HTML

Hetényi Kör

2012. június 6-án megalakult a Hetényi István (1926-2008) ne­vét viselő szakmai-baráti kör, melynek tagjai a volt pénzügy­miniszter egykori munkatársai és tisztelői. A Hetényi Kör adó­szakértőkből és közgazdászok­ból áll, célja a magyar adó­rendszert érintő javaslatok ki­dolgozása és nyilvános szak­mai vitája.

Moderálási alapelvek

Mielőtt hozzászól, kérjük olvassa el moderálási alapelveinket.

Portfolio.hu


Feliratkozás

Katona Tamás: Helyzetkép 2013. április - május 1. rész

2013.07.09.

Gazdasági növekedés

 

Az első negyedév adatai alapján pesszimistábbak lettek az elemzők az Európai Unió ez évi kilátásait illetően, és változatlanul kedvezően ítélik meg a fejlődő országok gazdasági növekedését. Az Európai Unión kívüli fejlett országok gazdasága is bővül az idén. Az Európai Unió egészében stagnáló állapot várható, míg az eurózónában még fennmarad a recesszió. Ennek oka a mediterrán térség elhúzódó válsága, az államháztartások szinte reménytelen helyzete a dél-európai országokban. A közép-európai térségben is lassult a gazdasági növekedés dinamikája, ugyanakkor a balti országok továbbra is gyorsan bővülnek. A magyar gazdaságban megszűnt ugyan a technikai recesszió, de növekedésre ez évben sincs kilátás; ennek oka csak kis részben az exportkilátások szerény javulása; a fő gond a dilettáns, konfrontatív gazdaságpolitika, amely a választások közeledtével újabb váratlan unortodox intézkedésekkel lehetetleníti el a gazdasági szereplőket.      

A KSH közzétette a magyar gazdaság első negyedévi teljesítményét tükröző részletes adatokat. A bruttó hazai termék az első negyedévben nyers adatok szerint 0,9%-kal, naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,3%-kal csökkent a múlt év azonos időszakához képest, és – szezonálisan, valamint naptárhatással korrigált adatok szerint – 0,7%-kal haladta meg az előző negyedéves szintet. Az előző negyedévhez képest a növekedés főként bázishatás következménye, mivel a tavalyi negyedik negyedévben igen jelentősen, – naptárhatás kiszűrésével – 2,6%-kal zuhant a GDP az előző év utolsó negyedévéhez képest. Ugyanakkor az adatok némi elmozdulás lehetőségét rejtik magukban; ez azonban rendkívül szerény, és a gazdaság struktúrája semmilyen optimizmusra nem ad alapot. Kizárólag a mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye nőtt az első negyedévben, mindkét ágazatban a rendkívül alacsony bázishoz képest. A többi ágazatban csökkent vagy stagnált a hozzáadott érték, de egyikben sem érte el a két évvel korábbi szintet.

A mezőgazdaság nettó kibocsátásának szintje az első negyedévben csak nagy bizonytalansággal mérhető, és jelentős részben becslésen alapul. A jelenlegi számítás szerint az agrárium teljesítménye az első negyedévben 12,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbi – rendkívül alacsony – értéket. Az ipar hozzáadott értéke – a múlt év első három negyedévében megfigyelt szerény csökkenést, illetve a negyedik negyedévi számottevő zsugorodást követően – viszonylag jelentősen, 3,2%-kal tovább mérséklődött. Nem megnyugtató, hogy ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye 2,5%-kal csökkent. Ennek oka, hogy a járműipar termelésének gyors felfutása nem tudta ellensúlyozni a többi alág, főképp a számítógép és elektronikai termék gyártás jelentős visszaesését. Az építőipar – az egy évvel azelőtti 11,7%-os visszaesés után – az idei első negyedévben 4,2%-kal növelte a nettó termelési értékét. Az építőipari nettó kibocsátás bővülése arra vezethető vissza, hogy a kormány – két és fél éves tehetetlenkedés után – az idő szorításában némileg felgyorsította az uniós beruházások megvalósítását, ugyanakkor a teljesítmény értékelésénél nem hagyható figyelmen kívül, hogy a most elért szint még mindig több mint 20%-kal elmarad az 5 évvel ezelőttitől.

