HTML

Hetényi Kör

2012. június 6-án megalakult a Hetényi István (1926-2008) ne­vét viselő szakmai-baráti kör, melynek tagjai a volt pénzügy­miniszter egykori munkatársai és tisztelői. A Hetényi Kör adó­szakértőkből és közgazdászok­ból áll, célja a magyar adó­rendszert érintő javaslatok ki­dolgozása és nyilvános szak­mai vitája.

Moderálási alapelvek

Mielőtt hozzászól, kérjük olvassa el moderálási alapelveinket.

Portfolio.hu


Feliratkozás

Katona Tamás: Helyzetkép 2013. március - április (2. rész)

2013.06.14.

Államháztartás, külgazdasági egyensúly

 

A külkereskedelmi forgalom a múlt év második félévében tapasztalt visszaesést követően ez évben stagnál. A kivitel volumene az első negyedévben nem változott, ezen belül márciusban 0,9%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest, míg a behozatalé a negyedév egészében 0,2%-kal bővült, márciusban azonban 3,2%-kal szűkült. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az első negyedévben 524 milliárd forintot, illetve 1,7 milliárd eurót tett ki, 29 milliárd forinttal, illetve 51 millió euróval többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az első negyedévben az export forintban mért árszínvonala alig változott, az importé 1,2%-kal csökkent, így a cserearány 0,8%-kal javult. A forint árfolyama az euróhoz és az amerikai dollárhoz képest gyakorlatilag nem változott.

A külkereskedelmi forgalomban meghatározó árucsoport, a gépek és szállítóeszközök exportjának volumene 0,5%-kal, az importjáé pedig 1,7%-kal csökkent az első negyedévben az egy évvel korábbihoz viszonyítva.  A híradástechnikai készülékek euróban mért exportja a múlt évi zuhanást követően a tárgynegyedévben is 11,6%-kal visszaesett, míg a közúti járművek kivitele a tavalyi dinamikus bővülést folytatva 11,1%-kal nőtt. A jelentős arányt képviselő villamos gépek és készülékek kivitele 0,8%-kal szűkült. A másik jelentős árucsoport, a feldolgozott termékek kivitele 3,9%-kal, behozatala 3,5%-kal bővült. Ezen belül a szerves vegyi termékek euróban számított kivitele 28,3%-kal, a gyógyszereké 3,2%-kal emelkedett. Az élelmiszerexport volumene – a gabonakivitel jelentős, 17,4%-os visszaesése következtében – 2%-kal csökkent, míg az importé stagnált.

Az Európai Unió országaiba irányuló kivitel volumene az első negyedévben gyakorlatilag stagnált, 0,2%-kal nőtt, ezen belül a 15 régi tagállamba irányuló export 2,1%-kal bővült, míg az új tagállamokba irányuló 4,5%-kal szűkült. Az Európai Unióból származó behozatal volumene 1,7%-kal visszaesett. Az első negyedévben az export 77%-át, míg az import 69%-át az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le. Az Európai Unión kívüli országokba irányuló export volumene 0,8%-kal csökkent, míg az importé 4,8%-kal emelkedett. Az első negyedévben az Európai Unióval lebonyolított forgalomban 2 717 millió eurós, az egy évvel korábbinál 12,7%-kal nagyobb aktívum, míg a többi országgal lebonyolított forgalomban 977 millió eurós, a tavalyinál jelentősen, 35,4%-kal nagyobb passzívum keletkezett.

