HTML

Hetényi Kör

2012. június 6-án megalakult a Hetényi István (1926-2008) ne­vét viselő szakmai-baráti kör, melynek tagjai a volt pénzügy­miniszter egykori munkatársai és tisztelői. A Hetényi Kör adó­szakértőkből és közgazdászok­ból áll, célja a magyar adó­rendszert érintő javaslatok ki­dolgozása és nyilvános szak­mai vitája.

Moderálási alapelvek

Mielőtt hozzászól, kérjük olvassa el moderálási alapelveinket.

Portfolio.hu


Feliratkozás

Kun István: Kormányaink rikító böszmesége

2013.09.01.

Immár huzamosabb ideje mondják a magukét a baromfisok meg a húsosok, hogy valamit tenni kéne a mind kiterjedtebb feketegazdaság dáridózása ellen. A csirkében – és ezt joggal állítják – legalább 30-40 százalékra rúg a fű alatt eladott áru mennyisége, és a sertésben is hasonló az arány. A sundám-bundám kereskedés túlnőtt az elviselhető határon, manapság veszélyezteti a baromfifeldolgozó- és a húsipar termelési biztonságát, és – nem túlzás! – ezzel lassanként a létét is. Nem véletlen a zalai baromfis üzemösszeomlás, s törvényszerű, hogy húsfeldolgozók is kizárólag állami beavatkozásnak köszönhetik létüket. Gyula, Pápa és Kaposvár valameddig elevickél a korántsem unió konform kormányzati milliárdokkal (azért túlzottan reménykedni fölösleges: nem sokáig), a hoppon maradt Kapuvár húsüzemeit meg hovatovább berendezésenként árulják. Egyben nem kellenek. Felszámolás.

A milliárdok ugyanis dilettáns tüneti kezelésnek hatnak. A két iparág ötletezői bizonyára tudják ezt, mindesetre nem az Európai Unió tiltotta versenyellenes pénzinjekciókat (lásd a visszafizetésre történő kötelezés esetét a Malév szomorú sorsában), hanem mást javasolnak. Mit? Hogy ezen élelmiszerek áfáját csökkenteni kellene, méghozzá öt százalékra. Szerintük ezzel ki lehetne húzni a gyékényt a feketézők alól, s ha nem is szűnne meg teljes egészében a csirke- és a sertéshús papírt-számlát nélkülöző árusítása. A föltevésük nem alaptalan. A szállítóknak és a kereskedőnek legnagyobb bulija az áfa, ami nem az adóhivatalhoz megy, hanem rövid úton a zsebükbe. És az általános forgalmi adó ma igen nagy tétel. Az is igaz, hogy az élelmiszerünk kegyetlenül megadóztatott. (Egyesült Királyság: 0, Ausztria: 10, Magyarország 18-27 százalék.) Az Agrárgazdasági Kutató Intézet is elemezte a helyzetet, és 12 százalékos áfát javasolt. A kormány azonban eddig minden csökkentéstől elzárkózott, és ez költségvetési szempontból érthető.

1 komment

Katona Tamás: Helyzetkép 2013. május - június 2. rész

2013.08.25.

Áralakulás

Az infláció az év elején látványosan csökkent, majd a második negyedévben némileg újra emelkedett a ráta, igaz így is jelentős a dinamika mérséklődése. A kialakult áremelkedési ütem fenntartása ugyanakkor nem lehet reális célkitűzés, mivel az árakat egyedi – merőben piacidegen – kormányzati intézkedések befolyásolják. Az idei évben feltehetően alacsonyan tartható az infláció, bár a várható hatósági beavatkozás ellentmondásos. A kilátásba helyezett újabb energiaár-csökkentő lépések az áremelkedés ütemét – akár jelentősen – mérsékelhetik, míg az adóemelések közvetlen és közvetett hatása az árak emelését válthatja ki.

Szólj hozzá!

Katona Tamás: Helyzetkép 2013. május-június 1. rész

2013.08.25.

Gazdasági növekedés

 

Az év első feléből eddig megismert adatok némileg hűtötték az optimizmust az idei növekedési kilátásokról. A Nemzetközi Valutaalap júliusban – a szokásoknak megfelelően – frissítette idei prognózisát. Az előrejelzés érdemben nem változott ugyan az áprilisihoz képest, de az IMF szakértői széles körben úgy ítélték meg, hogy megvalósulnak vagy bekövetkezhetnek a korábban lefelé mutató kockázatnak értékelt körülmények, így több ország esetében – ha csak néhány tizedponttal is – negatív irányban módosították a prognózisokat. A világgazdaság egészének növekedésére vonatkozó prognózis erre az évre 3,1%-os GDP bővüléssel számol az áprilisi 3,3% helyett, míg a jövő évre 3,8%-os dinamikával kalkulálnak a tavaszi 4%-kal szemben. A Valutaalap projekciója ezúttal a fejlett országok gazdasági növekedésének kilátásait ez évre egy, míg a jövő évre két tizedponttal csökkentette, a fejlődő országok hasonló prognózisát pedig mindkét évre 3 tizedponttal, tehát valamivel nagyobb mértékben rontotta.

Szólj hozzá!

Kerényi Ádám: Kitörés

2013.08.23.

A kormányzat gazdaságpolitikájára vonatkozó kritikákhoz mérten még a legelkötelezettebb Fidesz-támogató, kormánypárti szavazó számára is egyszerűségében megnyugtató, józan felismeréshez vezetett Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatójának a saját bankjának részvényeire vonatkozó komplett kiárusítása. Nyilatkozatával - miszerint egy szegedi beruházás megvalósításához volt szüksége készpénzre – legfeljebb a megvilágítását tompítja a lépésének, erejét, radikalizmusát azonban nem csökkenti. 

Szólj hozzá!

Csillag István: "...s lerakódik, mint a guano, keményen, vastagon"

2013.07.17.

Magyar Bálint több mint egy évtizede cikkekben, interjúkban1 – egy természettudós kitartásával, aprólékos megfigyeléseivel és találó fogalomalkotással – igyekszik meghatározni a Fidesz-jelenséget, azt, ahogyan a Fidesz vezetői, a keresztapák Magyarországot birtokba veszik. Megfigyeléseit, már-már tudományos igényű leírásait koronázta meg a néhány hete az Élet és Irodalomban megjelent interjúban.2 Anélkül, hogy részletesen ismertetném, méltatnám Magyar Bálint történelmi és szociológiai szempontból pontos és képileg is jól megjeleníthető leírását, egyetlen mozzanatnak szentelnék írásomban több figyelmet: a hatalomgyakorlás és a vagyonosodás szerves összekapcsolásának. Erről így szól:

Még a kritikus politológiai elemzések is – valami érthetetlen szemérmességgel – szétválasztják a politikai hatalomkoncentráció és a korrupció jelenségeinek leírását. Ebben a megközelítésben, ami a politikai szférában történik, az valami öncélú, ördögi hatalomvágyként, a mértéktelen »lenyúlások« pedig pártfinanszírozási problémaként jelennek meg. Az egyik narratívája, hogy »ezek már megint rombolják a demokráciát«, a másik, hogy ezek »mutyiznak«. Holott ezek semmit sem magyaráznak a rendszer lényegéből. A hatalomkoncentráció ugyanis nem holmi megszállottság, még ha kell egyfajta lelki alkat és morális hiátus is hozzá. A korrupció meg nem eseti »mutyi«, egyfajta alkalmi elhajlás értelmében vett deviancia, hanem központilag irányított és racionálisan lebonyolított rablás, a rendszer része. A szervezett felvilág lényege ugyanis, hogy a hatalomkoncentráció és a szemérmetlen személyes vagyonosodás szorosan együtt jár, egymást szolgálja, s elkülönült rendszerekben nem működtethető.”

ÉS, LVII. évfolyam, 28. szám, 2013. július 12.

1 komment

Mihályi Péter hozzászólás

2013.07.15.

Az eddigi vélemények – ide értve Neményi Judit friss írását is – figyelembe vételével kicsit pontosítanám korábbi javaslatomat, ami  a Kör honlapján is megjelent.

1) Nem célszerű a Költségvetési Tanács intézményének beerőltetése az Alkotmányba. 2010-ig sem volt ott. Miután szerintem a gazdasági tárgyú 2/3-os törvényeket MIND meg kellene szüntetni, ezért nyilván 2/3-os törvény sem kell róla.   

2) Természetesen vissza kell állítani a Pénzügyminisztériumot a régi jogosítványaival, de ez sem az Alkotmányban rögzítendő kérdés.

3) Függetlenül attól, hogy ma még nem látható, hogy kik alakítanak kormányt 2014-ben (már feltéve, hogy nem O.V.), arról már ma is érdemes vitatkozni, hogy milyen legyen majd a fiskális és adósság szabályrendszer. A döntéshozó politikusok a legritkább esetben döntenek a saját emlékezetükre hallgatva, a részletek kidolgozásában mindig szerepet játszanak a legutóbb olvasott-hallott gondolatok.

Szólj hozzá!

Mihályi Péter: Az Alkotmányt nem célszerű fiskális/adósság ügyekkel terhelni

2013.07.13.

Mihályi Péter hozzászólása a vitához, melyben a Szalay kör álláspontjára reagál.

Először egy 0-ik megjegyzés: Ceterum censeo… Elvi és praktikus okokból nem értek egyet azzal, hogy az új kormánynak az Alaptörvény „javításával” kell kezdenie a működését. Ha megvan a 2/3-os támogatás, akkor vissza kell állítani a III. Köztársaság Alkotmányát, ha nincs, akkor kicsi a valószínűsége annak, hogy a Fidesz hajlandó az érdemi alkura. És ha mégis hajlandó rá, akkor legfőbb célja egy mihamarabbi előrehozott választás lesz, amely után majd visszaállítja az Alaptörvényt. Meg is fogja előre ígérni. És ez így mehet tovább-tovább, ciklusról-ciklusra.

Nem vagyok naiv.  Ismerem az Együtt 2014 jogászainak álláspontját.  Mégis, azt gondolom, hogy ebben a politikai vitában Gyurcsány Ferencnek és a DK-nak van igaza.  (Gyurcsány álláspontját ld. Galamus vitájában.)

Az egy másik kérdés, hogy számos visszafordíthatatlan változás miatt az Alkotmányt nem lehet 100%-ban visszahozni.  Ezért tehát az Alkotmány kismértékű szükséges módosítása egyben utat nyithat olyan módosításokra is, amelyek a költségvetést és az adósságállományt érintik.

  1. Ha csak annyi kerül be az Alkotmányba, hogy a költségvetés legyen „kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható” az ártani, biztosan nem árt. De, látni kell, hogy a „költségvetés” szó túl szűk, valójában az államháztartásról van szó (ideértve a települési önkormányzatokat, illetve a társadalombiztosítás alapjait is – már amennyiben e téren is visszaáll a régi rend).
  2. Továbbra is úgy gondolom, hogy az Alkotmányt nem célszerű fiskális/adósság ügyekkel terhelni. Az EU tagságunkból csak annyi következik, hogy legyen erre vonatkozó törvény. Miután az EU előírások is változnak, legyen elég a vonatkozó törvényeket változtatni, ne kelljen már mindig belenyúlni az Alkotmányba.
  3. -
  4. A korábbiakban mondottak miatt a Költségvetési Tanácsot sem kell bebetonozni az Alkotmányba.  Előre is sejthető, hogy a szervezet működése kapcsán 2-3 év alatt rengeteg új szabályozni való lesz, akkor megint az Alkotmányhoz kelljen nyúlni? Ezen a véleményemen az a tény sem változtat, hogy már 2008-ban is lehettek olyan szándékok, hogy kerüljön be a KT az Alkotmányba. (Itt jelzem, hogy a 90-es évek elején ugyanilyen viták folytak a privatizációs törvény és a privatizációs apparátus alkotmányos "függetlensége" ügyében. Micsoda káosz lett volna abból, hogy egy újonnan választott kormány csak alkotmány-módosítással tudta volna leváltani az ÁVÜ Igazgató Tanácsát?)
  5. A „megalapozott hatásvizsgálat”-ról. Régóta visszatérő gondolata ez sokaknak. A jogalkotási törvényben is benne van. De ettől még ez egy üres halandzsa. Nem csak gyakorlati, de elméleti képtelenség is egy intézményi-jogszabályi változás valamennyi hatását előre kiszámítani és ezeket „nettósítani”. A mostani Fidesz kormány legrosszabb törvényéről sem gondolom, hogy az előterjesztők ne fogalmazták volna meg egészen pontosan, hogy mit is akarnak elérni, és azt is tudniuk kellett, hogy lesznek mellékhatások.  Vegyük példának a tranzakciós adót. Az már értékválasztás kérdése, hogy ki mit gondol a várható nyereségek és veszteségek egyenlegéről. Annál többet, mint amit a törvények szokásos indoklása (írásban + az előterjesztő által szóban) ad, egy 5-10-50-500 oldalas ún. hatástanulmány sem eredményez. Ha beírjuk a törvénybe vagy az Alkotmányba, hogy erre szükség van, akkor csak a felesleges tanulmányok számát fogjuk gyarapítani.

 

2013. június 26.

Szólj hozzá!

Neményi Judit az adósságszabályról és a Költségvetési Tanácsról

2013.07.11.

Neményi Judit az Alaptörvénybe foglalt adósságszabályról és a Költségvetési Tanács szerepéről szóló szakértői vitához szól hozzá. A vita alapjául szolgáló javaslat itt olvasható.

***

Habár körülbelül négy évvel ezelőtt azt mondhattuk volna, hogy nagyjából minden rendben van, mostanra megint minden össze lett zavarva. A független Költségvetési Tanács (KT) létrejöttével volt szakmai kontrollt biztosító intézmény és értelmes szabályok is, amik mentén megfelelő pályára állhatott volna a fiskális politika. Legfeljebb a gyakorlat alapján kellett volna finomítani az eljárásokat. Aztán felszámolódott mindez, és lett helyette zűrzavaros adósságszabály (felfüggesztve!) az Alaptörvényben. Meg egy új KT, amiben a különböző intézmények hatáskörei összekuszálódnak. Magyarország egyik legjobb szakapparátusa  pillanatok alatt szétszéledt a világ minden tájára (most csatlakozik hozzájuk az MNB-sek csapata). És most megint az a kérdés, hogy ha egyszer értelmesen lehetne megszervezni a dolgokat, akkor:

Mi legyen az Alkotmányban? Legyenek-e költségvetési/adósság szabályok? Milyen legyen a Költségvetési Tanács és mi legyen róla az Alkotmányban?

Tulajdonképpen az előttem szólókkal mind egyet értek : Soós Károly Attila – semmi, csak ha valaki nagyon akarja; Mihályi Péter legyen (akár) az, ami 2008-ban; vagy legyen konszenzus meg transzparencia és független KT

Ezek persze ki is zárják egymást valamennyire.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása