal kevesebb befizetés teljesült, amely részben annak tudható be, hogy az érintettek mintegy egytizede áttért az új adónemre, a kisvállalkozói adóra, jelentős részben viszont a főképp kis- és közepes vállalkozásokat ellehetetlenítő kormányzati gazdaságpolitika következménye. Több adónemből is jelentős elmaradás tapasztalható: bányajáradékból az éves előirányzat 39,7%-a, míg játékadóból  – a hibás jogszabály következtében már egyébként is jelentősen csökkentett idei előirányzat – 37,2%-a folyt be július végéig a költségvetésbe. Két, ez évben bevezetett adónem feltehetően nem váltja be a hozzá fűzött reményeket: a kisadózók tételes adójából az egész éves előirányzat 19,1%-át, a kisvállalati adóból pedig mindössze 4,3%-át fizették be az adónemet választó gazdálkodó szervezetek. Az ez évben új sarcként bevezetett közműadóból várt 60 milliárd forint 44,2%-a július végén már a kincstári számlán volt.

Fogyasztási adókból júliusban 2 148 milliárd forint költségvetési bevétel keletkezett, gyakorlatilag ugyanannyi, 1%-kal kevesebb a múlt évinél; igaz, ez az összeg jelentős elmaradást takar, mivel az ez évi bevételi előirányzat ezen a költségvetési soron 15,8%-kal meghaladja a tavalyit. Ez nyilvánvalóan e bevételi jogcímeken jelentős felültervezésre utal; a bevétel várható elmaradása miatt vetettek ki ez évben többször is extra adótételeket a két Varga-csomag keretében. Az általános forgalmi-adó bevétel 7,7%-kal, a jövedéki-adó bevétel 3,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A tranzakciós illetékből július végéig 82 milliárd forint, az éves előirányzatnak csupán alig több mint egynegyede, 27,2%-a került a kincstári egységes számlára, ezért emelte meg drasztikusan a kormány az adó mértékét.

A lakosság az év első hét hónapjában 963 milliárd forint adót fizetett, 4,7%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a személyi jövedelemadó tételsoron 2,1%-kal, azaz a bruttó bértömeg növekedésénél kisebb dinamikával emelkedett a befizetett adótömeg; ennek oka az ún. félszuperbruttó alapján történő adószámítás megszüntetése, amely a magas keresetűeket hozta kedvezőbb helyzetbe.  Harmadik éve úgy alakul a keresetek adóztatása, hogy az átlagos kereset kétszeresénél több jövedelemmel rendelkezők adóterhelése érzékelhetően csökken, míg az e mértéknél kevesebbet keresőké fokozatosan emelkedik.

A költségvetési szervek kiadásai az első hét hónapban 2 095 milliárd forintot tettek ki, lényegesen, 29,6%-kal többet, mint a bázisidőszakban.  A jelentős növekedés a kormányzat erőteljes centralizációs intézkedéseinek a következménye, hiszen a központi költségvetés finanszírozza a korábban önkormányzati hatáskörben lévő közszolgáltatások számottevő hányadát, de ezen felül a bürokrácia növekedése, és a hibás tervezés is tetten érhető az adatokon, hiszen az éves előirányzat 70,5%-át, tehát az időarányosnál lényegesen magasabb összeget költötték el a költségvetési intézmények július végéig. Ennek a féktelen centralizációnak részbeni következménye, hogy az önkormányzatok támogatása csaknem megfeleződött; az e célra fordított kiadások az egy évvel korábbinak alig 56,8%-át tették ki; ez a támogatás csökkenés lényegesen meghaladja az önkormányzatoktól elvont hatáskörök és feladatok finanszírozásához szükséges pénzeszközök volumenét.

A legtöbb forrást a szociális és családtámogatásokon takarította meg a kormány; az e célú kifizetéseket szolgáló alapból nominálértékben 6,8%-kal, reálértékben jelentősen, 9,9%-kal kisebb összeget folyósított az államkincstár, mint az elmúlt év azonos időszakában. A foglalkoztatási alap kiadásai 4,7%-kal nőttek az első hét hónapban, ugyanakkor a munkanélküliek ellátására – a növekvő munkanélküliség ellenére – még nominálértékben is 29,2%-kal kevesebbet fordítottak az egy évvel korábbinál. Az egészségbiztosítási alap kiadásai nominálértékben 3%-kal, reálértékben 0,7%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ezen belül a gyógyszertámogatások – az előző két évben végrehajtott drasztikus csökkenést követően – 8,6%-kal visszaestek. A nyugdíjkiadások ugyanebben az időszakban érzékelhetően, 9,2%-kal emelkedtek.

A költségvetési szervek tartozásállománya július végén 94 milliárd forint volt, 3,1%-kal több, mint egy hónappal, és 64,2%-kal több, mint egy évvel korábban. Azaz a költségvetési szféra eladósodottsága egy év alatt rendkívüli mértékben, több mint másfélszeresére nőtt. Az állammal szemben fennálló tartozás összege 11,1 milliárd forint volt, ennek döntő részét, 86,7%-át – éppen a törvényesség őreként működő – kormányhivatalok halmozták fel.  A tartozások legnagyobb hányada, 81,8 milliárd forint, szállítói tartozás, amelyből 7,5 milliárd forint a közüzemi szolgáltatókkal szemben keletkezett. A legtöbb tarozást, 78,2 milliárd forintot, a közszféra adósságának 83,6%-át a – súlyosan alulfinanszírozott – egészségügyi és felsőoktatási, illetve kisebb részben közoktatási intézmények halmozták fel. Az egészségügyi intézmények tartozása 53 milliárd forintot, a felsőoktatási intézményeké 21,8 milliárd forintot /ebből a betegellátást is végző négy egyetemé 13,6 milliárd forintot/ tett ki július utolsó munkanapján. A kórházak egy részének és néhány felsőoktatási intézménynek a tárgyhó végén már szinte kezelhetetlen méretű volt az adóssága, amely komolyan veszélyezteti az érintett intézmények alapfeladatainak ellátását.  A költségvetési intézményhálózat helyzetét általánosan is jellemzi, hogy július végén minden második költségvetési szervnek volt valamennyi tartozása.  Ezek közül 90 intézmény, a költségvetési szervezetek 14%-a minősített – 60 napon túli, 50 millió forintot vagy a szerv költségvetésének 3,5%-át elérő – tartozást görgetett maga előtt.

Az államháztartás pontos helyzetét egyre nehezebb megítélni a transzparencia hiánya miatt, s ehhez társul, hogy az utóbbi fél évben már a Magyar Nemzeti Bank adatszolgáltatása sem segíti az eligazodást. Az első hét hónap rendelkezésre álló adatai azt tükrözik, hogy a tényleges folyamatok egyre jobban eltérnek a költségvetési törvény előírásaitól, részben a hibás tervezés, részben az önkényes kormányzati intézkedések, nemritkán a rögtönzések következményei miatt.  Az előző két évben kialakult gyakorlatnak megfelelően idén is szinte minden hónapban módosítják a költségvetési törvényt, amely bizonyos államháztartási folyamatokat a kormány számára is kiszámíthatatlanná tesz, miközben egyre több intézmény táncol az ellehetetlenülés határán.

A kormány láthatóan kényesen ügyel a 3% alatti államháztartási hiány formális betartására, de úgy tűnik, ma már ez az egyetlen betartandó célja. Ugyan a költségvetési törvényben szereplő 2,7%-os hiánycél tarthatósága erősen kétséges, ahhoz a kormány nyilvánvalóan ragaszkodni fog, hogy a deficit a 3%-ot érdemben ne haladja meg. Ez indokolta a júliusban elfogadott drasztikus, 200 milliárd forintos megszorítást, amely csak a kormányzati kommunikációban nem érinti a lakosságot, a valóságban az új adók és elvonások döntő részben a családokat sújtják. A 200 milliárd forintos kiigazítás a ma ismert kiadások jelentős részét fedezi, de nehéz megítélni az újabban kilátásba helyezett kiadásnövelő intézkedések forrását, illetve gazdasági következményeit. Így nem egyszerű kiszámítani a pedagógus béremelés ez évi tényleges hatását. Az látható, hogy a kormányzati ígéretnél lényegesen kisebb lesz a bértömeg növekménye, mert részben elvonják, azaz alapbéresítik a túlóradíjakat és a pótlékokat, részben folyamatosan csökken a pedagógus létszám. Nem becsülhető meg az újabb rezsicsökkentés gazdasági, illetve államháztartási következménye, és nem látható a legújabban kilátásba helyezett, devizahiteleseket mentő akció érdemi hatása sem. Változatlanul jó néhány bizonytalan bevételi tétele van még most is a költségvetésnek a pénztárgépek adófizetést serkentő hatásától a tranzakciós illeték megemelt előirányzatának realitásáig. A kiadásokat növelheti a kaotikus helyzetben lévő költségvetési intézmények összeomlásának megakadályozásához szükséges költségvetési többlettámogatás. Ugyanakkor a hiánycél elérését segítheti a tényleges kiadások évek közötti és államháztartáson kívüli források segítségével történő átcsoportosítása, amely téren a kormány már eddig is  tiszteletre méltó kreativitást mutatott fel /magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása, a stadionépítések úgymond magánpénzből történő finanszírozása/.

Az államháztartás finanszírozásával kapcsolatos legfontosabb kormányzati toposz az államadósság csökkentése, illetve az IMF, mint legfőbb gonosz elüldözése. A Nemzetközi Valutaalaptól felvett kölcsön visszafizetése, mint kormányzati állítás nem helytálló. Pusztán adósságcseréről van szó. Azt sugallni, hogy valamit visszafizettünk az államadósságból, kizárólag a közvélemény félrevezetését szolgálja. A kormány idei finanszírozási terve bruttó 5 900 milliárd forint forrás bevonásával számol, mely összeget részben a nemzetközi pénzpiacon lehet felvenni, részben a hazai állampapír kibocsátással előteremteni. Ez az összeg éppen az IMF és az Európai Bizottság által 2008-ban nyújtott hitel volumenének felel meg, azaz elmondható, hogy az idén is szüksége van a kormánynak ilyen mértékű forrásra, amelyet a piacról, drágán szerez meg. Az ország kockázati felára ma gyakorlatilag kétszerese a három évvel ezelőttinek: az akkori 170 bázisponttal szemben most 320 bázispont. A GDP arányos bruttó államadósság jelenleg megegyezik a 3 évvel korábbival, miközben a nyugdíjpénztári vagyon felélése következtében az állam hosszabb távú kötelezettsége jelentősen, a GDP 9%-ával nőtt. Azaz ennyivel emelkedett a tényleges államadósság. Tehát minden bizonnyal kimutatható lesz a 3%-ot el nem érő államháztartási hiány, de hosszabb távon a költségvetési gazdálkodás jelentős változtatása nélkül ez a hiánycél nem tartható, és az államadósság törvényszerűen emelkedő pályára kerül, mint ahogy a valóságban most sem csökken.

 

Beruházás

 

Ellentmondásos adatok láttak napvilágot a beruházási tevékenységről. Látszólag kedvező adatokat közölt a KSH: a beruházások volumene a második negyedévben – a rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva – 4,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A statisztika módszere az összehasonlítás, így a változás dinamikája jelentősen függ a viszonyítási alaptól. Ezért szerepel gyakran az a megjegyzés, hogy az alacsony, vagy éppen a magas bázishoz képest kell egy mutatószámot értékelni. Most azonban nem csupán erről van szó, a probléma sokkal összetettebb. A beruházások volumene az elmúlt 5 évben olyan mélyre süllyedt, hogy itt a közzétett negyedéves bővülés a tíz évvel ezelőtti színvonal újbóli elérését jelenti. A többi index is jelzi a probléma összetettségét: a beruházások volumene a második negyedévben – szezonálisan kiigazított adatok szerint – 0,1%-kal elmaradt az előző negyedévitől, az első félévben pedig 1,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A beruházások szerkezetének vizsgálata egyértelműen mutatja a kettősséget: a versenyszférában változatlanul a visszaesés a jellemző, és csupán az állami szféra – uniós forrásból finanszírozott – egyedi fejlesztései mozdították meg az indexeket. A versenyszférában két tendencia érvényesült. Az ágazatok többségében az előző kormányzati ciklusban kezdett fejlesztések kifutásával gyakorlatilag leálltak a beruházások, mert a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai környezetben a vállalkozások kockázatosnak tartanak új befektetéseket indítani. Ezt jól tükrözi, hogy a feldolgozóipari beruházások volumene az első félévben 6,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A kereskedelemben 7%-kal, a lakásépítések 80 éves mélypontjának következtében az ingatlanügyletekben 12,9%-kal csökkent a beruházások volumene. Az idegenforgalom területén volt csupán némi élénkülés, mivel – többek között a hazai fizetőeszköz tartós gyengülése következtében előállt szerény konjunktúrát látva – az ágazat vállalkozásai néhány szálloda felújításával az alacsony bázishoz képest 12,8%-kal bővítették a beruházások volumenét. A kormány által kitüntetetten sújtott ágazatok tovább csökkentették a beruházásaikat: így az energetikai ágazatban – már a jövőbeni szolgáltatási színvonalat veszélyeztető mértékben – 26,6%-kal, a húzóágazatnak számító infokommunikációban 20,4%-kal zuhant a beruházások volumene az előző év azonos időszakához képest.

A kormány a hivatalba lépését követően szinte azonnal leállította az uniós projekteket, többször átszervezte a fejlesztéssel foglalkozó intézményeket, és gyakorlatilag csaknem két évig szüneteltek a kifizetések. Ez évben – a szokásos kapkodás keretében – próbálja behozni az elvesztegetett időt, s mivel az év végével lezárul a 7 éves uniós fejlesztési ciklus, a támogatásokat még az idén fel kell használni /a pénzügyi elszámolás végső határideje 2015. december/. Az uniós források teljes körű felhasználására már csekély esély maradt, de a projektek megvalósítása valóban felgyorsult. Ezt tükrözik az uniós forrásból finanszírozott beruházások adatai: a szennyvízkezelés és hulladékgazdálkodás területén – a csatornaépítések következtében – 63,8%-kal, a közigazgatás és védelem területén – az árvízvédelmi fejlesztések által – 42,2%-kal, az építőiparban – az uniós projektek következtében – 14,1%-kal, a szállításban – az út- és autópálya építéseknek köszönhetően – 6,2%-kal nőtt a az első félévben a beruházások volumene.

A közösségi szolgáltatások területén továbbra is mélyrepülés jellemezte a fejlesztéseket; ez részben tükrözi a kormány társadalompolitikai prioritásait, részben pedig azt mutatja, hogy a közösségi beruházások szinte kizárólagosan uniós forrásból valósulnak meg, azokra a hazai költségvetés nem szán eszközöket.  Az oktatásban 9,1%-kal, a kultúra területén 9,2%-kal, míg az egészségügyben és a szociális ellátásban 12,2%-kal esett vissza a beruházások volumene a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

 

Ipar, építőipar

 

Az ipar az első félévben nem tudott talpra állni a múlt év második felében kezdődött recesszióból. Hónapról hónapra hullámzó teljesítmény tapasztalható, de a kibocsátás nem érte el az egy évvel korábbit. Az ipari termelés volumene júniusban – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 1,2%-kal meghaladta a májusit, és nyers adatok szerint 0,6%-kal csökkent, munkanaphatással korrigált adatok alapján 1,7%-kal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest. Az ipari kibocsátás az első félévben 1,6%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipari termelés volumene júniusban 0,3%-kal, az első félévben 1,2%-kal csökkent. Változatlanul dinamikusan, az első félévben 12,3%-kal bővült a járműipar, és jelentősen, 6,5%-kal a vegyipar termelése, míg szerény mértékben, 1,9%-kal bővült a villamos berendezések gyártása. Ugyanakkor a járműgyártást követő két legnagyobb alág kibocsátása számottevően visszaesett: a számítógép és elektronikai-termék gyártásé 14,5%-kal, az élelmiszeriparé pedig 3,1%-kal.

