HTML

Hetényi Kör

2012. június 6-án megalakult a Hetényi István (1926-2008) ne­vét viselő szakmai-baráti kör, melynek tagjai a volt pénzügy­miniszter egykori munkatársai és tisztelői. A Hetényi Kör adó­szakértőkből és közgazdászok­ból áll, célja a magyar adó­rendszert érintő javaslatok ki­dolgozása és nyilvános szak­mai vitája.

Moderálási alapelvek

Mielőtt hozzászól, kérjük olvassa el moderálási alapelveinket.

Portfolio.hu


Feliratkozás

Katona Tamás: Helyzetkép

2013.02.14.

Dr. Katona Tamás, a KSH volt elnökének összefoglalója a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról

2012. november - december

Gazdasági növekedés

Az év eleji időszaknak az a sajátossága, hogy a közvélemény a várható kilátásokra, a következő időszakot bemutató prognózisokra figyel, miközben még nem állnak rendelkezésre az előző év egészére vonatkozó adatok. A gazdasági prognózisok természetesen általában úgy készülnek, hogy a kiinduló állapotnál csak néhány hónappal, illetve egy-két negyedévvel korábbi tényadatok állnak rendelkezésre; az utóbbi válságos években, amikor a hangulatot meglepően módosította egy-egy váratlan statisztikai adat megjelenése, fontosabbá vált szinte minden részletes adat pontos ismerete. Ezért a várakozásokat, a piacok reagálását a korábban megszokottnál nagyobb mértékben befolyásolja a gazdaságelemző intézetek korábbi átfogó előrejelzésüket megerősítő vagy éppen korrigáló közbeeső becslés közreadása. Ma már többnyire óvatos optimizmust jelent az is, ha valamely mértékadónak tekintett intézet csak minimális mértékben korrigálja lefelé a korábbi előrejelzését. Ilyennek minősíthető a Nemzetközi Valutaalap január végén publikált globális áttekintése, amely a világgazdaság növekedését ez évben – Európából nézve jelentősnek tetsző – 3,5%-ban, a jövő évre pedig 4,1%-ban határozza meg, és mindkét mutató csupán 0,1 százalékponttal kisebb az októberi prognózis során feltételezett dinamikánál. Az IMF a fejlett országok növekedési kilátásait lényegesen szerényebbnek ítéli meg: ez évre 1,4%-os GDP emelkedést vetít előre az őszi 1,6% helyett, míg a jövő évre 2%-ot feltételez az előzőleg publikált 2,1% helyett. Az mindenképpen pozitív, hogy egyértelmű növekedést, jövőre pedig gyorsuló bővülést vár az IMF a fejlett országok gazdaságában. Ennek motorja az Amerikai Egyesült Államok, ahol a bruttó hazai termék ez évben 2%-kal, 2014-ben 3%-kal növekedhet; ez utóbbi adatot 0,1 százalékponttal felfelé módosította a szakértői gárda. Japán gazdasága ez évben 1,2%-kal növekedhet, amelyben szerepe van a bekövetkezett természeti katasztrófa által kiváltott visszaesés utáni rövid helyreállítási periódusnak. Legalábbis erre utal, hogy Japán visszaeshet a korábbi igen szerény bővülés állapotába: a jövő évi prognózis csupán 0,7%-os GDP növekedést vár, 0,4 százalékponttal kisebbet az ősszel publikáltnál. Kanadában nem torpant meg a növekedés, és kedvezőek a kilátások: az elmúlt két évben 2,6%-kal, illetve 2%-kal nőtt a GDP, míg az idei évre 1,8%-os, jövőre 2,3%-os bővülést várnak.

Az Európai Unióban csak igen szerény lehet idén a növekedés dinamikája. A két évvel ezelőtti 1,6%-os növekedés közelébe csak a jövő évben térhet vissza az Unió. A múlt évben a stagnálást jelentő 0,2%-kal csökkent a GDP, ezt követően ez évben is ehhez hasonló lehet a helyzet: 0,2%-os bővülés várható. A jövő évre feltételez érzékelhető, 1,4%-os gazdasági növekedést az IMF. Az eurózóna technikailag még ez évben is zsugorodik: a múlt évi – valószínű – 0,4%-os csökkenést követően 0,2%-ot, miközben az októberi prognózis még ellenkező előjelű, igaz szinte csak jelképes, 0,1%-os emelkedést várt. A jelenlegi előrejelzés szerint az eurózónában csak a jövő évben várható 1%-os növekedés. Az eurózóna országaiban jelentős eltérések vannak a gazdaság növekedési potenciáljában. Németország – ha a tavalyelőtti lendületes, 3,1%-os, illetve a tavalyi 0,9%-os GDP bővülést nem is éri el – ez évben 0,6%-kal, jövőre 1,4%-kal növelheti a bruttó hazai termékét. Franciaország ennél szerényebben fejlődik ugyan, de folyamatosan bővül a gazdasága: a 2011. évi 1,7%-os, illetve a múlt évi szerény, de pozitív előjelű 0,2%-os GDP indexet követően idén 0,3%-kal, jövőre pedig 0,9%-kal növekedhet. A dél-európai országok ez évben még nem tudnak kitörni a recesszióból, csak a jövő évben bízhatnak a növekedés megindulásában. Olaszország a múlt évi markáns, 2,1%-os zsugorodás után ez évben is 1%-os recesszióban marad, csupán jövőre várható a GDP 0,5%-os bővülése. Spanyolországban is hasonló a helyzet: a tavalyi évben 1,4%-kal csökkent, míg az ideiben várhatóan ezzel lényegében hasonló dinamikával, 1,5%-kal esik vissza a gazdaság teljesítménye; jövőre várnak a szakértők 0,8%-os GDP bővülést. Hasonlóan nehéz helyzetben van, és ez évben is recesszióval küzd Görögország, Portugália és Ciprus is. A többi tagországban – ha némelyikben csak nagyon szerény mértékben, de – már ez évben is bővülhet a gazdaság.

Az Európai Unió eurózónához nem tartozó országai kedvezőbb helyzetben vannak. Nagy-Britannia ugyan a múlt évben technikai értelemben recesszióba került, az előző évi 0,9%-os növekedést követően a múlt évben gyakorlatilag stagnált, 0,2%-kal csökkent a bruttó hazai terméke, de ez évben már 1%-os, a következő évben 1,9%-os gazdasági növekedésre számíthat. Az ezredforduló óta csatlakozott országokban – a múlt évi lassulást követően – ismét dinamikus növekedést várnak az IMF szakértői: ebben a térségben 2011-ben kiemelkedő mértékben, 5,3%-kal nőtt a GDP, ezt követte a múlt évben – a becslés szerint – 1,8%-os bővülés; ebben az évben várhatóan 2,4%-ra, majd a jövőre 3,1%-ra gyorsulhat a növekedés üteme. Az elmúlt két évben a balti országok kiemelkedő dinamikával fejlődtek, igaz, ez náluk a világválság következményeként fellépett mély recesszió utáni helyreállítási periódusnak is tekinthető, de 2,5%-os volt a növekedés Lengyelországban is, akárcsak az eurózóna tag Szlovákiában. A térségben gyakorlatilag csak a magyar gazdaságnak nincs esélye a kibontakozásra, egyetlen országként itt nem várható növekedés, és még az sem jelenthető ki bizonyossággal, hogy ez évben kikerülünk a recesszióból.

A feltörekvő és fejlődő gazdaságokban dinamikus és gyorsuló növekedés várható. Az országcsoport gazdasági teljesítménye 2011-ben 6,3%-kal, a múlt évben 5,1%-kal bővült; ez évben 5,5%-os, jövőre 5,9%-os GDP emelkedés várható. Az ázsiai fejlődő országokban továbbra is rendkívül gyors a növekedési ütem. Ebben a térségben a két évvel ezelőtti 8%-ot követően csak viszonylagos volt a dinamika mérséklődése a tavalyi 6,6%-os bővüléssel. Az idén ismét 7,1%-os, a jövő évben pedig 7,5%-os GDP bővülés várható. A korábbi kissé pesszimista prognózisokkal szemben nincs érdemleges megtorpanás a kínai gazdaságban: az előző két évben regisztrált 9,3%-os, illetve 7,8%-os növekedés után ez évben 8,2%-kal, jövőre 8,5%-kal nőhet a gazdasági teljesítmény. Ehhez foghatók az indiai gazdaság kilátásai is: a 2011. évi 7,9%-os GDP növekedést a múlt évben valóban szerényebb, 4,5%-os bővülés követte; ez évben ugyanakkor 5,9%-os, 2014-ben 6,4%-os lehet a bővülés dinamikája. Oroszországban a két évvel ezelőtti 4,3%-ot követően 3,6%-kal nőtt a gazdasági teljesítmény; a következő két évben is hasonló dinamikát: ez évben 3,7%-ot, jövőre 3,8%-ot vetít előre a prognózis.

Ebben a környezetben kell elhelyezni és pozícionálni a magyar gazdaságot. Fő piacunkon, az eurózóna több országában valóban érzékelhető a stagnálás, így az utóbbi hónapokban csökkent a német ipar kibocsátása, mint ahogy általánosan az Unió iparának teljesítménye is, így az exportunk bővítése a következő hónapokban nem lehetséges ebben a relációban. Az igazi gond az, hogy a gazdaság nem tudja majd kihasználni a kissé javuló európai környezetből adódó lehetőségeket. Az is látható ugyanakkor, hogy a kommunikáció szintjén maradt a keleti nyitás politikája, hiszen a múlt évben az Oroszországba irányuló exportunk csökkent, míg az ázsiai országokba irányuló kivitel drasztikusan visszaesett. A hiteltelen magyar gazdaságpolitika egyre több gondot okoz a napi működésben is. Egyre jobban hiányzik a menekülő működőtőke és a kényszerűen külföldön boldogulást kereső képzett fiatalok munkaereje.

A vállalkozások egyre nehezebben birkóznak a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikával, megpróbálják elkerülni az ellehetetlenülést. Az idei szabályzók tovább nehezítik a gazdasági szereplők helyzetét. Az adó- és járulékcentralizáció tovább nőtt, a 2010. évi 37,58%, a 2011. évi 36,48%, illetve a múlt évi 37,92%-ot követően ez évben eléri a bruttó hazai termék 39%-át. A múlt évi drasztikus emelkedés után ez évben tovább nőnek a bérköltségek, ez évben is új adónemeket vezettek be. Az átgondolatlan, ideológiavezérelt jövedelempolitika miatt továbbra sem emelkednek érdemben a lakossági jövedelmek. Nem nőnek, sőt várhatóan tovább zsugorodnak a beruházások, nem csökken a munkanélküliség és nem bővül a belső fogyasztás. Az egyetlen kitörési pont a nettó export élénkülése, amennyiben a gazdaság képes lesz kihasználni a nemzetközi konjunktúra erősödését. Ez utóbbitól, valamint a mezőgazdaság idei teljesítményétől függ a GDP alakulása. Amennyiben nő a nettó export és kedvező éve lesz a mezőgazdaságnak, a bruttó hazai termék elérheti a tavalyi – igen alacsony – szintet, ha bármelyik tényező e kettő közül nem alakul optimálisan, a magyar gazdaság teljesítménye – a térségtől jócskán elmaradva és még az uniós átlagot sem elérve – némileg a tavalyi szint alatt maradhat. Ez pedig igen kellemtelen perspektíva az ország számára.

A legutóbbi időszakban jelentkezett egy újabb kockázat. A múlt év harmadik harmadában a korábbi két év gazdaságpolitikájához képest is eluralkodott a voluntarizmus, a múlt év végén ehhez társult a választási költekezés veszélye is. Igaz, ma még nem lehet megítélni, hogy valóban lesznek-e ténylegesen megalapozatlan államháztartási kiadások, mivel a kormánypártnál szokásos gyakorlat a kommunikáció és a valós intézkedések gyökeres elkülönülése. Így korántsem biztos, hogy jelentősen megemelik a pedagógusok fizetését, ismét lesz 13. havi nyugdíjra emlékeztető különjuttatás, szélesebb körben igénybe vehető családi adókedvezmény, újabb 20%-os energiaár csökkenés. Az ígéretek áradata még csak most indult meg, várhatóan a paletta folyamatosan szélesedik. Igaz, a kormányváltáskor ígért jelentős adócsökkentés helyett jelentősen nőttek az adók, ennek ellenére még most is adócsökkentésekről beszél a kormány; állítja, hogy nem voltak és nincsenek megszorítások, miközben csak a múlt évben a családok átlagosan kétheti jövedelmüket veszítették el; növekvő foglalkoztatásról beszélnek, miközben – a közmunkán kívül – gyakorlatilag nem bővült a munkalehetőségek száma. Tehát nagy valószínűséggel ezeket az intézkedéseket a kormány nem vezeti be; valamennyit semmiképpen sem, de nyilvánvalóan a látszatot fenntartandó bizonyos lépéseket megtesz majd, amivel tovább rombolja a gazdaság működési feltételeit, és tovább zilálja az államháztartás működését. Az ez évi költségvetés egyébként is tele van csapdákkal, irreális bevételi előirányzatokkal és jelentősen alultervezett kiadási tételekkel. A rendelkezésre álló forrásokból nem tartható fenn a közszolgáltatások működőképessége, azaz ez évben is a rögtönzések, a folyamatos költségvetési korrekciók és szükségszerű megszorítások jellemzik majd az államháztartás működését. Ez pedig kihat az egész gazdaság működésére, tovább növelve a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát.

Foglalkoztatottság, keresetek

A foglalkoztatásban nemhogy előrelépni nem sikerült a múlt évben, de az általánosan stagnáló helyzet mellett néhány kritikus ponton, például az iparban alkalmazottaknál, a fiatalok foglalkoztatásában, a teljes munkaidőben alkalmazottaknál még romlott is a helyzet. A statisztikai adatok szerint a foglalkoztatottak száma csupán a közfoglalkoztatottak létszámának emelkedésével bővült, ugyanakkor a szerkezeti adatok arra utalnak, hogy változott az egyes csoportok munkaerőpiaci pozíciója. A diplomások foglalkoztatottsági rátája emelkedett, a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok találnak munkát. /Sajnálatos, hogy a kormány ebben a maga által generált nehéz gazdasági helyzetben frontális támadást indított az egész felsőoktatás ellen/. Az érettségivel, illetve szakképzettséggel nem rendelkezők közül nagyon sokan, akik elvesztették a munkájukat, tartósan munka nélkül maradtak, és ezt a folyamatot a közmunkák jelentős bővülése sem volt képes ellensúlyozni. Az átgondolatlan, a bérterheket az alacsony keresetűeknél jelentősen növelő adópolitika következtében az alapfokú képzettséggel rendelkező szakképzetlenek tömegesen szorultak ki a munkaerőpiacról, illetve feltehetően nőtt e körben a szürke és a fekete foglalkoztatás. A nemzetgazdaságban jelentősen csökkent a reálkereset, ezen belül a fizikai dolgozóké, az alacsony keresetűeké az átlagosnál is jobban. A közszféra egyes területein csökkent a létszám, és zuhant a keresetek vásárlóértéke.

A KSH mintavételes lakossági adatfelvétele szerint a múlt év negyedik negyedévében a foglalkoztatottak száma 3 909 ezer fő volt, 58 ezer fővel, 1,5%-kal több, mint egy évvel korábban. A negyedév középső hónapjában 39 ezerrel többen dolgoztak közfoglalkoztatottként, mint az előző év azonos hónapjában. Ennek ellenére az alapfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók száma a negyedik negyedévben 1,6%-kal elmaradt az egy évvel azelőttitől, és az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűeké is csupán 0,4%-kal nőtt. Ugyanebben az időszakban az érettségivel rendelkező munkavállalók száma 16 ezer fővel, 1,2%-kal, a diplomásoké pedig 45 ezer fővel, 4,5%-kal emelkedett. A mintavételes lakossági felvétel adatai szerint a múlt év negyedik negyedévében a foglalkoztatottak több mint egynegyedének, 26,7%-ának volt felsőfokú végzettsége. Az alapfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája a negyedik negyedévben mindössze 26,7% volt, 0,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A középfokú végzettségűek – többnyire szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők – foglalkoztatási rátája 65,7% volt, 0,7 százalékponttal emelkedett egy esztendő alatt. Az érettségizettek foglalkoztatási rátájában következett be a legnagyobb arányú növekedés: a legutóbb rögzített 61% 1,9 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A diplomások – korábban is legmagasabb – 79,3%-os foglalkoztatási rátája 0,8 százalékponttal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A kormány nyugdíjpolitikai rögtönzéseinek kudarcát jelzi: a 60-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája a negyedik negyedévben 13,6% volt, 0,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A 15-64 éves népesség összesített foglalkoztatási rátája a múlt év utolsó negyedévében 57,8% volt, 1,3 százalékponttal magasabb a megelőző évinél.

Az aktív munkanélküliek száma a múlt év negyedik negyedévében 468 ezer fő volt, 9 ezer fővel, 2%-kal – hibahatáron belül – több, mint egy évvel korábban. A passzív munkanélküliek száma a múlt év harmadik negyedévében 122 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta a negyedik negyedévben 10,7% volt, ugyanannyi, mint az előző év azonos időszakában. A múlt év átlagában a munkanélküliségi ráta 10,9% volt, szintén nem változott az előző évhez képest. Az Európai Unióban októberben szezonálisan kiigazított adatok szerint a munkanélküliségi ráta 10,7% volt. A legjobb munkavállalási korúnak tekintett 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 9,8% volt, némileg, 0,1 százalékponttal magasabb az egy évvel azelőttinél. Aggasztóan emelkedik a fiatalok munkanélkülisége: a 25 éven aluliak munkanélküliségi rátája a negyedik negyedévben 27,4% volt, 1,1 százalékponttal nőtt egy év alatt. Nem javult a helyzet a tartós munkanélküliség terén; az álláskeresők csaknem fele, 48,9%-a egy évnél régebben keresett munkát. Az álláskeresés átlagos időtartama a harmadik negyedévben közel másfél év, 17,5 hónap volt. Jelentős különbséget mutatott a statisztika a múlt év negyedik negyedévében az álláskeresők iskolai végzettsége szerint: a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők munkanélküliségi rátája 24,4% volt, a középfokú végzettségűeké 11,8%, az érettségizetteké 9,3%, míg a diplomásoké 4,4%. Az alapfokú végzettségűeké az előző év azonos időszakához képest 0,4 százalékponttal, a középfokú végzettségűeké 0,1 százalékponttal, míg a középiskolai végzettséggel rendelkezőké 0,2 százalékponttal nőtt; a felsőfokú végzettségűeké ugyanakkor nem változott.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált munkanélküliek száma a karácsony előtti utolsó munkanapon 569 300 fő volt, 33 200 fővel, 6,2%-kal több, mint egy hónappal korábban, és 17 ezer fővel, 3,1%-kal több, mint egy évvel azelőtt. A növekvő munkanélküliséget mutató adatokat árnyalja: a regisztrált álláskeresők száma annak ellenére nőtt, hogy a közmunkások száma az egy évvel azelőttinél 38 600 fővel magasabb volt; ez azt mutatja, hogy a versenyszférában 56 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint 2011 decemberében. Ehhez társul a bejelentett álláshelyek számának drasztikus csökkenése, amely a munkanélküliség további emelkedését vetíti előre: decemberben 10,8%-kal kevesebb álláshely állt rendelkezésre, mint egy évvel korábban. A romló foglalkoztatási helyzeten belül is aggasztó a pályakezdők munkaerőpiaci pozíciójának markáns romlása: december végén 66 900 pályakezdő szerepelt a nyilvántartásban, 28,1%-kal több, mint egy évvel korábban. A gazdasági szabályozás súlyos anomáliáira utal: korántsem csupán arról van szó, hogy az alacsony képzettségű fiatalok nem tudnak elhelyezkedni: a pályakezdők csaknem kétharmadának, 64,8%-ának volt legalább középfokú végzettsége, és minden második fiatal, 50,1%, rendelkezett szakképzettséggel. Ha az összes fiatalt, tehát valamennyi 25 éven aluli munkanélkülit tekintjük: 89 500 fő szerepelt december végén a nyilvántartásban, jelentősen, 10,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A regisztrált munkanélküliek körében egyedül a diplomások csoportjának számossága nem nőtt: e kategóriában 30 100 fő szerepelt a lajstromban, 0,3%-kal kevesebb, mint a megelőző év decemberében.

Az egyre ritkább szövésű szociális háló egyik szomorú jellemzője a munkanélküliek kiszolgáltatottságának mélyülése. Decemberben a regisztrált munkanélküliek alig tizede, 11,8%-a, mindössze 67 400 fő kapott álláskeresési támogatást, 36,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A lényegesen szerényebb összegű szociális ellátásban 200 300 fő részesült, a munkanélküliek alig több mint egyharmada, 35,2%-a, míg a regisztrációban szereplők több mint fele, 53%-a, 301 600 fő pedig semmilyen ellátásban sem részesült.

Továbbra is jelentős, sőt növekvő területi feszültségek jellemzik a foglalkoztatási helyzetet. Valamennyi régióban, 17 megyében és a fővárosban magasabb volt a munkanélküliek aránya, mint egy évvel korábban. Decemberben a regisztrált munkanélküliek száma a korábban jó helyzetű térségekben is jelentősen meghaladta a megelőző évit: Komárom-Esztergom megyében 10%-kal, Tolna megyében 6,9%-kal, Budapesten 6,8%-kal, Csongrád megyében 6,6%-kal. Kilenc megyében a munkanélküliségi ráta decemberben meghaladta a 15%-ot. Két régióban változatlanul igen kritikus volt a helyzet: Észak-Magyarországon 21,2%, Észak-Alföldön pedig 21% volt a munkanélküliségi ráta, azaz minden ötödik, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében minden negyedik aktív korú személy állás nélkül volt. A legkritikusabb helyzetű Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 25%-ot tett ki a munkanélküliségi ráta: 59 300 fő szerepelt a nyilvántartásban, 6,9%-kal több, mint egy hónappal, és 3,7%-kal több, mint egy évvel korábban. Nógrád megyében 24,5% volt a munkanélküliségi ráta: 20 100 fő szerepelt a regisztrációban, 3,4%-kal több, mint egy hónappal, és jelentősen, 7,1%-kal több, mint egy évvel korábban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 66 200 munkanélküli volt a munkaügyi szolgálat nyilvántartásában, 4 300 fővel, 6,9%-kal több, mint egy hónappal, és némileg, 100 fővel, 0,1%-kal több, mint egy évvel korábban; a munkanélküliségi ráta 22,8% volt. Hajdú-Bihar megyében a 19,7%-os munkanélküliségi ráta 46 200 munkanélkülit jelentett, 4,4%-kal többet az egy hónappal, és 3,7%-kal többet az egy évvel korábbinál. Somogy megyében 19% volt decemberben a munkanélküliségi ráta; a 25 700 regisztrált munkanélküli a novemberihez képest 5,9%-os, az előző decemberihez képest 5,7%-os növekedést jelentett. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 17,4% volt a munkanélküliségi ráta; a regisztrált munkanélküliek száma 29 300 fő volt, 8,8%-kal több az egy hónappal, és 0,2%-kal az egy évvel korábbinál.

A múlt év novemberében 102 900 főt alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében, jelentősen, 60,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. A múlt év első tizenegy hónapjában 91 100 közfoglalkoztatott dolgozott, másfélszer annyi, 53,5%-kal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Ebben a periódusban a közmunkások négyötöde, 79,5%-a teljes munkaidőben dolgozott, 73 100 forintos bruttó átlagkeresettel, amely a minimálbérnek alig több mint háromnegyede, 78,6%-a.

Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint a múlt év első tizenegy hónapjában a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a jelentősebb nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva – 2 675 ezer fő állt alkalmazásban, 19 400 fővel, 0,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 36 300 fővel, 2%-kal csökkent a dolgozók száma, ezen belül az iparban 2,3%-kal, az építőiparban 3,2%-kal. A versenyszférában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a múlt év első tizenegy hónapjában 2,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közszférában az első tizenegy hónapban – közfoglalkoztatottak nélkül – 661 ezer fő állt alkalmazásban, 13 600 fővel, 2,3%-kal kevesebb, mint a megelőző év azonos időszakában. A közigazgatás és védelem területén valamelyest, 0,6%-kal nőtt, míg az oktatásban 3,2%-kal, az egészségügyben és a szociális ellátásban pedig 2,4%-kal csökkent a létszám.

A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete a múlt év első tizenegy hónapjában 221 200 forint volt, 4,6%-kal magasabb, mint a megelőző év azonos időszakában. A versenyszférában 231 400 forint volt az átlagkereset, 7,2%-kal több az egy évvel korábbinál. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 214 400 forint volt az átlagos kereset, 4%-kal több az egy évvel korábbinál. A közszférában teljes munkaidőben dolgozók 62,2%-a a nettó keresetének csökkenése miatt átlagosan 10 100 forint – a keresetbe nem tartozó – kompenzációt kapott a kedvezőtlen adó- és járulékváltozások részbeni ellentételezésére.

A nemzetgazdaságban a nettó átlagkereset a múlt év első tizenegy hónapjában 142 900 forint volt, 2%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Ugyanebben az időszakban a fogyasztói árak 5,7%-kal emelkedtek, így a reálkereset jelentősen, 3,5%-kal csökkent. A versenyszférában a fizikai dolgozók átlagkeresete 104 ezer forint volt, nominálértéken 2,9%-kal több, vásárlóértéken 2,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszféra szellemi dolgozóinak átlagkeresete 220 600 forint volt, nominálértékben 4,7%-kal magasabb, reálértékben 0,9%-kal alacsonyabb, mint a megelőző év azonos időszakában. A költségvetési intézményekben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete a múlt év első tizenegy hónapjában – a közfoglalkoztatottak bérének figyelmen kívül hagyásával – 138 900 forint volt, nominálértékben 2,3%-kal több, reálértékben 3,2%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban. A közigazgatás és rendvédelem dolgozóinak a nettó keresete nominálértékben 3%-kal nőtt, reálértékben 2,6%-kal csökkent. Az oktatásban még a nettó nominális kereset is némileg, 0,1%-kal csökkent, így a pedagógusok reálkeresete drasztikusan, 5,5%-kal zuhant. Az egészségügyben és a szociális ellátásban a nettó kereset – a központi béremelés hatására – 3,9%-kal nőtt, ennek ellenére a reálkereset 1,7%-kal csökkent.

Áralakulás

A múlt év utolsó negyedévében valamelyest mérséklődött az áremelkedések dinamikája. A fogyasztói árak emelkedése ennek ellenére még mindig magas, az Európai Unióban egészen kiugró mértékű. A recesszióban szokatlanul magas infláció oka az adóemelések – a gazdaság egészét nyomorító – mértéke. Különös gondot okoz, az élelmiszerárak elszabadulása; míg az általános infláció csökkenésére lehet számítani a következő hónapokban, az élelmiszerárak várhatóan a továbbiakban is kiemelkedő dinamikával nőnek, és az alapvető élelmiszerek árnövekedése sem mérséklődik érzékelhetően. Erre utal a mezőgazdasági termelői árak dinamikus emelkedése, amely alig mérséklődött az utóbbi hónapokban.

Az ipari termelői árak a múlt év novemberében 0,7%-kal csökkentek az előző havihoz képest, és 2,9%-kal az előző novemberihez viszonyítva. A múlt év első tizenegy hónapjában az ipari termelői árak 4,8%-kal emelkedtek. A kőolaj-feldolgozásban jelentősen, az első tizenegy hónapban 16,3%-kal emelkedtek az árak, a novemberi árak ugyanakkor 5,4%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól. A vegyiparban 11,6%-kal, a gyógyszergyártásban 9,9%-kal nőttek a termelői árak január és november között. Az elektronikai iparban az első tizenegy hónapban mindössze 1,2% volt az emelkedés, ezen belül a novemberi árak 5,3%-kal elmaradtak az egy évvel azelőttitől.

Az ipari export forintban mért értékesítési árai a múlt év novemberében 0,7%-kal elmaradtak az egy hónappal korábbiakhoz, és 5,2%-kal az egy évvel azelőttiekhez képest, míg a múlt év első tizenegy hónapjában 4,2%-kal emelkedtek. Tavaly novemberben a hazai fizetőeszköz az előző hónaphoz képest az euróhoz viszonyítva 0,1%-kal, míg az amerikai dollárhoz képest 1,2%-kal gyengült, az egy évvel korábbi értékéhez viszonyítva pedig az euróhoz képest 8,8%-kal, a dollárhoz mérve 3,8%-kal erősödött. A belföldi értékesítési árak novemberben 0,6%-kal csökkentek az előző hónaphoz képest, és számszerűen ugyanannyival, 0,6%-kal nőttek a megelőző év azonos hónapjához képest. A múlt év első tizenegy hónapjában az ipar belföldi értékesítési árai 5,8%-kal emelkedtek.

A mezőgazdasági termelői árak a múlt év novemberében jelentősen, 18,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A növényi termékek termelői ára 25%-kal nőtt; a gabonaféléké kiugró dinamikával, 31,1%-kal, az ipari növényeké 15%-kal, ezen belül az olajos növényeké 17,2%-kal, a friss zöldségeké 17,1%-kal, a burgonyáé – az alacsony bázishoz képest – 87,6%-kal emelkedett. A múlt év első tizenegy hónapjában a növényi termékek termelői ára 17,4%-kal nőtt. Az élő állatok és állati termékek termelői ára a múlt év novemberében 7,5%-kal haladta meg a megelőző év azonos hónapjában regisztrált értéket. A vágóállatok termelői ára is 7,5%-kal nőtt; ezen belül a vágómarháé 4,7%-kal csökkent, a vágósertésé 6,8%-kal, a vágóbaromfié 12,5%-kal emelkedett. Az állati termékek termelői ára novemberben 7,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit; ezen belül a tejé 0,1%-kal csökkent, míg a tojásé – a magas bázis ellenére – 34,9%-kal nőtt. Az élő állatok és állati termékek termelői ára a múlt év első tizenegy hónapjában 11,7%-kal, a mezőgazdasági termelői áraké összességében 15,4%-kal emelkedett.

A fogyasztói árak a múlt év decemberében nem változtak az előző hónaphoz képest, és 5%-kal haladták meg az előző decemberi értéket. Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára ugyanakkor az átlagnál nagyobb mértékben, 7,3%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, néhány alapvető élelmiszer pedig kiugró mértékben drágult. A tojás ára egy év alatt 26,1%-kal, a sertészsiradéké 16%-kal, a liszté 14,8%-kal, az étolajé 13,7%-kal, a szalámié, a szárazkolbászé 12,8%-kal emelkedett, az idényáras élelmiszerek 12,9%-kal drágultak. A szeszes italok és a dohányáruk ára a drasztikus mértékű adóemelés következtében 13,5%-kal emelkedett. A háztartási energia ára az átlaghoz közeli dinamikával, 4,7%-kal nőtt az előző év decemberéhez képest, a községi háztartásokban széles körben használt palackos gáz ugyanakkor igen jelentősen, 13,3%-kal drágult. A szolgáltatások ára 4,5%-kal emelkedett, ezen belül a szemétszállítás 8,1%-kal, a csatornadíj 5,2%-kal, a vízdíj 5%-kal. A ruházati termékek ára 1,4%-kal nőtt, a tartós fogyasztási cikkeké 1,8%-kal csökkent a megelőző decemberhez képest.

A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított infláció a múlt év decemberében nem változott az előző hónaphoz, és 5,2% volt a megelőző decemberhez képest, azaz ez utóbbi 0,2 százalékponttal haladta meg az általános fogyasztói árindexet. A múlt év egészére számított nyugdíjas fogyasztói árindex 5,7% volt, megegyezett az általános index értékével. A múlt év utolsó hónapjában 4,9% volt – a nyers élelmiszerek és az üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával számított – szezonálisan kiigazított maginfláció, mely érték – az utóbbi hónapok csökkenése ellenére – még mindig magasnak minősíthető.

Jövedelem és fogyasztás

A kiskereskedelmi forgalom a múlt év második negyedévétől kezdve gyorsuló dinamikával zsugorodik. A forgalom volumene a múlt év novemberében – szezonálisan és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 0,4%-kal maradt el az egy hónappal korábbitól, és jelentősen, 4,1%-kal az előző novemberitől. A múlt év első tizenegy hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 2%-kal zsugorodott. Az élelmiszerek eladása a múlt év első tizenegy hónapjában 0,6%-kal, ezen belül novemberben 2%-kal esett vissza. Az élelmiszereken kívüli forgalom az első tizenegy hónapban 3%-kal, ezen belül novemberben kiemelkedő mértékben, 7,7%-kal csökkent. A múlt év novemberében a bútorok és műszaki cikkek eladása 16,2%-kal, az iparcikkeké 8,7%-kal, a ruházati termékeké 7%-kal, az üzemanyagoké 1,1%-kal visszaesett, míg az illatszereké 4,4%-kal, a gyógyszereké 4,1%-kal, a használtcikkeké 0,7%-kal, az – arányát tekintve nem jelentős – csomagküldő és internetes kereskedelemé 23,6%-kal emelkedett. A gépjárművek és járműalkatrészek forgalma novemberben 6,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbi – igen alacsony – értéktől.

A KSH két éve nem publikál havonta reálkereset adatokat. Az alkalmazottak nettó keresetére vonatkozó adatokat közli csupán, azzal a megjegyzéssel, hogy a családi adókedvezmény figyelembevétele nélküli keresetösszegről van szó. A reálkereset adatokat negyedévente teszik közzé, módszertanilag hibásan, családokra vetítve, noha családokra vetítve a reáljövedelem adatot lehet meghatározni. A most közölt harmadik negyedéves adatok szerint a gyermek nélküli családokban a reálkereset a tavalyi első háromnegyed évben 3,9%-kal, az egygyermekes családokban 3,8%-kal, a kétgyermekesekben 3,3%-kal, míg a három vagy több gyermeket nevelő családokban 2,1%-kal csökkent. A valamennyi keresőre számított reálkereset az első háromnegyed évben 3,6%-kal esett vissza. Azaz a kormány nem tudta a jelentős reálkereset vesztéstől megkímélni még a többgyermekes családokat sem.

A lakosság betétállománya a múlt év decemberében 86 milliárd forinttal csökkent, és az év végén 7 698 milliárd forintot tett ki. A forintbetétek állománya 100 milliárd forinttal nőtt, a devizabetéteké a tranzakciók következtében 14 milliárd forinttal csökkent, árfolyamváltozás nyomán pedig 37 milliárd forinttal emelkedett. A lakossági devizabetétek állománya december végén 1 057 milliárd forint volt. A lakosság birtokában a múlt év végén 986 milliárd forint értékű állampapír volt, több mint kétszerese az egy évvel korábbinak.

A lakosság hitelállománya a múlt év decemberében 75 milliárd forinttal nőtt, és az év végén 7 233 milliárd forintot tett ki. A forinthitelek volumene 30 milliárd forinttal, a devizahiteleké pedig a tranzakciók következtében 28 milliárd forinttal csökkent, ugyanakkor árfolyamváltozás eredményeként 134 milliárd forinttal emelkedett. A múlt év végén a lakosság devizahitelei 4 054 milliárd forintot képviseltek, amely a teljes lakossági hitelállomány 56%-át tette ki. A devizahitelek arányának alakulásában szerepe volt az árfolyamgát alakulásának, noha a kormány várakozásához képest viszonylag kevesen választották ezt a lehetőséget. A múlt év végéig a törlesztéskor figyelembe veendő árfolyam átmeneti rögzítésének lehetőségét 120 ezer devizahitellel rendelkező család – az érintettek 26%-a – választotta.

Államháztartás, külgazdasági egyensúly

A külkereskedelmi forgalom a múlt év eddig megfigyelt hónapjaiban változó ütemben hol bővült, hol kissé szűkült. A kivitel volumene a múlt év novemberében jelentősen, 4,3%-kal, a behozatalé 4,6%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. A múlt év első tizenegy hónapjában az export volumene 1,5%-kal, az importé 0,4%-kal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg aktívuma a múlt év első tizenegy hónapjában 1 947 milliárd forintot, illetve 6,7 milliárd eurót tett ki, 59 milliárd forinttal többet, illetve – árfolyamváltozás következtében – 23 millió euróval kevesebbet, mint a megelőző év azonos időszakában. E tizenegy hónapban az export forintban mért árszínvonala 3,8%-kal, míg az importé 5,2%-kal nőtt, így a cserearány 1,3%-kal romlott. Ebben az időszakban a forint árfolyama az euróhoz képest 4,6%-kal, az amerikai dollárhoz viszonyítva 14%-kal gyengült.

Az exportban legnagyobb súlyt képviselő feldolgozott termékek euróban mért kivitele a múlt év első tizenegy hónapjában 7,2%-kal, míg a behozatala 2,8%-kal bővült. Ezen belül a gyógyszerexport jelentősen, 10,3%-kal emelkedett az import 3%-os csökkenése mellett. A második legnagyobb termékcsoportot jelentő gépek és szállítóeszközök kivitele a múlt év első tizenegy hónapjában 4,8%-kal, a behozatala 1%-kal csökkent. A termékcsoporton belül legnagyobb exportértéket képviselő híradástechnikai berendezések kivitele drasztikusan, 26,2%-kal, behozatala 2%-kal visszaesett. A második legnagyobb alágat jelentő villamos gép- és készülék export stagnált, 0,1%-kal, az import 10,2%-kal csökkent. A harmadik legnagyobb alágat képviselő közúti jármű kivitel dinamikusan, 7,1%-kal, a behozatal 7,8%-kal bővült. Az élelmiszerek exportja 9,2%-kal nőtt stagnáló, 0,1%-kal emelkedő import mellett.

Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene a múlt év első tizenegy hónapjában a korábbiakhoz képest szerény mértékben, 1,5%-kal, az onnan érkező behozatalé 2,7%-kal emelkedett az egy évvel korábbinál 8%-kal kisebb, de így is jelentős, 9 milliárd eurós aktívum mellett. Az Európai Unión kívüli országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom dinamikája jelentősen csökkent: az export volumene 1,4%-kal nőtt, míg az importé 4,7%-kal visszaesett az előző évinél 25,7%-kal kisebb, 2,2 milliárd eurós passzívum mellett.

Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya a múlt évben 608 milliárd forint volt, a többszörösen módosított költségvetési előirányzat 90,4%-a. A múlt év decemberében a központi alrendszerben – a szezonalitásnak megfelelően – 84 milliárd forint többlet keletkezett. A központi alrendszernek a múlt évben 14 395 milliárd forint bevétele volt, az éves előirányzat 99,7%-a, valamint 15 003 milliárd forint kiadása, az éves előirányzat 99,3%-a.

A gazdálkodó szervek a múlt évben 1 157 milliárd forint adót fizettek be a költségvetésbe, amely az éves előirányzatnak csupán 82,5%-a, és 4,4%-kal elmaradt az előző éves adóbefizetésektől is. A jelentős elmaradás többek között a hibás makrogazdasági tervezés következménye: a kormány a költségvetés készítésekor 1,5%-os gazdasági növekedéssel számolt, míg a – rendelkezésre álló információk alapján – 1,5%-os recesszió alakult ki a gazdaságban. A költségvetésben ezen kívül felülterveztek egyes bevételi előirányzatokat. Az általános forgalmi adóból a kulcs jelentős emelése ellenére is hiány keletkezett, és a bruttó bérek sem a prognózisnak megfelelően emelkedtek. A társasági adóbevételek 3,9%-kal maradtak el az előirányzattól. Az egyszerűsített vállalkozói adóból a tervezett összeg kevesebb mint kétharmada, 65,1%-a folyt be az államkincstárba az adó kulcsának jelentős emelése ellenére. A kormánynak a szektort érintő ésszerűtlen intézkedései következtében a játékadó bevétel az előirányzatnak alig kétharmada, 66,9%-a volt. A pénzintézetek különadó címén – a kedvezményes árfolyamon lehetővé tett végtörlesztés során elszenvedett veszteségek következtében – az éves előirányzat kevesebb mint felét, 45,4%-át fizették be az államkincstárba. A másik három ágazatra kiszabott különadó bevétel 6,9%-kal túlteljesült.

Fogyasztási adókból 3 703 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, az éves előirányzat 98,9%-a. Ezen belül az általános forgalmi adónál 2,5%-os volt az elmaradás, míg a jövedéki adó bevételek 1,7%-kal túlteljesültek. A lakosság adóbefizetései 1 609 milliárd forintot tettek ki, az éves előirányzat 96%-át. Személyi jövedelemadó jogcímen ennél nagyobb, 4,8% volt az elmaradás; ugyanakkor a költségvetés személyi jövedelemadó bevétele 7,5%-kal meghaladta az előző évit, mivel az adójóváírás megszűnése következtében a nemzetgazdasági átlagnál kevesebbet keresők az előző évinél lényegesen több adót fizettek. A fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei közül az Európai Unióból származó támogatási bevételek 30%-kal alulteljesültek, mivel jelentős elmaradás mutatkozott a strukturális és vidékfejlesztési programok megvalósításában. Ahhoz, hogy Magyarország ne veszítsen el támogatásokat az ez év végén lejáró 7 éves uniós költségvetésből, nagyon jelentős változásokra, az érintett államigazgatási szervezet működőképességének megteremtésére és a kormány hibás támogatás-politikájának érdemi korrekciójára van szükség.

A költségvetési szervek a múlt évben 2 901 milliárd forint kifizetést teljesítettek, 20%-kal többet a törvényi előirányzatnál, és 15,1%-kal többet az előző évinél. A szakmai fejezetkezelésű előirányzatok 16,3%-a az államkincstárban maradt az uniós projektek megvalósításában már említett késedelem miatt. A család- és szociálpolitikai kiadásoknál is 4,2%-os megtakarítást ért el a kormány. A családi támogatásokra fordított kiadások nominálértékben 1,7%-kal, reálértékben 6,6%-kal csökkentek, jövedelempótló szociális kiadásokra az előző évinek kevesebb mint felét, 44,8%-át fordította a kormány; ez igen jelentős visszalépés annak ellenére, hogy az ellátásokat átszervezték. Az államháztartás kamatkiadásai 1 202 milliárd forintot tettek ki, 9,2%-kal többet az előző évinél, és 12,9%-kal többet az előirányzatnál. A kamatterhek növekedése jól mutatja a kormány hitelesség-deficitjének következményeit. A túllépés olyan mértékű volt, hogy a költségvetésbe eredetileg betervezett – igen jelentős – 98 milliárd forintos kamatkockázati tartalék felhasználása sem volt elegendő az e jogcímen felmerült kiadások fedezetére. Nehezen érthető módon a kutatási és innovációs alapból az előirányzathoz képest 16,7%-ot megtakarított a költségvetés. A munkanélkülieknek nyújtott támogatásokra a kormány a 2011. évi kiadások alig több mint felét, 51,7%-át fordította, miközben ellátatlanul maradt a munkanélküliek több mint fele. A táppénzkiadásokra tervezett összeg több mint egyötöde, 22,6%-a a kasszában maradt, s a ráfordítások 13,6%-kal az előző évi alatt maradtak. A munkavállalók számára egyre szigorodó munkajogi és gazdasági környezetben a dolgozók láthatóan betegen sem mertek táppénzt igénybe venni. A gyógyító megelőző ellátásokra nominálértékben 4,4%-kal többet, reálértékben 1,2%-kal kevesebbet fordított a kormány, mint a megelőző évben. A meggondolatlanul, a szakmai szempontok mellőzésével csökkentett gyógyszer támogatási keretet lényegesen, 13,5%-kal túllépte az egészségbiztosító, de így is 16,4%-kal kevesebbet fordítottak e célra, mint a megelőző évben.

A költségvetési szervek tartozásállománya december végén 66,6 milliárd forint volt, 10,1%-kal kisebb az egy hónappal korábbi rekord összegnél, de lényegesen magasabb, mint a két megelőző hónapot leszámítva bármikor korábban. A kormány az év végén néhány nagyobb hiánnyal küzdő intézménynek, így egyes egészségügyi szolgáltatóknak többlettámogatást adott a tartozások csökkentésére. A kincstári körbe tartozó szervek 45,8%-ának volt tartozása az év végén. Az adós intézmények 48,5%-ának csak 30 napon belüli, ugyanakkor egynegyedének, 24,9%-ának minősített – 60 napon túli, 50 millió forintot vagy a szerv költségvetésének 3,5%-át elérő – tartozása volt.

A rendelkezésre álló múlt évi államháztartási információk érdemi következtetések levonására alig alkalmasak. A költségvetési transzparencia az utóbbi két és fél évben gyakorlatilag megszűnt, a közzétett információk inkább a kormányzati sugallatokat, mintsem a tényeket tartalmazzák. Igaz, maga a kormányzati gazdaságpolitika sem veszi komolyan a költségvetést: úgy tűnik, az unortodox gazdaságpolitikához a fiskus nem szükségeltetik. Ez a kormányzati vélekedés nem tekinthető alaptalannak, mivel a rögtönzésekre épülő gazdaságpolitika számára a törvényben rögzített költségvetés kétségtelenül zavaró tényező. A múlt évi költségvetés összeállítása már a kezdeténél ingatag alapokra, például 3,5%-os gazdasági növekedésre, növekvő foglalkoztatottságra, alacsony inflációra, 265 forintos euró árfolyamra épült. A költségvetés mögött általában meghúzódó gazdaságpolitikai célok helyett a törvényjavaslat hatalmi-politikai szándékok megvalósítását szolgálta. A költségvetést megalapozó makrogazdasági prognózis tarthatatlanságát a kormány csak 2011 végén, a törvény elfogadását közvetlenül megelőzően ismerte el; ekkor néhány főszámot megváltoztattak, de az egész átírására sem idő sem képesség nem volt, így az országgyűlés által elfogadott költségvetés légvárakra épült, és a gyakorlatban betarthatatlannak bizonyult. A költségvetésnek az államháztartás működését orientáló szerepét kormányhatározatok vették át, a kormány folyamatosan előirányzatok jelentős átcsoportosításával irányította a költségvetési fejezetek gazdálkodását. Amikor feltétlenül szükséges volt, minden előrelátás nélkül módosították a költségvetést, – a fiskális gyakorlatban példátlan módon – erre összesen kilenc alkalommal került sor az év folyamán, nemegyszer jelentősen átalakítva előirányzatok egész sorát. Ennek fényében lehet értékelni azt a tényt, hogy az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya a legutóbb az év utolsó hónapjában módosított költségvetés keretein belül maradt. A pénzforgalmi deficit ismeretében, a két, eltérő szemléletű hiány közötti összefüggés alapján megállapítható, hogy az eredményszemléletű államháztartási deficit a múlt évben a költségvetés törvény szerinti megemelt, 2,7%-os célon belül maradt. Az a kérdés ugyanakkor nem kerülhető meg: milyen áron érte ezt el a kormány? A hiány a – 0,5 százalékponttal megemelt, de a 3%-os határ alatti – célon belül maradt, de ezért nagy árat kellett fizetni: gyorsan romló közszolgáltatások, alig működő közigazgatás, követhetetlen, kiszámíthatatlan, rögtönzések által vezérelt, konfrontatív gazdaságpolitika, tömegesen ellehetetlenülő vállalkozások, menekülő működőtőke, elszabadult infláció, egyre csökkenő beruházási teljesítmény, csökkenő foglalkoztatás, romló életszínvonal, zsugorodó gazdaság.

Ipar, építőipar

Az ipari termelés adatai folyamatosan gyorsuló visszaesést jeleznek. Az ipari termelés volumene a múlt év novemberében – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 0,1%-kal elmaradt az egy hónappal korábbitól, és jelentősen, 6,9%-kal az egy évvel azelőttitől. Az ipari kibocsátás a múlt év első tizenegy hónapjában 1,5%-kal csökkent. A feldolgozóipar termelése a múlt év novemberében 6,4%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. A feldolgozóipar legnagyobb súlyú alága, a járműgyártás dinamikusan bővült, a novemberi kibocsátás 9,7%-kal haladta meg az előző novemberit. A második legnagyobb alág, a számítógép és elektronikai berendezések gyártása egészen jelentős mértékben, 26,8%-kal visszaesett. Az élelmiszeriparban 1,2%, a kőolaj-feldolgozásban 11,2% volt a kibocsátás szűkülése. Az energetikai termelés volumene 9,4%-kal csökkent.

Az ipari export a múlt év első tizenegy hónapjában 0,2%-kal, ezen belül novemberben 4,9%-kal szűkült. A közúti járművek kivitele az első tizenegy hónapban 10,9%-kal emelkedett, a számítógépeké és elektronikai berendezéseké 15,8%-kal, ezen belül novemberben 26,8%-kal visszaesett. Az ipar belföldi értékesítése novemberben 2,8%-kal elmaradt az egy hónappal korábbitól, és 11,9%-kal az egy évvel azelőttitől. Az ipar belföldi értékesítése a múlt év első tizenegy hónapjában 3,7%-kal csökkent. A feldolgozóipar novemberi belföldi eladásai 7,7%-kal szűkültek az egy évvel korábbihoz képest.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés a múlt év első tizenegy hónapjában szerény mértékben, 0,8%-kal nőtt a foglalkoztatottak számának jelentős, 2,2%-os csökkenése mellett. A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek állománya a múlt év novemberében szokatlan dinamikával, 45,7%-kal nőtt; az új exportrendelések volumene – egy egyszeri jelentős megrendelésnek köszönhetően – 55%-kal emelkedett, míg a belföldi rendeléseké 18,5%-kal visszaesett. Az ipar teljes rendelésállománya november végén – az említett exportszerződés következtében – 48,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A Mercedes gyár termelésének felfutásával Bács-Kiskun megyében az ipari termelés a múlt év első tizenegy hónapjában 33,5%-kal, ezen belül novemberben 53,3%-kal nőtt, így a dél-alföldi régióban az első tizenegy hónapban 12,7%-kal emelkedett az ipari kibocsátás. Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön igen szerény dinamikával, egyaránt 0,5%-kal bővült a termelés, a többi régióban pedig 1,3% és 6,4% közötti értékekkel szűkült. Az iparban tavaly kialakult helyzetre jellemző, hogy Közép-Magyarországon 3,3%-kal, Budapesten 4,1%-kal, ezen belül novemberben 7,6%-kal visszaesett a kibocsátás volumene.

Az építőipari termelés a múlt év novemberében – a viszonylag magas bázishoz képest – 11,7%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva, és – szezonálisan kiigazított adatok szerint – 3,7%-kal elmaradt az egy hónappal korábbitól. Az építőipari termelés a múlt év első tizenegy hónapjában 5,1%-kal visszaesett. Az épületek építése ágazat termelési volumene novemberben 17,9%-kal, az egyéb építmények építéséé 1,6%-kal, míg a szaképítés ágazaté 15,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A múlt év novemberében kötött új szerződések állománya 18,9%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére irányulóké 8,5%-kal, míg az egyéb építmények létrehozását célzóké 25,9%-kal visszaesett. Az építőipar teljes szerződésállománya november végén – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 12,5%-kal nőtt; ezen belül az épületek építésére irányulóké 24,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, az egyéb építmények létrehozását célzóké pedig – néhány jelentős infrastrukturális beruházás következtében – 32,9%-kal meghaladta az előző november végit.

Mezőgazdaság

A KSH közzétette a fontosabb növényi kultúrák múlt évi terméseredményeit. A növények vetésterülete általában meghaladta az előző évit, ugyanakkor a kedvezőtlen időjárás következtében a megtermett mennyiség és a termésátlag lényegesen alatta maradt az előző évinek, és nem érte el az előző öt év átlagát sem. A múlt évben 2%-kal nagyobb területről 25%-kal kevesebb gabonát takarítottak be. Búzát 1 063 ezer hektáron, az előző évinél lényegesen, 8,8%-kal nagyobb területen vetettek; a 3 972 ezer tonnás termés 3,3%-kal volt kisebb az előző évinél, és 9,3%-kal a 2007-2011. évek átlagánál. A búza tavalyi termésátlaga hektáronként 3,74 tonna volt, 11%-kal kevesebb az előző év, és 8,1%-kal kevesebb a megelőző öt év átlagánál. Kukoricából 1 190 ezer hektáron, az előző évinél 3,3%-kal kisebb, de az előző öt év átlagánál 3,4%-kal nagyobb területen 4 741 ezer tonna termett, lényegesen, 40,7%-kal kevesebb, mint az előző évben, és egyharmadával, 33,1%-kal kevesebb, mint az előző öt évben átlagosan. A kukorica termésátlaga a korábbi évekhez képest kevesebb mint kétharmadára csökkent: a hektáronkénti 3,98 tonna 38,8%-kal kevesebb a 2011. évinél és 35,3%-kal az előző öt év átlagánál. A cukorrépa vetésterülete jelentősen, 13,5%-kal nőtt, a betakarított mennyiség mégis 11,4%-kal csökkent, mert a termésátlag 22%-kal visszaesett. Burgonyából 17%-kal nagyobb területről 17,1%-kal kisebb termést takarítottak be.

A mezőgazdasági termékek felvásárlása a múlt év első tizenegy hónapjában 2,7%-kal haladta meg a megelőző évit, ezen belül novemberben jelentősen, 21,2%-kal elmaradt attól. Ennek oka a gabonafélék felvásárlásának 52,8%-os visszaesése az előző novemberihez képest. A növényi és kertészeti termékek felvásárlása az első tizenegy hónapban 0,2%-kal, ezen belül novemberben 36,5%-kal csökkent. A múlt év első tizenegy hónapjában a gabonafélék felvásárlása 9,1%-kal csökkent, a zöldségféléké 8,5%-kal, a gyümölcsöké 4,9%-kal nőtt. Az élő állatok és állati termékek felvásárlása az első tizenegy hónapban 5,3%-kal emelkedett, ezen belül a vágóállatoké 4,7%-kal, az állati termékeké pedig 6,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget.

Turizmus

A kereskedelmi szálláshelyeken a múlt év első tizenegy hónapjában 7 773 ezer vendég fordult meg, 3,5%-kal, ezen belül novemberben 7,1%-kal több, mint egy évvel korábban. A vendégéjszakák száma 20 359 ezer volt, 4,6%-kal, ezen belül novemberben 6,1%-kal több, mint a bázisidőszakban. A külföldi vendégek száma 8%-kal, a forgalom 8,2%-kal, ezen belül novemberben 15,5%-kal, illetve 15,7%-kal bővült. A szállodákban ennél nagyobb dinamikával, tizenegy hónap alatt 11%-kal, ezen belül novemberben 15,4%-kal emelkedett a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma. A belföldi vendégek száma az első tizenegy hónapban 0,7%-kal csökkent, a tartózkodási idejük 0,9%-kal nőtt. Novemberben a belföldi vendégek száma stagnált a vendégéjszakák számának 3%-os csökkenése mellett.

A szállodák szobafoglaltsága az első tizenegy hónapban 48,6%-os volt, 3,8 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A foglaltsági mutató novemberben 44,6% volt, 5,1 százalékponttal nagyobb az előző évinél. Novemberben a négycsillagos hotelekben 51%, míg az ötcsillagosokban 65,8% volt a foglaltsági arány. Budapesten dinamikusan, 10,2%-kal, ezen belül novemberben 23,8%-kal nőtt a vendégforgalom a külföldi vendégéjszakák 12,4%-os, illetve novemberben 28,1%-os emelkedésének köszönhetően. A Balatonnál a múlt év első tizenegy hónapjában szerény mértékben, 2,2%-kal bővült a forgalom, a külföldieké 4,3%-kal, a belföldieké egészen szerény mértékben, 0,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A kereskedelmi szálláshelyek árbevétele a múlt év novemberében folyó áron mindössze 1%-kal volt magasabb az előző novemberinél.

Népesség, népmozgalom

A múlt év első tizenegy hónapjában 82 800 gyermek született, 2,8%-kal több, mint egy évvel, és ugyanannyi, mint két évvel korábban. A születési arányszám 9,1‰ volt, 0,3 ezrelékponttal magasabb, mint a megelőző év azonos időszakában. A múlt év első tizenegy hónapjában 33 800 házasságot kötöttek, némileg, 0,5%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A házasságkötési arányszám rendkívül alacsony, 3,7‰ volt, ugyanannyi, mint a bázisidőszakban.

A múlt év első tizenegy hónapjában 117 500 halálesetet anyakönyveztek, ugyanannyit, mint a megelőző év azonos időszakában. A halálozási arányszám 12,9‰ volt. A csecsemőhalálozási arányszám 4,8‰ volt, 0,2 ezrelékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. A természetes fogyás mértéke 34 700 fő, arányszáma 3,8‰ volt, 0,2 ezrelékponttal kisebb a megelőző évinél. Az ország népessége a múlt év novemberének utolsó napján – a nemzetközi vándorlás statisztikailag regisztrált adatait figyelembe véve – 9 935 ezer fő volt, 23 ezer fővel kevesebb, mint az év elején. Ezek az adatok a számbavétel akadályai miatt nem számolnak teljes körűen a külföldön tartózkodó magyarok jelentős csoportjaival.

Bűnügyi helyzet

A múlt év első tizenegy hónapjában 415 ezer bűncselekményt regisztráltak a bűnüldöző szervek, 5,2%-kal, ezen belül Budapesten 7,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. A súlyosabb megítélésű bűntettek száma 4,7%-kal csökkent, míg a vétségeké jelentősen, 10,5%-kal, a fővárosban 17,9%-kal emelkedett. A két bűncselekmény típus változásában hosszabb ideje meglévő különbség okának vizsgálata közelebb vinne a bűnözési tendenciák alaposabb megismeréséhez, a hivatalos statisztikai szolgálat, illetve a Belügyminisztérium, valamint az ügyészi szervek azonban következetesen elzárkóznak a közérdekű adatok közzétételétől. A néhány publikált adat szerint az ország területén a személy elleni erőszakos bűncselekmények száma az első tizenegy hónapban 1,1%-kal csökkent, a fővárosban viszont 1,7%-kal nőtt, a közterületen elkövetett bűncselekményeké 6,2%-kal, Budapesten 4,6%-kal csökkent. A sértettek száma az első tizenegy hónapban 5,2%-kal, a fővárosban 7,3%-kal emelkedett, az ismertté vált elkövetők száma ugyanakkor 11,9%-kal, Budapesten 18,3%-kal csökkent. Erre az ellentmondásra is csak megfelelő adatnyilvánosság esetén lehetne magyarázatot találni.


Budapest, 2013. február 8.
Dr. Katona Tamás

Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, PSZÁF, MÁK, Eurostat.

Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.

A teljes file innen letölthető (pdf)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hetenyi-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr915079333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.