Államháztartás, külgazdasági egyensúly

A külkereskedelmi forgalom a múlt év második félévében tapasztalt visszaesést követően ez évben stagnál. A kivitel volumene az első negyedévben nem változott, ezen belül márciusban 0,9%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest, míg a behozatalé a negyedév egészében 0,2%-kal bővült, márciusban azonban 3,2%-kal szűkült. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az első negyedévben 524 milliárd forintot, illetve 1,7 milliárd eurót tett ki, 29 milliárd forinttal, illetve 51 millió euróval többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az első negyedévben az export forintban mért árszínvonala alig változott, az importé 1,2%-kal csökkent, így a cserearány 0,8%-kal javult. A forint árfolyama az euróhoz és az amerikai dollárhoz képest gyakorlatilag nem változott.

Dr. Katona Tamás, a KSH volt elnökének összefoglalója a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról

2013. március - április (1. rész)

Gazdasági növekedés

Az Európai Unió gazdasága – a várakozásoknak megfelelően – még nem lábalt ki a válságból, igaz, az első negyedéves adatok a prognosztizáltnál valamivel gyengébb helyzetet tükröznek. Az Európai Unió egészében a bruttó hazai termék az első negyedévben – a stagnálást jelentő – 0,1%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, és 0,7%-kal esett vissza a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az eurózónában ennél valamivel kedvezőtlenebb adatokat rögzített az Eurostat: a GDP 0,2%-kal zsugorodott az előző negyedévhez, és 1,1%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az európai gazdaság kilátásai az év eleji adatok ismeretében nem ítélhetők meg a korábbinál negatívabban. A prognózisok eleve – a múlt évinél enyhébb – recessziót vártak az eurózónában, és stagnálást az unió egészében, egyben a csekély fellendülést a második félévre jelezték. Ezért a prognózisokat nem szükséges módosítani.

Lengyel László az ATV vendége volt, 2013. május 10.

„Varga Mihály nem is létezik” - mondta. Amit reggel mond neki Orbán Viktor, azt mondja ő délelőtt. Majd délben megint mást, amit szintén Orbán mondott neki. Kármentés, amit Varga csinál, de többet árt ezzel az országnak, mint amit használ. Három és fél éve ugyanazon a pályán mozognak, elképesztő hazugságaik vannak, és Európa előtt már annyira elrontották a renoménkat, hogy ha lesz új kormány, annak is nagyon nehéz lesz ezt helyreállítani, fejtegette Lengyel.

Ez az igazi gond a magyar gazdasággal, és ebben semmi európai alantas támadás nincs. Nem Európa akar megszorítani, szó nincs erről. Magyarország tönkretette a gazdasági növekedési pályáját. A „sehovába” tartunk – folytatta.

Ráadásul senki sem tudja, hogy a most előre jelzett zárolásokban mi van. Az biztos, hogy nagyon keményen lefogják a költségvetési kiadásokat. Ennek áldozata lehet a pedagóguspálya modell, amire idén 60 milliárdot szántak. De nem jönnek a várt pénzek, amit erre akartak fordítani. Például a tranzakciós adóból nem folyik be annyi, amennyit szeretnének. A lakosság egyre inkább áttér a készpénzforgalomra, ezzel kijátszva a kormányt. Pedig ez a múltba visszavezető, rossz folyamat, fejtegette a közgazdász.

Az EU legnagyobb baja velük az, hogy nincs hiteles gazdasági politika. Miért hinnének nekünk, ha minden szerződést megszeg Orbán. A másik probléma még súlyosabb, és ez zuhant rá a kormányra. Ez pedig a negyedik alkotmánymódosítás. Orbán korábban megígérte, hogy nem nyúl az Alkotmányhoz. Majd, amikor az unió ezt elhitte, azonnal megtette. Az unió sok dolgot eltűr, de, hogy a szemébe hazudjanak, azt nem. Ha te belerúgsz abba, akitől segítséget vársz, ne lepődj meg, ha nem kapod meg.

Dr. Katona Tamás, a KSH volt elnökének összefoglalója a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról

2013. február - március (1. rész)

Gazdasági növekedés

Az Európai Bizottság közzétette szokásos tavaszi prognózisát az Európai Unió és az eurózóna idei és jövő évi gazdasági kilátásairól. A helyzetelemzés fontos eleme az elhúzódó recesszió tényszerű bemutatása és okainak feltárása.  Az előrejelzés azzal számol, hogy ebben az évben még nem nő az Európai Unió gazdasági teljesítménye; összességében stagnálást jelentő 0,1%-kal csökken a GDP, míg az eurózónáé 0,4%-kal zsugorodik. A jövő évre a bruttó hazai termék egyértelmű bővülését várják az Európai Bizottság szakértői: 1,4%-os, illetve az eurózónában 1,2%-os emelkedésre számítanak. Abban az értelemben feltétlenül pesszimistább a kilábalás esélyeinek megítélése, hogy a múlt év tavaszán készített prognózis erre az évre 1,3%-os, ezen belül az eurózónában 1%-os gazdasági növekedést várt. Ugyanakkor az adott éves prognózis megbízhatónak bizonyult: a múlt évre stagnálást, az eurózónában ezen belül 0,3%-os szűkülést várt. A tényleges helyzet ehhez elfogadható közelségben maradt; az előzetes adatok szerint az Európai Unióban tavaly 0,3%-kal, az eurózónában pedig 0,6%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az eurózóna két legjobban teljesítő, jelentős gazdaságának teljesítményét pontosan vetítette előre a tavalyi prognózis: Németország bruttó hazai terméke 0,7%-kal, míg Ausztriáé 0,8%-kal bővült a múlt évben. Jelentősebb tévedést a válsággal küzdő dél-európai országok várható teljesítményének megítélése okozott: Görögország esetében a várt 4,7% helyett 6,4%-kal, míg Olaszország esetében a feltételezett 1,4% helyett 2,4%-kal zsugorodott a GDP. Jellemző, hogy a mediterrán országok válságán kívül a legnagyobb tévedés Dánia és Magyarország gazdasági teljesítményének előrejelzésénél történt. A dán gazdaság a várt 1,1%-os bővülés helyett 0,5%-kal szűkült, míg a magyar gazdaság a feltételezett csekély, 0,3%-os szűkülés helyett jelentősen, 1,7%-kal esett vissza. Egyébként a mienknél nagyobb zuhanás csupán 5 országban következett be a múlt évben: a déli válságövezet 4 országában és Szlovéniában. Jellemző, hogy a magyar kormány kettős mércéről és az Európai Bizottság szándékosan negatív hozzáállásáról beszél minden Magyarországot érintő brüsszeli megnyilvánulásnál: ehhez képest esetünkben a múlt évi prognózis ugyancsak kedvező volt, amelyet akkor a kormány úgy kommentált, hogy a Bizottság indokolatlanul, sőt a szóvivői sugallat szerint szándékosan pesszimista. Nos, a tények nem ezt tükrözik.

Ha megvizsgáljuk az egyes tagországok gazdasági teljesítményére készített idei prognózist, akkor egyértelműen a mediterrán országok mély válságára vezethető vissza az Európai Unió teljesítményének stagnálása. Ugyan 3%-ot elérő növekedést csupán a három balti országban várnak, és 1-3% közötti GDP bővülés is csak hat országban várható: az eurózónán belül Máltán, Írországban és Szlovákiában, míg az eurózónán kívül Romániában, Svédországban és Lengyelországban, de recesszió is a mediterrán országokon kívül csak Szlovéniában, Hollandiában és Csehországban várható. Az Európai Unió legnagyobb gazdaságai közül Németországban a tavalyinál szerényebb, 04%-os, Nagy-Britanniában ugyanakkor a múlt évi 0,3%-ot követően 0,6%-os bővülést várnak. A számunkra fontos partnerek közül Ausztriában is 0,6%-kal nőhet a bruttó hazai termék. A magyar gazdaság teljesítményére adott prognózis szerint a GDP a stagnáláshoz közeli 0,2%-kal nőhet ez évben, míg 1,4%-kal a jövő évben. A jövő évre már csupán Ciprus esetében számolnak recesszióval és Szlovéniában stagnálással, míg 20 ország esetében 1%-ot, ezen belül 8 ország esetében 3%-ot meghaladó GDP növekedéssel. E prognózis szerint a jövő évben a német gazdaság 1,8%-kal, a brit 1,7%-kal, a francia 1,1%-kal, a spanyol 0,9%-kal, míg az olasz 0,7%-kal bővülhet.

Dr. Katona Tamás, a KSH volt elnökének összefoglalója a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról

2013. február - március (2. rész - az írás első részét itt olvashatják.)

Lakásépítés

Az utóbbi évek zuhanása tovább folytatódott, és korábban elképzelhetetlen szintre süllyedt a lakásépítés Magyarországon. Az első negyedévben mindössze 1 100 lakás készült el, 54,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Budapesten 47%-kal, a megyei jogú városokban 47,8%-kal, a többi városban 74,8%-kal, míg a községekben 51%-kal kevesebb lakás épült. Érzékeltetésül, a jelenlegi lakásépítési szint a 2007. évi első negyedévinek alig ötöde, 20,5%-a. Abban a negyedévben 5 500 lakást adtak át. A következő időszakban is folytatódik a mélyrepülés: az első negyedévben csupán 1 400 építési engedélyt adtak ki az illetékes hatóságok, 35,6%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Hat évvel azelőtt ugyanebben az időszakban 10 400 építési engedélyt adtak ki, hét és félszer annyit, mint az idei első három hónapban.

Különösen nagymértékben, kevesebb mint egyharmadára, pontosan 62,2%-kal csökkent a vállalkozók által épített lakások száma. Így a vállalkozók által épített lakások aránya az egy évvel korábbi 42,9%-ról 29,7%-ra, azaz több mint 13 százalékponttal csökkent. Tovább nőtt a családi házak aránya az új épületeken belül. Az idei első negyedévben az elkészült épületek több mint kétharmada, 69,6%-a családi ház volt, míg egy évvel korábban csak alig több mint a fele, 53%-a. A többszintes épületek jóval kisebb számban, míg lakóparkok egyáltalán nem épültek. Az elkészült lakások alapterülete jelentősen nőtt. Az első negyedévben átadott lakásoké 112 m² volt, 15 m²-rel nagyobb, mint az előző év azonos negyedévében. A 100 m²-nél nagyobb lakások aránya ebben az időszakban 13 százalékponttal, 50,3%-ra emelkedett.

Gazdasági növekedés

Az év első negyedében hullámzó volt a gazdasági növekedés lehetőségeit mérlegelő hangulat a világban. A mértékadó prognózisok a világgazdaság egészére némi fellendülést várnak, s különösen a fejlődő országokban lehetséges a múlt évinél némileg erőteljesebb növekedés.  A gazdaságilag fejlett országokban összességében nem várható érdemi változás, főként a magas államadóssággal kapcsolatos államháztartási intézkedések kereslet visszafogó hatása miatt. Ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államok és Japán bruttó hazai termékének növekedésében már az első félévben a dinamika érdemi emelkedése várható. Az eurózóna válsága a most látható adatok szerint folytatódik: a múlt évi recesszió után a korábban várt stagnálás helyett nagy valószínűséggel ez évben is a gazdasági teljesítmény némi csökkenésére van kilátás. A válság azonban idén is differenciáltan jelentkezik. A mélyreható strukturális gondokkal küzdő mediterrán országokban a gazdaság teljesítménye tovább csökken, míg Németországban 2% feletti GDP növekedést várnak.

A Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának korábbi tagja Bolgár Györggyel beszélgetett. 2013. április 6. Galamus.hu

Bolgár György: - Megkaptuk az újabb Matolcsy-csomagot, ezúttal a jegybankból és tulajdonképpen mintha megkönnyebbült sóhajok halk hangját hallanám, hogy nem történt valami drámai, főleg nem tragikus bejelentés, bizonyos dolgok akár még jól is elsülhetnek. És talán a kockázatok sem olyan óriásiak. Mit gondol Ön, aki belülről ismeri a nemzeti bank működését?

Neményi Judit: - Nagyon jól összegezte az első benyomásokat. A kockázatok mértékéről még szerintem ugyanakkor korai véleményt nyilvánítani, ugyanis ezzel a jegybanki Matolcsy-csomaggal kapcsolatban ugyanaz a benyomása keletkezik elsőre az embernek, mint amit már megszokhattunk a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett nagyobb csomagok kapcsán. Nevezetesen, hogy a részletei nincsenek kidolgozva. Ugyanis az érintett bankokkal a találkozóra majd csak valamikor azt hiszem a jövő héten fog sor kerülni, és abban a rövid négyoldalas leírásban, ami egyelőre hozzáférhető a magamfajták számára, szépen fel is vannak sorolva mindazok a konkrét pontok, amelyek a hárompillérű rendszer tényleges bevezetését majd igen erőteljesen is befolyásolhatják.

Dr. Katona Tamás, a KSH volt elnökének összefoglalója a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról

2012. december - 2013. január (2. rész)

Ipar, építőipar

Az ipari termelés a múlt évben folyamatosan, egyre nagyobb mértékben visszaesett. Már az előző évben is fokozatosan mérséklődött az ipari kibocsátás bővülése, de a 2010. évi kétszámjegyű, 10,6%-os növekedést követően 2011. egészében még 5,6%-kal emelkedett az ipari termelés volumene. A múlt évben már csupán az első negyedévben regisztrált stagnálást a statisztika, attól kezdve az ipari kibocsátás – egyre nagyobb mértékben – alatta maradt az egy évvel korábbinak. A decemberi termelés már jelentősen, 7,6%-kal, munkanaphatástól megtisztított index szerint is 3,4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 2,5%-kal az előző hónaphoz viszonyítva. A múlt évben az ipari termelés volumene 1,7%-kal esett vissza. A feldolgozóipar kibocsátása a múlt évben 1,6%-kal, ezen belül decemberben 8%-kal csökkent. A legnagyobb súlyú feldolgozóipari alág, a járműgyártás termelésének volumene dinamikusan, 8,5%-kal bővült, ugyanakkor decemberben – feltehetően ideiglenes – megtorpanás következett be: a termelés 2,5%-kal visszaesett. A másik jelentős súlyú alág, a számítógépek és elektronikai termékek gyártása a múlt évben 17,9%-kal, ezen belül decemberben 26,3%-kal zsugorodott. A vegyipar termelési volumene a múlt évben 2,5%-kal csökkent, azon belül ugyanakkor a gyógyszergyártás 4,3%-kal növelte a kibocsátását. Az élelmiszeripar termelési volumene a múlt év egészében 4,4%-kal nőtt, míg decemberben 6,7%-os csökkenés következett be.

Az ipari export a múlt évben 0,7%-kal, ezen belül decemberben jelentősen, 9,6%-kal visszaesett. A feldolgozóipar kivitele tavaly 0,3%-kal, az év utolsó hónapjában már 10,3%-kal zsugorodott. A decemberi csökkenésben a járműipari export 2,3%-os visszaesése játszott meghatározó szerepet. Az évek óta visszaszoruló belföldi kereslet következtében az ipari kibocsátás egyre nagyobb hányada, a múlt évben több mint fele, 55,4%-a, a feldolgozóiparinak pedig 70,8%-a a külpiacon talált vevőre. Az ipar belföldi értékesítése a múlt évben 3,9%-kal, decemberben 6,4%-kal csökkent. A feldolgozóipar belföldi eladásai tavaly egész évben 3%-kal, az utolsó hónapban 8,3%-kal estek vissza.