Az ipari export az első félévben szerény mértékben, 0,5%-kal bővült, ezen belül júniusban 1,4%-kal mérséklődött. A közúti járművek exportja 12,7%-kal, a villamos berendezéseké 3,1%-kal nőtt, míg a gyógyszergyártásé 5,9%-kal, a számítógép és elektronikai-termék gyártásé 14,4%-kal visszaesett. Az ipar belföldi értékesítése az első félévben 4,1%-kal, ezen belül júniusban 4,5%-kal mérséklődött. A feldolgozóipar belföldi eladásai júniusban jelentősen, 8,3%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés az első félévben 1,8%-kal csökkent a foglalkoztatottak létszámának igen szerény, 0,1%-os növekedése mellett.  A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek állománya júniusban 5,5%-kal csökkent az egy évvel azelőttihez képest; ezen belül az exportrendelések volumene 7%-kal mérséklődött, míg az új belföldi rendeléseké – az alacsony bázishoz képest – 5%-kal nőtt. Az ipar összes rendelésállománya az első félév végén 10,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ipari termelés volumene a dél-alföldi régióban – a Mercedes gyár dinamikusan bővülő kibocsátásának köszönhetően – 25,1%-kal, ezen belül Bács-Kiskun megyében több mint másfélszeresére, 53,8%-kal nőtt. Észak-Magyarországon 3,4%-kal emelkedett az ipari kibocsátás az első félévben, míg a többi régióban csökkent. A legnagyobb, 6,5%-os visszaesést a közép-magyarországi régióban rögzítette a statisztika, ezen belül Budapesten 7,9%-kal mérséklődött a termelés volumene. Az első félévben a nagyvállalatok ipari kibocsátása 1,4%-kal csökkent, mivel az e vállalatcsoportban nagy súlyú kivitel csekély mértékben, 0,3%-kal bővült, a hazai értékesítés pedig jelentősen, 6,9%-kal szűkült. A közepes méretű vállalkozások valamelyest, 1,1%-kal növelték, a kisvállalkozások 9,3%-kal visszafogták a termelésüket.

Az építőipar az első félévben az előző évek mélyrepülését követően az uniós projekteknek köszönhetően a – rendkívül alacsony bázishoz képest – dinamikusan bővítette a kibocsátását. A termelés volumene júniusban 12,4%-kal meghaladta az előző júniusit, és – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – megegyezett az előző havival, az első félévben pedig 7,2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest; az ágazat helyzetét ugyanakkor jellemzi, hogy a termelés volumene összehasonlító adatok szerint e jelentős idei növekedés ellenére is 7,9%-kal elmaradt a három évvel korábbitól.

Az épületek építése júniusban – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 18,2%-kal bővült, főként ipari építmények kivitelezésének köszönhetően. Az egyéb építmények építése 6,5%-kal nőtt, amely kiemelten az út- és vasútépítési projektek megvalósításából adódott. Az építőipari vállalkozások új szerződéseinek volumene júniusban 19,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit; az épületek építésére irányulóké 13,9%-kal, az egyéb építményeket célzóké – a további uniós finanszírozású vasútfejlesztési projekteknek köszönhetően – 23,9%-kal. Az építőipar teljes szerződésállománya az első félév végén 11,7%-kal nagyobb volt, mint a múlt év közepén; ezen belül ugyanakkor az épületek építésére irányuló állomány gyakorlatilag nem változott, 0,9%-kal emelkedett, míg az egyéb építményeket célzóké – a vasútfejlesztések következtében – 16,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet.

 

Mezőgazdaság

 

A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első félévben 6,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása jelentősen, 17%-kal visszaesett; ezen belül kiemelkedő mértékkel, 27,3%-kal csökkent a gabonaféléké, és 15,4%-kal a zöldségféléké. A gyümölcsök felvásárlása ugyanakkor számottevően, 27,8%-kal bővült. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása 2,7%-kal szűkült; ezen belül a vágóállatoké 1,8%-kal, míg az állati termékeké 4,8%-kal.

 

Turizmus

 

Az első félévben élénkült a külföldi, és némileg a belföldi turizmus forgalma, és szerkezete is kedvezőbbé vált. A forint gyengülése növelte a beutazó, és különösen a bevásárló turizmust. A második negyedévben külföldiek 11 millió alkalommal látogattak Magyarországra, valamivel, 0,8%-kal többször, mint a múlt év azonos időszakában. Az egy napra látogatók 0,5%-kal kevesebben, míg a több napra érkezők 4,4%-kal többen voltak. A külföldiek jelentős többsége, 71,8%-a, 7,9 millió személy így is egyetlen napra érkezett, 40%-a átutazóként, egyharmada vásárlási céllal. A több napra érkezők több mint négyötöde, 87%-a turisztikai célból választotta hazánkat. A kedvező változások közé tartozik, hogy a több napra érkezők 27 millió napot töltöttek nálunk, 8,7%-kal többet, mint egy évvel korábban. A több napra érkezők átlagos tartózkodás ideje 7 nap volt, 0,6 nappal hosszabb, mint a múlt év azonos időszakában. A külföldi látogatók a második negyedévben 346 milliárd forintot költöttek, folyó áron 17%-kal többet, mint egy évvel azelőtt.

Magyarországi lakosok a második negyedévben 4 millió alkalommal utaztak külföldre, 1,7%-kal kevesebbszer, mint a bázisidőszakban. A szerkezet úgy változott, hogy egyetlen napra 4,3%-kal kevesebben, míg több napra 5%-kal többen utaztak. Az egynapos utak 39%-a, a többnaposoknak pedig 89%-a volt turisztikai célú. A több napra utazók összesen 8,5 millió napot töltöttek külföldön, jelentősen, 14%-kal többet, mint a múlt évben ugyanekkor; az átlagos tartózkodási idő 7,1 nap volt. Az utazók a második negyedévben 126 milliárd forintot költöttek külföldön, folyó áron 2,9%-kal többet, mint a bázisidőszakban. Az utasforgalomból származó bevételi többlet a második negyedévben 220 milliárd forint, illetve 743 millió euró volt. A forint árfolyamának 0,5%-os gyengülését is figyelembe véve az euróban számított aktívum 26%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A kereskedelmi szálláshelyeken az első félévben 3 717 ezer, a múlt évinél 5,9%-kal több vendég 9 073 ezer éjszakát töltött, 4,9%-kal többet, mint egy évvel korábban. A külföldi-vendég forgalom érzékelhetően, 7,8%-kal, míg a belföldi szerény mértékben, 1,6%-kal bővült. A szállodák szobafoglaltsága az első félévben 44,9%, júniusban 52% volt, utóbbi 2,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az ágazat vállalkozásainak árbevétele az első félévben 129 milliárd forint volt, folyó áron 10%-kal több, mint a múlt év első felében; júniusban a foglalkoztatottak száma 32 ezer fő volt, 3%-kal több a tavaly júniusinál.

 

Népmozgalom

 

Az első félévben 41 700 gyermek született, 4,5%-kal kevesebb, mint a múlt év első felében. A születési arányszám 8,5‰ volt, számottevően, 0,4 ezrelékponttal kisebb, mint egy évvel korábban. Az első félévben 14 500 házasságot kötöttek, 1%-kal kevesebbet a múlt évi alacsony értéknél. A házasságkötési arányszám 2,9‰ volt, némileg, 0,1 ezrelékponttal kisebb, mint a bázisidőszakban.

Az első félévben 64 300 halálesetet anyakönyveztek, 4,3%-kal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A halálozási arányszám a megfigyelési időszakban 13,1‰ volt, 0,5 ezrelékponttal kisebb, mint a múlt év azonos időszakában. A csecsemőhalálozási arányszám 5,1‰ volt, 0,3 ezrelékponttal alacsonyabb az előző évinél. A természetes fogyás az első félévben 4,6‰ volt, szemben az egy évvel korábbi 4,8‰-kel.

 

 

 

 

Bűnügyi helyzet

 

Az év első felében valamelyest csökkent a közlekedési balesetek száma, és kevesebben haltak meg az utakon, mint egy évvel korábban; ugyanakkor többen szenvedtek súlyos sérülést, és számottevően több balesetet okoztak az ittas kerékpárosok és motorkerékpárosok. Az első félévben 6 700 személyi sérüléssel járó baleset történt, 2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, de 0,5%-kal többen szenvedtek sérülést, mint az előző évben. A második negyedévben némileg romlott a baleseti helyzet: 1%-kal nőtt a balesetek száma, ugyanannyi halálos kimenetelű és 5%-kal több súlyos sérüléssel járó baleset történt, mint egy évvel azelőtt. Az első félévben a járművezetők 2,2%-kal kevesebb, ezen belül a tehergépjármű vezetők ugyanakkor 4,7%-kal, míg a gyalogosok 6,1%-kal több balesetet okoztak. Az autópályákon a második negyedévben jelentősen, 18%-kal több baleset történt, mint egy évvel korábban. Az ittasan okozott balesetek száma érzékelhetően, 14%-kal csökkent, de a motorkerékpárosok 14%-kal, a kerékpárosok 2%-kal több balesetet okoztak ittas állapotban, mint a múlt év azonos időszakában. Változatlanul minden tízedik balesetben szerepet játszott az alkohol.

A baleseti helyzet értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a recesszió következményeként a szállítási teljesítmények csökkentek. A második negyedévben a szállított áruk tömege 3%-kal, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény 1%-kal, ezen belül a közúti szállításé 2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A nemzetközi áruszállítás teljesítménye 1%-kal nőtt, a belföldi szállításé 6%-kal visszaesett. A közúti szállítás teljesítményében még nagyobb volt a különbség: a nemzetközi szállításé 5%-kal nőtt, a belföldié ugyanakkor 7%-kal csökkent. A vasúti közlekedésben a nemzetközi forgalomban a tranzitszállítások teljesítménye 14%-kal emelkedett, az export szállításé 2%-kal mérséklődött, az import szállításé stagnált. A helyközi személyszállítás teljesítménye 3%-kal nőtt, a helyi forgalomban 1%-kal csökkent.

Az első félév végén a közúti gépjármű állomány 3,7 millió járműből állt, ebből 3 millió volt személygépkocsi. Az év eleje óta a személygépkocsik száma 1%-kal, a motorkerékpároké 8%-kal, az autóbuszoké 3%-kal, a tehergépjárműveké 2%-kal emelkedett. A második negyedévben 31 200 személygépjárművet helyeztek első ízben forgalomba, 15%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában, de csupán 65%-át az 5 évvel korábbinak. Az első alkalommal regisztrált autók csaknem fele, 49%-a használtan érkezett az országba.

A Belügyminisztérium nyilvánosságra hozott adatai szerint az első félévben 174 900 bűncselekményt regisztráltak a bűnüldöző szervek, jelentősen, 16%-kal kevesebbet, ezen belül azonban a fővárosban az országos tendenciával ellentétesen lényegesen, 12,8%-kal többet, mint a múlt év első felében. A súlyosabb megítélésű bűntettek száma 10%-kal, Budapesten 11,2%-kal csökkent, a vétségeké országosan 19,1%-kal mérséklődött, míg a fővárosban 33,4%-kal emelkedett. A személy elleni erőszakos bűncselekmények száma 1,7%-kal, a közterületen elkövetetteké 0,5%-kal csökkent, míg e két csoportban Budapesten 6,3%-os, illetve 13,1%-os növekedést regisztráltak. A sértettek száma 14,3%-kal csökkent, az ismertté vált elkövetőké 4,4%-kal nőtt.

A Belügyminisztérium utóbbi években kialakított adatszolgáltatása alapján a bűnügyi helyzet, a közbiztonság alakulásáról nem lehet érdemi információhoz jutni. A statisztikáról és az információszabadságról szóló törvények nyilvánvaló megsértésével a Belügyminisztérium, a Legfőbb Ügyészség és a KSH elzárják a nyilvánosság elől az alapvető statisztikai adatokat. A néhány publikus adat azt mindenképpen tükrözi, hogy a nyilvános bűnügyi statisztikai adatok nem torzításmentesek, a szakma alapvető szabályainak betartásával a mutatószámokban a közöltek szerinti ugrások ugyanis nem lehetségesek. Így a tényleges bűnügyi folyamatok elemzésére nincs lehetőség, a nyilvánosságra hozott statisztikai adatok sajnálatos módon a valóság elfedését, az állapot tendenciózus bemutatását szolgálják.

 

Budapest, 2013. szeptember 7.

 

Dr. Katona Tamás

 

Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, PSZÁF, MÁK, Eurostat.

Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://hetenyi-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr115520853

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.