Kedvezőtlen a szolgáltatások teljesítményének csökkenése. A múlt évi szerény visszaesést követően az első negyedévben 0,8%-kal csökkent a tercier ágazatok hozzáadott értéke. A legnagyobb mértékben, 4%-kal – a tavaly még stagnáló – szakmai és tudományos tevékenység teljesítménye esett vissza, és érzékelhetően, további 1,3%-kal zsugorodott – a kormányzati szabadságharc egyik kitüntetett célpontját jelentő – pénzügyi ágazat, amely egyben a gazdasági kilábalás esélyét magában hordozó hitelezés megindulásának újabb késleltetését jelenti. A kereskedelem, vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás teljesítménye 1,1%-kal csökkent a kereskedelmi forgalom mérséklődése, és a külföldi vendégforgalom növekedése mellett. A közszolgáltatások, azaz a közigazgatás, az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás teljesítménye az első negyedévben 0,5%-kal mérséklődött; ezen belül a közigazgatásé valószínűleg nőtt, míg a többi területé számottevően csökkent. Az infokommunikációs ágazat teljesítménye – az előző évi növekedést követően – stagnált, 0,2%-kal emelkedett, a szállítás és raktározás hozzáadott értéke – a múlt évi jelentős csökkenés után – 0,4%-kal bővült. A kulturális szolgáltatások hozzáadott értéke 0,6%-kal, az ingatlanforgalmazásé 0,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

A bruttó hazai termék felhasználási oldalán a háztartások fogyasztási kiadása 0,6%-kal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások leépítésének folyamata ez évben is folytatódott: a múlt évhez hasonló mértékben, 5,6%-kal, tehát igen jelentősen estek vissza ezek a juttatások. E tényezők hatására a háztartások tényleges fogyasztása az első negyedévben – akárcsak a múlt évben – 1,2%-kal csökkent. A közösségi fogyasztás jelentősen, 2,6%-kal zsugorodott. A végső fogyasztás az első negyedévben összességében 1,4%-kal mérséklődött.

A gazdasági fellendülés feltétele a beruházások szintjének emelkedése. A dilettáns kormányzati gazdaságpolitika egyik súlyos következményeként a magyar gazdaságban a beruházási szint ez évben több mint 25%-kal elmaradt az öt évvel ezelőttitől. Az első negyedévben a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,6%-kal csökkent. A bruttó felhalmozás – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 2%-kal visszaesett. A GDP belföldi felhasználása 1,5%-kal csökkent. A nemzetgazdaság exportteljesítménye az első negyedévben 1,3%-kal, az importteljesítménye 0,9%-kal nőtt.

A nemzetgazdaság első negyedéves teljesítménye összességében az idei évre előre jelzett stagnálás tényét erősíti meg. Az április hónapról rendelkezésre álló bruttó szemléletű mutatók néhány optimizmusra alapot adó elemet is tartalmaznak, összességében mégsem várható érdemi gazdasági növekedés ez évben. Részben elég törékeny a nemzetközi gazdasági környezet, nem várható komolyabb elmozdulás az európai gazdaságban, de főképp nem alapoz meg semmilyen optimizmust a magyar gazdaságpolitika. A kormány lépései – a határozott, sőt agresszív kommunikáció ellenére – egy irányba, a növekedés ellen hatnak. Az országgyűlés júniusi rendkívüli ülésére beterjesztett – a komikum, illetve következményei miatt inkább tragikomikum határát súroló – módosító indítványok sorával gyökeresen átalakított, több ponton az eredeti változattól már teljesen eltérővé alakított Varga-csomag ismét arra nyújt bizonyítékot, hogy a jelenlegi kormány nem képes, illetve nem hajlandó betartani a gazdaságirányítás elemi normáit, durván megsérti a kiszámíthatóság minimális követelményeit is. Miután azzal szembesült a pénzügyi kormányzat, hogy az uniós szabályokat sértő adót vetne ki a pénzintézetekre az állam által átvett önkormányzati adósságállomány egyszeri megadóztatásával, amelytől elálltak ugyan, de a költségvetés bevételi kényszerét figyelembe véve zárószavazás előtti módosító indítvánnyal a pénzintézetekre az idei első négy hónapban befizetett tranzakciós illeték kétszeresének mértékéig egyszeri adót vetett ki. Ezen túlmenően emelték a távközlési adót és a bányajáradékot is.

Az év közepi drasztikus megszorítás ténye tulajdonképpen az elmúlt három év kormányzati politikájának tükrében egyáltalán nem meglepő. Két dolog tekinthető váratlannak: a megszorítás jellege és mértéke. Eddig azt hangoztatta a kormány, hogy a megszorítások nem a lakosságot sújtják; noha ez természetesen egyetlen alkalommal sem felelt meg a valóságnak, de a látszatra ügyeltek. Most még ez sem mondható el a megszorításokról. Az elfogadott törvény szabályai egyértelműen közvetlenül is érintik a lakosságot. A második félévben hatályosuló intézkedések tovább nehezítik a növekedés megindulását, mert visszafogják a már jelenleg is alig működő hitelezést.

A kormány gazdaságpolitikai lépései tovább fokozzák a gazdasági szereplők bizonytalanságát, felgyorsítják azt a két éve megfigyelhető folyamatot, amelyben menekül a működőtőke és a szellemi tőke. Ezért sincs esély a gazdasági növekedés megindulására. Az idei gazdasági teljesítmény nem haladja meg a múlt évit, azaz ez évben a gazdaság stagnálása várható; kedvező mezőgazdasági termés esetén legfeljebb néhány tizeddel nőhet a bruttó hazai termék, azaz ebben az évben folytatódik a lemaradásunk a térség országaitól.

Az Eurostat most közzétett jelentése a markáns lemaradási folyamat újabb állomásáról ad számot. A közlemény ismerteti az Európai Unió tagországainak vásárlóerő paritáson számított 2012. évi előzetes GDP adatait, amelyben az egyes országok bruttó hazai termékét az Európai Unió átlagához viszonyítja. Azaz az Eurostat elkészítette a tagországok 2012. évi gazdasági fejlettségi rangsorát. Ebben a rangsorban ismét egy hellyel hátrább kerültünk, akárcsak az előző két évben. 2010-ben a magyar gazdaság a térségünkhöz tartozó, 2003. évet követően csatlakozó tíz ország rangsorában a negyedik volt, 2011-ben a hatodik, a múlt évben pedig már csupán a hetedik. 2011-ben meghaladta a magyar gazdaság teljesítményét Észtország és Litvánia, a múlt évben pedig Lengyelország. A jelenlegi katasztrofális magyar gazdaságpolitika folytatódása mellett a harmadik balti tagállam, Lettország is utolérheti a magyar gazdaság színvonalát, így nagy valószínűséggel a magyar gazdaság 2014-ben már csupán Romániát és Bulgáriát előzi meg az uniós rangsorban. Az adatok alapján nem kerülhető meg a kérdés: Magyarország jobban teljesít?

 

Foglalkoztatottság, keresetek

 

A foglalkoztatás helyzete érdemben nem javult a jelenlegi kormányzati ciklus eddig eltelt időszakában. A lakossági adatfelvétel 2%-ot el nem érő bővülést mutatott ki a két évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak számában, miközben az összehasonlítható közfoglalkoztatotti létszám több mint egyharmadával nőtt. Azaz az elmúlt két évben a foglalkoztatottak száma kevésbé emelkedett, mint a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók becsült száma. A hazai legális foglalkoztatás – minden kormányzati állítással szemben – tehát nem nőtt, hanem csökkent. Ezt támasztja alá az intézményi statisztikai adatforrás is, amely szerint az alkalmazottak száma a versenyszférában és a közszférában egyaránt érzékelhetően csökkent az elmúlt két évben. A kormány optimizmusát az MNB sem osztja, a legújabb prognózisában – a változó jegybanki felfogáshoz képest meglepő módon – a foglalkoztatottság 0,2%-os, ezen belül a versenyszférában 0,6%-os csökkenését várja. Ebben az évben – főképp a mesterségesen leszorított infláció következtében – nőtt a reálkereset az előző évhez képest, de számottevően csökkent a két évvel korábbihoz viszonyítva. A munkavállalók az idén várhatóan a múlt évben elszenvedett reálkereset csökkenés mintegy felét szerezhetik vissza, nem többet.

A KSH mintavételes lakossági adatfelvétele szerint a március és május közötti három hónap átlagában a foglalkoztatottak száma 3 910 ezer fő volt, 62 ezer fővel, 1,6%-kal több, mint egy évvel korábban. A 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 57,9% volt, 1,2 százalékponttal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az aktív munkanélküliek száma a március és május közötti trimeszterben 461 ezer fő volt, 25 ezer fővel, 5,1%-kal kevesebb, mint a tavalyi azonos időszakban. A passzív munkanélküliek száma az első negyedévben 152 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta a megfigyelt időszakban 10,5% volt, 0,7 százalékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. A csekély mértékű csökkenés nem érintette a rendkívül magas ifjúsági munkanélküliséget: a 25 éven aluliak munkanélküliségi rátája 27% volt, ugyanannyi, mint 2012 ugyanezen időszakában. A legjobb munkavállalási korúnak tekintett 25-54 éves korcsoport munkanélküliségi rátája az egy évvel korábbinál 0,9 százalékponttal alacsonyabb volt ugyan, de a mért 9,6%-os érték még mindig relatíve magasnak tekinthető. Változatlanul magas a tartós munkanélküliség is: az álláskeresők 47,9%-a egy éve vagy még régebben nem talált munkát. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben az időszakban 17,2 hónap volt.                                                                                                                              

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált munkanélküliek száma május végén 515 ezer fő volt, 19 500 fővel, 3,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A bejelentett új álláshelyek száma májusban 36 300 volt, jelentősen, 23,8%-kal kevesebb, mint egy hónappal, és 12,6%-kal több, mint egy évvel korábban. Májusban – akárcsak a korábbi hónapokban – az új álláshelyek alig több mint harmada, 37,8%-a volt piaci alapú állás, a többi támogatott álláshely volt. Különösen kedvezőtlen a pályakezdő munkanélküliek magas száma, és az első munkahelyüket reménytelenül kereső fiatalok számának gyors növekedése. Május hónapban 59 600 pályakezdő szerepelt a nyilvántartásban, jelentősen, 15,7%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A pályakezdők 38,7%-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége volt, 18,9%-a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett, 35,7%-uk érettségivel, 6,7%-uk felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A 25 évnél fiatalabb munkanélküliek száma is rendkívül magas, 77 ezer fő volt az év ötödik hónapjában, azaz a nyilvántartott álláskeresők 14,9%-a. Az összes regisztrált munkanélküliek fele, 50,2%-a szakképzetlen volt, míg a diplomások aránya nem érte el az 5,5%-ot.

A nyilvántartott munkanélküliek alig egytizede, az egy évvel korábbinál 13,7%-kal kevesebb személy kapott álláskeresési támogatást az Európai Unió alapelveivel ellentétes magyar jogszabályoknak megfelelően. A lényegesen kisebb összegű szociális ellátásban a munkanélküliek alig több mint egyharmada, 36,4%-a részesült, létszámukat tekintve 5,4%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A munkanélküliek több mint fele, 53,6%-a semmilyen ellátásban sem részesült.   

Alig csökkentek a foglalkoztatás területi feszültségei. A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon 18,7%, Észak-Alföldön 18,4%, míg Dél-Dunántúlon 14,9% volt. A munkanélküliségi arány május hónapban 6 megyében meghaladta a 15%-ot, 2 megyében a 20%-ot. A közmunka programok tavaszi megindulása sajátos módon változtatta meg az egyes megyékben a regisztrált munkanélküliek számát. Az egyébként magas munkanélküliséggel sújtott megyékben csökkent, míg a kedvezőbb munkapiaci helyzetű megyék egy részében jelentősen nőtt a regisztrált munkanélküliek aránya; ez arra utal, hogy a versenyszférában számottevően csökkent a foglalkoztatottak száma. Közép-Magyarországon 1,5%-kal, Nyugat-Dunántúlon jelentősen, 9,6%-kal emelkedett a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest. Közép-Dunántúlon gyakorlatilag stagnált, 0,9%-kal mérséklődött a regisztrált munkanélküliek száma. Ugyanakkor a jelentős közmunka programok következtében májusban Dél-Alföldön 3%-kal, Észak-Alföldön 4,8%-kal, Dél-Dunántúlon 7,2%-kal, míg Észak-Magyarországon 10,1%-kal csökkent a munkanélküliek száma tavaly májushoz viszonyítva; ennek ellenére e régiókban még mindig nagyon magas a munkanélküliségi ráta. A legmagasabb rátát, 21,5%-ot májusban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rögzítették, noha az álláskeresők 52 200 fős száma 5,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Alig volt alacsonyabb, 21,1% a munkanélküliségi ráta Nógrád megyében; ott 5%-kal csökkent a regisztrációban szereplők száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében éppen csak 20% alatti, 19,8% volt a munkanélküliségi ráta; a megyében 56 200 álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, – a kiterjedt, főleg részmunkaidőt jelentő közmunka program következtében – 13,9%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban. Hajdú-Bihar megyében a 18,3%-os munkanélküliségi ráta 43 500 álláskeresőt jelentett, 3,1%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor Veszprém megyében 2,4%-kal, Győr-Moson-Sopron megyében 3,1%-kal, Pest megyében 4,4%-kal, Zala megyében 11,8%-kal, míg Vas megyében 13,2%-kal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma.   

Április hónapban 139 400 főt alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében, másfélszer annyit, 51,1%-kal többet, mint egy hónappal, és 36,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az első négy hónap átlagában 73 ezer fő dolgozott közfoglalkoztatás keretében, ugyanannyi, mindössze 0,1%-kal több, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások bruttó átlagkeresete ebben az időszakban 78 300 forint volt, a minimálbér nem egészen négyötöde, 79,9%-a.

Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az év első négy hónapjában a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a jelentősebb nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva – 2 620 ezer fő állt alkalmazásban, 20 ezer fővel, 0,7%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában, és 35 ezer fővel, 1,3%-kal kevesebb, mint két évvel korábban. A versenyszférában egy év alatt 0,6%-kal, két év alatt 2%-kal csökkent az alkalmazottak száma. A közszférában az első négy hónapban – közfoglalkoztatottak nélkül – 659 ezer főt foglalkoztattak, 0,7%-kal kevesebbet, mint egy évvel, és 3,2%-kal kevesebbet, mint két évvel korábban. A közszféra létszámcsökkenése nem minden területet érintett: a bürokráciában folyamatosan nőtt a kormánytisztviselők és más közszolgálati alkalmazottak száma, míg a közszolgáltatások leépülése a közalkalmazottak számának csökkenését vonta maga után. A közigazgatás és védelem területén az egy évvel korábbinál 2%-kal, a két évvel azelőttinél pedig 2,4%-kal többen dolgoztak.  Az oktatásban egy év alatt 5,8%-kal, két év alatt jelentősen, 9,4%-kal csökkent a létszám, míg az egészségügyben és a szociális ellátásban 3,7%-kal nőtt a közalkalmazottak száma az előző év, és 1,2%-kal 2011 azonos időszakához képest. Az egészségügyben és szociális ellátásban a KSH jelentése szerint ez év áprilisában - a korábbi időszaktól eltérően - 13,6%-kal emelkedett a közalkalmazottak száma az egy évvel korábbihoz képest, amelynek feltehetően az az oka, hogy a korábban nonprofit szervezetként működő egészségügyi intézmények államosításából következően közalkalmazotti jogviszonyba kerültek az ott dolgozók.

A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az év első négy hónapjában 226 700 forint volt, 3,4%-kal több, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 237 900 forint volt az átlagos bruttó kereset, 3,2%-kal több, mint a bázisidőszakban. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – a keresetek 3,3%-kal emelkedtek. A közszférában a teljes munkaidőben dolgozók bizonyos hányada a nettó keresetének csökkenése miatt átlagosan 10 800 forint – a keresetbe nem tartozó – kompenzációt kapott a kedvezőtlen adó- és járulékváltozások részbeni ellentételezésére.

A nemzetgazdaságban a nettó átlagkereset az első négy hónapban 148 500 forint volt, 4,7%-kal több, mint a bázisidőszakban. Ugyanebben a négy hónapban a fogyasztói árak 2,6%-kal emelkedtek, így a reálkereset 2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de jelentősen, 2,4%-kal elmaradt a két évvel korábbitól. A vállalkozásoknál a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete 106 200 forint volt, 3,9%-kal több az egy évvel korábbinál. A versenyszféra szellemi dolgozóinak nettó keresete az első négy hónapban 233 300 forint volt, 5,4%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A költségvetési intézményekben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete – a közfoglalkoztatottak bérének figyelmen kívül hagyásával – az első négy hónapban 139 600 forint volt, 4,5%-kal több, mint egy évvel korábban. A közigazgatás és a védelem dolgozóinak nettó keresete 3,7%-kal nőtt, azaz a reálkereset 1,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, míg 4%-kal elmaradt a két évvel ezelőttitől. Az oktatásban dolgozók nettó keresete 3,3%-kal emelkedett, így a pedagógusok reálkeresete az előző év azonos időszakához képest 0,7%-kal nőtt, míg 2011 azonos időszakához képest jelentősen, 5,2%-kal zuhant. Az egészségügyi dolgozók nettó keresete – módszertani okból – 8,4%-os emelkedést jelez, mivel a múlt évi illetményemelés hatását csak a második félévtől mutatja ki a statisztika. Így ebben az ágazatban a közalkalmazottak reálkeresete 5,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, de így is 1,4%-kal elmaradt a két évvel ezelőtti bérszinttől.

 

Áralakulás

 

Az év eddig megfigyelt időszakában látványosan csökkent az infláció; igaz, ennek elemei részben nem kedvezőek, részben nem fenntarthatóak. A gazdaságban nincs növekedés, sőt erre esély sincs, ezért nem érvényesül árnyomás. Néhány időleges tényező is fékezi az árak emelkedését, így a múlt évihez képest számottevően csökkentek az üzemanyagárak. Az árszínvonalat időlegesen érzékelhetően befolyásolja a háztartási energia és bizonyos közszolgáltatások árának – minden közgazdasági racionalitást nélkülöző – mesterséges leszorítása. A kormány szóhasználatát alkalmazva a rezsicsökkentés erőltetése a gazdasági szabadságharcban érzékelhetően nem gazdasági, hanem – a választási kampányra időzített – kommunikációs fegyver. Az intézkedések káros következményei a választást követően jelentkeznek majd, de az áremelkedés más termékeknél és szolgáltatásoknál már ez évben is felgyorsul. A kormány a rezsicsökkentés árnyékában egyre újabb megszorításokat vezet be, amelyeknek nyilvánvalóan árnövelő hatásuk van: ilyen, a lakosságot széles körben érintő intézkedés a dohánytermékek kiskereskedelmi árrésének jelentős emelése, a távközlési adó növelése, a tranzakciós illeték – valójában adó – drasztikus megemelése.     

Az ipari termelői árak áprilisban 1,2%-kal csökkentek az előző hónaphoz, és mindössze 0,7%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az év első négy hónapjában az ipari termelői árak ugyancsak 0,7%-kal haladták meg a múlt év azonos időszakában mért értéket. A tavaly áprilisi árszinthez képest legnagyobb mértékben, 6,2%-kal az élelmiszeripari árak nőttek, míg a gyógyszeripari árak 3,6%-kal, a műanyag-ipariak 3,5%-kal emelkedtek. A kőolaj-feldolgozásban az árak egy év alatt 9,6%-kal mérséklődtek. A feldolgozóipari árak áprilisban 1,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Az ipari export forintban mért értékesítési árai áprilisban 1,4%-kal csökkentek az előző hónaphoz, és 1,5%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az első négy hónapban 1%-kal nőttek az ipar kiviteli értékesítési árai. Az előző áprilishoz képest az exportban is az élelmiszeripari árak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 6,8%-kal. A villamosenergia-ipari árak 4,6%-kal, a gyógyszeripariak 4,3%-kal, az építőanyag-ipariak pedig 3,5%-kal nőttek. A kőolaj-feldolgozás exportárai 8%-kal, a kohászatiak 1,9%-kal mérséklődtek. A feldolgozóipar export értékesítési árai áprilisban 1,4%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítési árak áprilisban 0,8%-kal csökkentek az előző hónaphoz, és 0,6%-kal a múlt év negyedik hónapjához képest. Az ipar belföldi értékesítési árai az első négy hónapban stagnáltak, 0,1%-kal haladták meg a bázisidőszaki árakat. A legnagyobb mértékben, 5,9%-kal az élelmiszeripari árak emelkedtek, míg az építőanyag-ipari árak 3,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A kőolaj-feldolgozás árai 10,2%-kal, a villamosenergia-ipariak 2,3%-kal csökkentek. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai stagnáltak, 0,3%-kal emelkedtek az előző áprilishoz képest.

A mezőgazdasági termelői árak áprilisban – a korábbi hónapokhoz képest csökkenő dinamikával, de így is – jelentősen, 11,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az év első négy hónapjában 15,8%-kal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak. A növényi termékek árszintjének alakulásában még a múlt évi alacsony termés értékesítése a meghatározó, ezért áprilisban 15,9%-os volt az emelkedés. A gabonafélék termelői ára 18,4%-kal, az ipari növényeké 15,2%-kal, ezen belül az olajnövényeké 14,7%-kal, a gyümölcsöké 13%-kal, a zöldségféléké 6,8%-kal nőtt. A burgonya termelői ára – a nagyon alacsony bázishoz képest – kiugró mértékben, 78,5%-kal emelkedett.

Az élőállatok és állati termékek termelői ára áprilisban 3,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A vágóállatok termelői ára 3,4%-kal emelkedett; ezen belül a vágómarháé a mérsékelt kereslet következtében 23,7%-kal csökkent, a vágósertésé szerény mértékben, 3,2%-kal, a vágóbaromfié 10,2%-kal emelkedett. Az állati termékek termelői ára áprilisban 2,8%-kal nőtt; a tej termelői ára 5,9%-kal emelkedett, míg a tojásé – a rendkívül magas bázishoz képest – 20,7%-kal mérséklődött.

A fogyasztói árak májusban 0,1%-kal csökkentek az előző hónaphoz képest, és 1,8%-kal emelkedtek az előző májushoz viszonyítva, az év első öt hónapjában összességében 2,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az élelmiszerek ára egy hónap alatt jelentősen, 0,6%-kal nőtt, melynek oka az idényáras élelmiszerek kiugró mértékű, 7,2%-os drágulása. Az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek ára az átlagos infláció több mint kétszeresével, 3,7%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek számottevően, 17,1%-kal kerültek többe. Az alapvető élelmiszerek körében az átlagosnál nagyobb mértékben, 11,3%-kal nőtt a liszt, 7,9%-kal a sertészsiradék, 7%-kal a párizsi, a kolbász, 5,4%-kal a sertéshús, míg 5,3%-kal az étolaj ára. A jelentős adóemelés következtében 9,8%-kal drágultak a szeszes italok, dohányáruk. Az egy évvel korábbi nagyon magas árhoz képest 16,8%-kal lett olcsóbb a tojás, és 3,8%-kal a cukor.

Az átlagot lényegesen meghaladóan, 4,1%-kal nőtt a szolgáltatások árszintje; a szemétszállítás 7,7%-kal, a helyi közösségi közlekedés 5,3%-kal drágult. A háztartási energia ára jelentősen, 8,5%-kal csökkent, ennek ellenére 2,1%-kal meghaladta a 2010. májusi szintet. A járműüzemanyagok ára jelentősen, 5,1%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké 1,8%-kal mérséklődött. A ruházati termékekért ugyanannyit kellett fizetni, mint egy évvel korábban, az árszintjük 0,2%-kal csökkent.

A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított infláció májusban megegyezett az általános indexszel: az előző hónaphoz képest 0,1 százalékponttal meghaladta azt, míg az egy évvel korábbitól 0,1 százalékponttal maradt el. Májusban – a nyers élelmiszerek és az üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával számított – szezonálisan kiigazított maginfláció 3,2% volt.

 

Az írás itt folytatódik.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hetenyi-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr845397453

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.