Az MNB közzétette a pénzügyi számlák első negyedévi előzetes adatait. Az államháztartás nettó finanszírozási szükséglete az első negyedév végével zárult 12 hónapban 642 milliárd forint, a bruttó hazai termék 2,3%-a volt. Az első negyedévben a finanszírozási szükséglet 240 milliárd forintot tett ki, a negyedéves GDP 3,7%-át.  Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett adóssága az első negyedév végén 23 340 milliárd forint, a bruttó hazai termék 82,2%-a volt. Az adósságot a negyedév folyamán a nettó hitelfelvétel 491 milliárd forinttal, a forint gyengülése pedig 468 milliárd forinttal gyarapította. Az államadósság a múlt év végén 22 381 milliárd forint, a GDP 79,2%-a volt, azaz jelentősen nőtt. Az adósságnövekedésben átmeneti tényezőknek is szerepük volt: az első negyedévben kibocsátott kötvények az idei finanszírozási igény jelentős részét fedezik, és a forint gyengülése sem feltétlenül folytatódik az első negyedévihez hasonló ütemben. Ugyanakkor az államadósság növekedése nem csupán átmeneti jelenség; az államháztartás ez évre várható – jó esetben 3%-ot éppen el nem érő – hiánya, a várható gazdasági stagnálás, és az ez évre prognosztizált, viszonylag alacsony infláció mellett a GDP arányában kifejezett államadósság az év végén szükségszerűen a múlt év végi szint felett lesz. /Feltéve, hogy a kormány ezt semmilyen kreatív könyvelési eszközzel nem módosítja/. Ha a 2010. első negyedév végi 82%-os GDP arányos államadóssághoz viszonyítunk, akkor egyértelműen látszik, hogy – a kormányzati kommunikációval szemben – az adósság nem csökkent, sőt ha a nyugdíjpénztári vagyon erőszakos államosítását is figyelembe vesszük, akkor lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet. A kormány által rekvirált magánnyugdíjpénztári vagyon a GDP 9,8%-át tette ki. Ebből közvetlenül adósságcsökkentésre a GDP 6,1%-ának megfelelő összeget fordítottak, míg a fennmaradó hányad döntő részét folyamatosan beforgatták a költségvetésbe, azaz a kormány felélte. A nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapban az első negyedév végén mindössze 315 milliárd forintnyi – nehezen értékesíthető – vagyon maradt, a nyugdíjpénztári tagoktól elvett vagyon alig egytizede. Azaz az államadósság március végi szintje ténylegesen jelentősen magasabb volt a három évvel korábbinál.

Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya április végén 529 milliárd forint volt, az éves előirányzat 60%-a.  Ezen belül a központi költségvetés deficitje 668 milliárd forintot tett ki, az egész éves előirányzat 76,4%-át. A központi alrendszernek az első négy hónapban 4 715 milliárd forint bevétele volt, az éves előirányzat 30,8%-a, valamint 5 244 milliárd forint kiadása, az előirányzat 32,4%-a.

 A gazdálkodó szervezetek az év első négy hónapjában 325 milliárd forint adót fizettek be a költségvetésbe, némileg, 1,3%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb tételt jelentő társasági adóból ugyanakkor 10,2%-kal kevesebb folyt be az államkincstárba, és jelentős, 19,4%-os csökkenés volt az egyszerűsített vállalkozói adó befizetésénél is. A kormányzat hibás elképzelésének következményeként a játékadóból származó bevétel 52,5%-kal visszaesett. Ugyancsak a kormány gazdaságról vallott nézetét tükrözi, hogy az – egyébként nem jelentős tételt képviselő – adóhatósági bírság- és pótlékbevételek 278,4%-kal, azaz csaknem a tavalyinak négyszeresére növekedtek.

Fogyasztási adókból 1 125 milliárd forint bevétel származott, 8,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenésben az áfa befizetések drasztikus, 15,5%-os, valamint a jövedéki adó bevételek 5,7%-os visszaesésének van szerepe. Az általános forgalmi adó bevételek elmaradásában a korábbi jogszabályváltozás hatása érzékelhető. Az áfa visszautalás határidejét a korábbi 45 napról 75 napra változtatta a kormány, amely pénzforgalmilag átmeneti bevétel növekedést hozott ugyan, áprilisban azonban jelentősen megemelkedett a visszautalt állomány. Tranzakciós illetékből április végéig csupán az éves előirányzat 12,9%-a érkezett be az államkincstárba, azaz a jelentős, 301 milliárd forintos tervezett bevétel realizálásához a tranzakciós adó kulcsának számottevő emelésére van szükség.

A lakosság az első négy hónapban 562 milliárd forint adót fizetett, 7,6%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában; a növekedés elsősorban az adójóváírás teljes megszűnésének következménye, amely – sajátos módon - megemelte az alacsony keresetűek adóterheit, miközben az átlagkereset másfélszeresénél magasabb jövedelemmel rendelkezők adóterhelése jelentősen csökkent.

A költségvetési szervek kiadásai az első négy hónapban 1 107 milliárd forintot tettek ki, 25,4%-kal többet, mint az előző évben ugyanebben az időszakban. Az igen jelentős többlet részben a kormányzati centralizációs törekvések sikerét mutatja, ugyanis a korábban önkormányzati finanszírozású köznevelési és egészségügyi intézmények, valamint a hagyományosan önkormányzati tevékenységek a kormány felügyelete alá kerültek. E hatások mellett szerepe van a kormányzati bürokrácia folyamatos – ugyan titkolt – növekedésének is, amelyre utal, hogy az előirányzat kiadásai április végéig elérték az egész éves terv 37,3%-át. Láthatóan átcsoportosítás megy végbe a közszolgáltatások kárára, a központi bürokrácia javára. Ezzel is összefüggésben a helyi önkormányzatok támogatását erősen csökkentette a kormány, a tavalyinál 43,8%-kal kevesebbet fordított a költségvetés az első négy hónapban erre a célra, azaz a pénzelvonás jelentősen meghaladta a feladatcsökkenés mértékét. Családi támogatásokra 147 milliárd forintot fordított a kormány, nominálértékben 1,8%-kal, reálértékben 4,2%-kal kevesebbet. A munkaerőpiaci alap kiadásai 2,5%-kal nőttek, azaz – a növekvő munkanélküliség ellenére – reálértéken némileg csökkentek; ezen belül a munkanélküli ellátásokra fordított kiadások drasztikusan, 36,2%-kal zuhantak. A nyugdíjakra fordított kiadások az első négy hónapban jelentősen, 8,3%-kal emelkedtek. Gyógyító megelőző ellátásokra 7,1%-kal költöttek többet a múlt évinél; ebben a tavalyi egészségügyi béremelés – említett – hatása érződik, valamint az intézmények államosításából adódó fizetési kötelezettségek, illetve utólagos elszámolások következménye. Gyógyszertámogatásokra 10,5%-kal kevesebbet fordított a költségvetés, noha már tavaly is jelentősen csökkentek az ilyen célú kiadások.

A költségvetési szervek tartozásállománya április végén 93 milliárd forint volt, 29,6%-kal több,  mint egy hónappal, és 84,7%-kal több, mint egy évvel korábban. Az adósságállomány az elmúlt hónapokban gyakorlatilag elszabadult, melynek oka a költségvetés felelőtlen tervezése; a dilettáns gazdaságpolitika egyik elemeként a kormány az intézményrendszert az ellehetetlenülés felé, a működőképesség határára sodorta. Az államháztartási hiánycél és a választási költekezés megindulása, valamint a lakosság látszólagos megkímélése a megszorításoktól azzal jár, hogy a közszolgáltatások veszélybe kerültek, de a kormány nem hajlandó szembenézni a valóságos helyzettel, inkább tovább rögtönöznek a hiánycél formális betartása érdekében. Az irreális célkitűzésekből nem engednek, így elkerülhetetlenek az újabb megszorítások, amelyek tovább csökkentik a gazdasági kilábalás esélyét. Láthatóan a „minden faluban legyen futballpálya” színvonalú gazdaságpolitika vezérli a kormány cselekedeteit. Összehasonlításképpen: tíz évvel ezelőtt, 2003 áprilisában a költségvetési szervek tartozásállománya mindössze 5 milliárd forint, míg 3 évvel korábban, 2010 áprilisában 22 milliárd forint volt.

A költségvetési szervek tartozásaiból 10,4 milliárd az állammal szemben állt fenn, melynek háromnegyedét – a törvényes működés példájaként – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szervei, főként a kormányhivatalok halmozták fel. Az egészségügyi szolgáltatók, a felsőoktatási intézmények és – új szereplőként - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ áprilisban egyetlen hónap alatt 18,4 milliárd forinttal növelték a tartozásaikat, és április végén a közszféra adósságállományának négyötöde, 81,1%-a az Emberi Erőforrások Minisztériumának szervezeteinél halmozódott fel. A költségvetési intézmények összes tartozásának meghatározó része, 82,3 milliárd forint a szállítókkal szemben áll fenn, ebből 10,7 milliárd forint a közüzemi tartozások összege. A közszféra kényszerhitelezőinek köre láthatóan folyamatosan bővül, jelentős részük kis- és középvállalkozás. A költségvetési intézmények több mint felének, 56,2%-ának volt április végén adóssága, ezek körében – a március végi 70 szervezettel szemben – 80 intézmény minősített – 60 napon túli, 50 millió forintot vagy a szerv költségvetésének 3,5%-át elérő – tartozást görgetett maga előtt.

Az első négy hónap adataiból az államháztartás egész éves alakulására csak részben lehet következtetéseket levonni; különösen így van ez az utóbbi években, miután rendkívül szerény méretűre szűkült a költségvetési transzparencia. A kormányzat az utóbbi időben mindent háttérbe szorító presztízskérdésnek tekintette a túlzott-deficit eljárás alóli mentesülést. A jelenlegi helyzet szerint ez az óhaj minden bizonnyal teljesül, mivel az Európai Bizottság ilyen értelmű javaslatot tett a pénzügyminiszterek hó végén összeülő tanácsának. A kormány ezt a döntést a saját hatalmas sikereként kommunikálja. E tekintetben az eredmény valós, igaz, a dilettáns kormányzati gazdaságpolitika következtében rendkívül nagy árat fizet érte a magyar társadalom. Legalábbis egyelőre megszűnt a gazdasági növekedés esélye, növekszik a munkanélküliség, és szinte végletesen kettészakadt a társadalom. Az Európai Bizottság egyébként komoly eredményt ért el: gyakorlatilag egyetlen aspektusból ugyan, de e téren rászorította a jelenlegi kormányt egy uniós szabály betartására.

Ami a további kilátásokat illeti, az idei hiánycél betartása az eddig folyamatok tükrében további megszorító intézkedéseket igényel. Várhatóan adókat, például tranzakciós illetéket kell emelni, és bizonyos körben elkerülhetetlen lesz egyes kiadások – legalább látszólagos – csökkentése a költségvetési intézményrendszer működőképességének további veszélyeztetése, a közszolgáltatások színvonalának további süllyedése árán.

 

Beruházás

 

A kormányzati kommunikáció egyre jobban távolodik a valóságtól. A kommunikációs szlogenek és a tények láthatóan divergálnak, gyakorlatilag a kormányzat legszűkebb körében gondolhatják csak komolyan, hogy Magyarország jobban teljesít. A nemzetgazdasági beruházások alakulása sajnálatosan tükrözi a konfrontatív, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika következményeit: már a tavalyi évben is 15 évvel korábbi szintre süllyedt vissza a beruházások volumene, s az idei első negyedévben erről a kritikusan alacsony szintről is sikerült tovább zuhanni. A két évvel korábbi 4,5%-os csökkenést a múlt évben 5,2%-os visszaesés követte; igaz ezen belül is szinte folyamatos volt a szűkülés: a tavalyi negyedik negyedévben már 7,9%-kal esett a beruházások volumene az előző év azonos időszakához képest. Az idei első negyedévben sem változott, sőt még gyorsult is a lefelé tartó dinamika: a beruházások volumene 8,7%-kal múlta alul az egy évvel korábbi szintet, és az előző negyedévhez képest is 3,8%-os volt a visszaesés.

Ha a nemzetgazdasági beruházások szerkezetét vizsgáljuk, egyértelműen megállapítható, hogy annak arányában gyorsul a visszaesés dinamikája, ahogy kifutnak az előző kormányzati ciklus időszakában indított nagyberuházások, illetve a beruházási tevékenység szempontjából legfontosabb nemzetgazdasági ágazatok a kormányzati gazdaságpolitika szűklátókörű intézkedései következtében fokozatosan felhagynak az állóalapok megújításával. Ma már olyan alacsony – nem éri el a 17%-ot sem – a nemzetgazdaságban a beruházási ráta, hogy az a tőkejavak feléléséhez vezet, azaz felgyorsítja azt a folyamatot, amely az Európai Unióban, és ezen belül térségünk más országaihoz képest nehezen visszafordítható módon a lemaradásunkhoz vezet. Erre utal, hogy az első negyedévben a feldolgozóipari beruházások is jelentősen, 13,2%-kal visszaestek, és gyakorlatilag csupán az Európai Unió forrásaiból valósulnak meg jelentősebb beruházások. E körben – a múlt évi számottevő, 10,6%-os visszaeséshez képest – 38,7%-kal emelkedett a víz-, szennyvíz- és hulladékgazdálkodás területén megvalósított beruházások volumene. Szintén az uniós projekteknek köszönhetően – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 5,6%-kal nőtt az építőipari beruházások volumene; ezen kívül csak a közigazgatás és védelem területén bővült jelentősen, 34,7%-kal az árvízvédelmi építkezések következtében.

A különadókkal sújtott ágazatok gyakorlatilag leálltak a beruházásokkal. Különösen kritikus az energetikai ágazatban bekövetkezett 30,5%-os zuhanás, mivel már a múlt évben is 38,6%-kal esett a beruházások volumene. A kereskedelemben – a múlt évi 2,5%-os csökkenés után – az első negyedévben 10,4%-os volt a visszaesés. Az infokommunikációban a múlt évben még 10,9%-kal bővültek a beruházások, de új fejlesztések már alig indultak, így az első negyedévben 4,5%-os volt a mérséklődés. A mezőgazdasági beruházások volumene 12,6%-kal, a szállítási ágazaté 4,7%-kal, esett vissza. Az idegenforgalomban a beruházások volumene 21,3%-kal, az ingatlanügyletekben pedig 19,7%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

A közösségi szolgáltatások terén végrehajtott beruházások mélyrepülése hűen tükrözi a kormány gazdaság- és társadalompolitikai prioritásait. Az oktatási beruházásoknál – a múlt évi 37,9%-os zuhanást követően – az első negyedévben 14,8%-os volt a visszaesés, az egészségügyben és a szociális ellátásban – a tavalyi 40%-os zuhanás után – 20,2%-kal, míg a kultúrában – a múlt évi 24%-os esést követően – az idei első negyedévben 34,4%-kal csökkent a beruházások volumene.

 

Ipar, építőipar

 

Az ipar a múlt évi visszaesést követően az idei év elején sem bővítette a kibocsátását. Az ipari termelés volumene márciusban 2,9%-kal, munkanaphatással korrigált adatok szerint 0,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A márciusi termelés – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 0,4%-kal nőtt az előző hónaphoz képest. Az ipari kibocsátás az első negyedévben 3,1%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az energetikai ipar termelése 7,6%-kal, míg a feldolgozóiparé 2,8%-kal csökkent az első negyedévben. A legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipari alágban, a járműgyártásban az első negyedévben 8,8%-kal nőtt, a másik fontos alágban, az elektronikai termékek és számítógépek gyártásában ugyanakkor 18%-kal csökkent a termelés, míg a harmadik legnagyobb alág, az élelmiszeripar kibocsátása is csökkent, 2,1%-kal. A vegyipar termelése 8,5%-kal bővült, míg a gyógyszeriparé 12,2%-kal szűkült.

Az ipari export márciusban 1,7%-kal, az első negyedévben 0,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A vegyipari export az első negyedévben 18,4%-kal, a közúti járműgyártásé 14,9%-kal, az élelmiszergyártásé 5,4%-kal nőtt, míg a gyógyszergyártásé 3,1%-kal, a gépi berendezések gyártásáé 9%-kal, a számítógépek és elektronikai berendezések gyártásáé 18%-kal visszaesett. Az ipar belföldi értékesítése márciusban 2,7%-kal, az első negyedévben 4,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipar belföldi eladásai márciusban 9,2%-kal mérséklődtek.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés az első negyedévben 3,4%-kal visszaesett a foglalkoztatottak minimális, 0,2%-os létszámemelkedése mellett. A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek állománya márciusban számottevően, 24,3%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest; az új exportrendelések volumene – az eddigi tendenciáktól eltérően – 26%-kal, az új belföldi rendeléseké 7,9%-kal csökkent. Az ipar összes rendelésállománya az első negyedév végén – egy korábbi jelentős megrendelésnek köszönhetően – 10,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az ipari termelés volumene  az első negyedévben Dél-Alföldön – a Mercedes gyár bővülő termelésének köszönhetően – dinamikusan, 27,2%-kal bővült, Észak-Magyarországon stagnált, azaz 0,1%-kal nőtt, míg a többi régióban csökkent. A legnagyobb visszaesés 7,4%-kal Nyugat-Dunántúlon ment végbe, míg Közép-Magyarországon 7%-kal, ezen belül a fővárosban 9,3%-kal csökkent az ipari kibocsátás.

Az építőipari termelés márciusban 2,1%-kal meghaladta az előző havit, és – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 9,9%-kal az egy évvel korábbit. A termelés növekedése néhány jelentős út- és vasútépítési megbízás eredménye. Az első negyedévben 4,8%-kal emelkedett az építőipari termelés volumene; az épületek építése ágazatban 4%, míg az egyéb építmények építésében 5,4% volt a növekedés mértéke. Az építőipari vállalkozások márciusban kötött új szerződéseinek volumene 25%-kal, ezen belül az épületek építésére irányulóké 19%-kal, az egyéb építmények létrehozását célzóké 30%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építőipar teljes szerződésállománya az első negyedév végén néhány jelentős vasút-felújítási és közműépítési megbízásnak köszönhetően – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 19,6%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál; ezen belül az épületekre érvényes szerződések volumene 8,9%-kal csökkent, míg az egyéb építményeké 34,9%-kal emelkedett.

 

Mezőgazdaság

 

A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első negyedévben 5,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása jelentősen, 15,8%-kal visszaesett a gabonafélék felvásárlásának drasztikus, 31,1%-os mérséklődése következtében. A zöldségfélék felvásárlása némileg, 1,5%-kal, az – ilyenkor kis súlyt képviselő – gyümölcsöké 39%-kal nőtt. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása az első negyedévben valamelyest, 2,1%-kal, ezen belül az állati termékeké 2,3%-kal csökkent.

 

Turizmus

 

Az év elején jelentősen élénkült a külföldi, és ennél szerényebb mértékben a belföldi turizmus; a bevételek ugyanakkor a forgalomnál szerényebb dinamikával növekedtek. Az első negyedévben külföldi látogatók 8,4 millió alkalommal érkeztek hazánkba, 3,5%-kal többször, mint egy évvel korábban. A külföldiek többsége, 6,4 millió látogató egyetlen napra érkezett; számuk 2%-kal nőtt; 2 millióan látogattak ide több napra, 4,5%-kal többen, mint a bázisidőszakban.  A turisztikai célú utak száma 2,8 millió volt, 11%-kal emelkedett az előző évhez képest. Az egy napra látogató külföldiek egyötöde, míg a több napra látogatók 81%-a érkezett turisztikai céllal. A több napra látogatók átlagos tartózkodási ideje 6 nap volt, 0,3 nappal hosszabb, mint az előző év azonos időszakában. Az első negyedévben 2,4 millió látogató érkezett vásárlási céllal, főként a szomszédos országokból.  A külföldi látogatók 226 milliárd forintot költöttek hazánkban, 1,4%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Magyarországi lakosok az első negyedévben 3,3 millió alkalommal látogattak külföldre, ez 3,9%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. 1,5 millió utazás volt turisztikai célú; a több napra utazók átlagosan 6 napot töltöttek a határokon túl, 10%-kal kevesebbet az előző évinél. A munkavégzési célú utazások száma az első negyedévben jelentősen, 25%-kal emelkedett. Az utazók 92 milliárd forintot költöttek külföldön, lényegesen, 16%-kal kevesebbet az egy évvel azelőttinél.

A kereskedelmi szálláshelyeken az első negyedévben 1 397 ezer vendég fordult meg, 7,7%-kal több, mint tavaly ugyanekkor. A tartózkodási idő valamelyest rövidült, a vendégéjszakák száma 6,7%-kal bővült.  A külföldi vendégforgalom jelentősen, 12,1%-kal, míg a belföldi szerény mértékben emelkedett; a belföldi vendégek száma 3,6%-kal nőtt, de a tartózkodási idejük számottevően csökkent, így a belföldiek csupán 1,2%-kal több éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A szállodák szobakihasználtsága márciusban 44,5% volt, 3,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál; a gyógyszállók szobafoglaltsága az átlagosnál kedvezőbb, 56,8% volt. A forgalomnál szerényebb mértékben nőtt az árbevétel; a szálláshelyek az első negyedévben 49,6 milliárd forint bevételt értek el, folyó áron 7,2%-kal többet az előző évinél, miközben az ágazatban a fogyasztói árak az átlagos inflációt meghaladóan, 3,5%-kal emelkedtek.

 

Népmozgalom

 

A múlt évi szerény növekedést követően az év eleje óta ismét csökken a születések száma. Az első negyedévben 21 ezer gyermek született, 4,8%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A születési arányszám 8,6‰ volt, 0,4 ezrelékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. Az első negyedévben mindössze 3 800 házasságot kötöttek, 8,9%-kal kevesebbet a múlt évi igen alacsony értéknél. A házasságkötési arányszám rendkívül alacsony, 1,5‰ volt, 0,2 ezrelékponttal kisebb, mint a bázisidőszakban.

Az első negyedévben 33 600 halálesetet anyakönyveztek, 6,1%-kal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A halálozási arányszám 13,8‰ volt az év első negyedében, jelentősen, 0,7 ezrelékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. A csecsemőhalálozási arányszám 4,8‰ volt az adott időszakban, lényegesen, 0,8 ezrelékponttal kisebb, mint a múlt év első negyedévében. A természetes fogyás 5,5‰ volt az első három hónapban, a halálozási arányszám jelentős csökkenése következtében a tavalyinál 0,3 ezrelékponttal kisebb.

 

Bűnügyi helyzet

 

A Belügyminisztérium jelentése szerint az első negyedévben 86 500 bűncselekményt regisztráltak a bűnüldöző szervek, 18,1%-kal kevesebbet, ezen belül Budapesten 1,5%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A súlyosabb megítélésű bűntettek száma igen jelentősen, 21,8%-kal, a kisebb súlyú vétségeké is számottevően, 15,9%-kal mérséklődött. A fővárosban ezzel némileg ellentétes folyamatot mutat a statisztika: a bűntettek száma 28,2%-kal csökkent, a vétségeké azonban – a közreadott adatok szerint – 28,6%-kal nőtt. A személy elleni erőszakos bűncselekmények száma 10,3%-kal visszaesett, míg a fővárosban 5,6%-kal emelkedett. A közterületen elkövetett bűncselekményeknél 14,3%-os csökkenést regisztráltak a rendőri szervek. A sértettek száma 19,1%-kal csökkent, az ismertté vált elkövetőké némileg, 0,8%-kal nőtt.

Ha ezek az adatok a statisztika rendeltetésének megfelelően hűen tükrözik a valóságot, akkor valószínűleg fordulat állt be az ország közbiztonsági helyzetében. Egyértelmű megállapítások csak a tényleges helyzet részletes ismeretében tehetők, az ehhez szükséges információkat azonban a BM és az ügyészség – törvényellenesen – elzárja a nyilvánosság elől. A bűncselekmények számának mérséklődéséről csupán annyit közöltek, hogy számottevően csökkent a bejelentett lopások és rongálások száma, valamint lényegesen kevesebb okirattal történt visszaélés jutott a hatóságok tudomására, mint az előző évben. Ilyen színvonalú tájékoztatás alapján csak reménykedni lehet az igen hézagosan közölt statisztikai adatok torzításmentességében, az idősorok elemzése azonban nem oszlatja el az elemzői kétségeket. 

 

Budapest, 2013. június 9.

Dr. Katona Tamás

 

Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, PSZÁF, MÁK, Eurostat.

Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hetenyi-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr695361677

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása