HTML

Hetényi Kör

2012. június 6-án megalakult a Hetényi István (1926-2008) ne­vét viselő szakmai-baráti kör, melynek tagjai a volt pénzügy­miniszter egykori munkatársai és tisztelői. A Hetényi Kör adó­szakértőkből és közgazdászok­ból áll, célja a magyar adó­rendszert érintő javaslatok ki­dolgozása és nyilvános szak­mai vitája.

Moderálási alapelvek

Mielőtt hozzászól, kérjük olvassa el moderálási alapelveinket.

Portfolio.hu


Feliratkozás

Mit tartalmaz a paksi szerződés?

2014.02.24.

E l e m z é s a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó magyar – orosz nemzetközi szerződés egyes nemzetközi jogi vonatkozásai, a magyar szuverenitást érintő egyes kérdéseiről

 

1. A magyar – orosz megállapodás nemzetközi jogi jellege.

A paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó megállapodás „Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény” címmel kormányközi egyezményként került megkötésre. Magyarországi kötelező hatályának elismerésére és kihirdetésére a 2014. évi II. törvénnyel került sor. Ennek következtében tehát formailag megfelel a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény követelményeinek.

 

2. A magyar rendelkezési jogokat (szuverenitást) érintő vonatkozások.

 

2.1. A Szerződés nem tartalmaz semmilyen rendelkezést, de még utalást sem arra nézve, hogy a megvalósításra kerülő berendezések (nukleáris blokkok) kinek a tulajdonába kerülnek, valamint arra sem, hogy az abból keletkező hasznok szedésére (vagyis a keletkezett elektromos árammal való gazdálkodásra) ki (melyik állam vagy annak gazdálkodó szervezete) jogosult. Ennek következtében nem megalapozatlan az a feltételezés, hogy a berendezés nem a Magyar Állam vagy magyar gazdálkodó szervezet tulajdonába fog kerülni, illetőleg nem annak fog hasznot hajtani. Figyelmet érdemel e tekintetben az a rendelkezés, mely szerint „a Megvalósítási Megállapodások szerinti ellenérték olyan módon kerüljön megállapításra, amely lehetővé teszi, hogy a villamos áram-termelésre vonatkozó árak kereskedelmi szempontból hosszú távon versenyképesek és egyúttal az Orosz Kijelölt Szervezet számára elfogadhatóak legyenek.”

 

Szólj hozzá!

Kun István: Az új éhínség igézete

2013.10.13.

A magyar földbirtok-politika nem az a kifejezett sikertörténet. Sem a jobbágy-felszabadítással nem vált azzá, sem az 1945-ös földosztással. Mindkettő antagonisztikus ellentmondásokat gerjesztett. Egy interjúból idézek, amelyben a modern paraszti gondolkodás óriása, s egyben az utolsó hiteles parasztvezér, Szabó István (89 éves) összegez:

„1948-ban kezdeni kellett valamit a mezőgazdasággal, mert egyszerűen nem volt árualap az országban, közel álltunk az éhezéshez. A termelőszövetkezeti rendszer valamit javított ezen, de 1956-ban szétugrottak a szövetkezetek. Három év múlva megint komoly helyzet alakult ki, vagy jegyrendszer, vagy éhezés, vagy egy radikális átszervezés. Az utóbbit választotta az ország vezetése. Nem volt könnyű feladat, ezt személyesen tapasztaltam meg, hiszen ebben az időben már országgyűlési képviselő voltam, és az erről szóló KB-ülésre, mint agrárszakembert meghívtak. Az első titkárok hőbörögtek, hogy nálunk nem fenyeget éhínség, mint a Szovjetunióban. Kádár erre felállította Nyers Rezsőt, aki akkor éppen pénzügyminiszter volt, aki 40 percig sorolta tételesen a hiányokat és a stagnálás számadatait, ami aztán lehűtötte a kedélyeket. Világossá vált, hogy a mezőgazdaságot át kell szervezni, mert… a termelés nem megy, stagnál a gazdaság, kár hazudni magunknak. Kevesen tudják, hogy csak 1966-1967-re értük el az utolsó békeév, vagyis 1938 produktumát.”

Intézőből vezérigazgató – Hetek, 2013. 07.05.

Az idén elfogadott földtörvény (2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) egy hosszú és fájdalmas időszak új elemekkel dúsított, alamuszi prolongálása.  Ennek megértéséhez körül kell járnunk legalább a háború utáni évtizedeket

2 komment

Gadó Gábor: A gazdasági alkotmányosság válsága Magyarországon III.

2013.09.25.

Példatár

(a gazdasági alkotmányosság válsághelyzetét erősítő törvényekről)

Az alábbiakban a 2012 szeptemberétől 2013 szeptemberéig elfogadott törvények közül válogattam – hangsúlyozottan a teljesség igénye nélkül – annak érdekében, hogy az olvasó számára szemléltessen a gazdasági alkotmányosság válságát előidéző, illetve az azt erősítő jogalkotói döntéseket. Az egyes törvényeknek a vizsgált tárgykör szempontjából releváns rendelkezéseinek az ismertetése mellett utalok arra, hogy az adott szabály mennyiben (miért) sérti a gazdasági alkotmányosság jogi-etikai elvárásait.

 

A példatárban szerepelnek a törvény elfogadását kísérő politikai botrány miatt elhíresült törvények éppúgy, mint olyan produktumok, amelyekről talán még a szakmai közvélemény sem szerzett tudomást. Az összeállításban jelzem továbbá, ha a javaslatot nem a kormány terjesztette az Országgyűlés elé, és arról is számot adok, ha a benyújtott tervezet tárgyalására ún. kivételes sürgős eljárásban került sor.

Szólj hozzá!

Gadó Gábor: A gazdasági alkotmányosság válsága Magyarországon II.

2013.09.23.

...az Alaptörvényből nem figyelmetlenségből maradt ki a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságát deklaráló mondat. Az Orbán-kormány nem csinál titkot abból, hogy  az államot  a magántulajdonosnál  alkalmasabbnak tartja az értékes tulajdoni tárgyak ... feletti  jogok gyakorlására.

A cikksorozat második részében a Hetényi és Szalay körök szakértői a gazdasági alkotmányosság torzulásait veszik sorra.

Szólj hozzá!

Gadó Gábor: A gazdasági alkotmányosság válsága Magyarországon I.

2013.09.20.

Ha a kormány a jogszabályokat a politikai akarat érvényesítését előmozdító eszköznek tekinti, ... csekély pártfogásra számíthatnak az olyan értékek, mint a szerződési szabadság, a vállalkozás szabadsága vagy éppen a tisztességes verseny követelménye.


A cikksorozat első részében a Hetényi és Szalay körök szakértői a Kormány jogfelfogásának jellemzőit veszik sorra.

A kormány jogfelfogásának jellemzői

 

A következő oldalakon a gazdasági alkotmányosság hazai válságával, annak sajátosságaival foglalkozom. Az írás vázlatos áttekintésre, a szabályozási-intézményi krízis lényegi vonásainak, összefüggéseinek a bemutatására vállalkozik. A „Példatár” címet viselő melléklet pedig az elmúlt évben elfogadott törvények közül mutat be a kedvezőtlen fejlemények illusztrálására alkalmas, jellemző eseteket.

Szólj hozzá!

Katona Tamás: Helyzetkép 2013. június - július 2. rész

2013.09.17.

Államháztartás, külgazdasági egyensúly

 

A külkereskedelmi forgalom az első negyedévi stagnálást követően a második negyedévben szerény mértékben bővült, de a tendencia nem egyértelmű, mert júniusban a forgalom ismét csökkent. A kivitel volumene júniusban 2,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg az első félévben 1,9%-kal bővült. A behozatal júniusban 1,1%-kal, az első félévben 3,2%-kal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az első félévben 1 046 milliárd forintot, illetve 3,5 milliárd eurót tett ki, 19 milliárd forinttal, illetve 123 millió euróval kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Az első félévben az export forintban mért árszínvonala 0,9%-kal, az importé 1,9%-kal csökkent, így a cserearány 1%-kal javult. A forint árfolyama az euróhoz képest 0,2%-kal csökkent, míg az amerikai dollárhoz viszonyítva 1%-kal erősödött.

Szólj hozzá!

Katona Tamás: Helyzetkép 2013. június - július 1. rész

2013.09.17.

Gazdasági növekedés

 

Hosszú idő után először fordult elő, hogy az Eurostat a várakozásoknál valamivel kedvezőbb adatokat hozott nyilvánosságra a gazdasági növekedésről. A második negyedév előzetes GDP adatai szerint az Európai Unió kikerült a technikai recesszióból, amely az előző két negyedévet jellemezte. Az eurózónában ennél lényegesen hosszabb ideje, 2011 negyedik negyedéve óta tartott a zsugorodás. Az Unió egészére 0,4%-os, míg az eurózónára 0,3%-os GDP növekedést mért az Eurostat a második negyedévben. Ugyanakkor csupán mérsékelt optimizmusra ad okot a statisztikai közleményben foglalt másik információ: a bruttó hazai termék az Európai Unió egészében stagnált, az eurózónában pedig 0,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől.

Szólj hozzá!

[Média] Csillag István, ATV

2013.09.17.

csillag4.JPGCsillag István az ATV vendége volt, 2013. szeptember 13.

Szólj hozzá!