HTML

Hetényi Kör

2012. június 6-án megalakult a Hetényi István (1926-2008) ne­vét viselő szakmai-baráti kör, melynek tagjai a volt pénzügy­miniszter egykori munkatársai és tisztelői. A Hetényi Kör adó­szakértőkből és közgazdászok­ból áll, célja a magyar adó­rendszert érintő javaslatok ki­dolgozása és nyilvános szak­mai vitája.

Moderálási alapelvek

Mielőtt hozzászól, kérjük olvassa el moderálási alapelveinket.

Portfolio.hu


Feliratkozás

Katona Tamás: Helyzetkép 2013. április - május 2. rész

2013.07.09.

Jövedelem és fogyasztás

 

A kiskereskedelmi forgalom áprilisban 0,7%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 3,4%-kal emelkedett, míg az év első négy hónapjában 1,1%-kal, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 0,8%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az első négy hónapban az élelmiszerek eladása 0,7%-kal, míg az egyéb termékeké jelentősen, 1,9%-kal visszaesett. A bútorok és műszaki cikkek forgalma számottevően, 8,3%-kal szűkült. Az iparcikkek eladása 1,8%-kal, a ruházati termékeké 0,7%-kal mérséklődött. A gyógyszerek és illatszerek forgalma ugyanebben az időszakban 1,4%-kal, míg a csomagküldő és internetes kereskedelemé továbbra is dinamikusan, 34%-kal bővült. Az áprilisi forgalom a termékek széles körében emelkedett: az élelmiszereké 3,1%-kal, az iparcikkeké 2,6%-kal, a gyógyszereké és illatszereké, valamint a ruházati termékeké egyaránt 2,1%-kal, míg az üzemanyagoké – az árcsökkenésnek köszönhetően – 6,5%-kal nőtt. A bútor és műszaki cikk eladások volumene áprilisban is csökkent, 4,6%-kal.

A KSH közzétette a családi adókedvezmény figyelembevételével számított keresetadatokat. Azt a módszertani problémát nem számítva, hogy az adókedvezmény nem a kereset, hanem a jövedelem reálértékét befolyásolja, az adatok figyelemre méltóak. Az első negyedévben éppen a kormányzati szándékkal ellentétesen – és a kormányzati kommunikációs állításokat megcáfolva – alakultak a reálkeresetek. A nettó keresetek összességében 3,9%-kal, a reálkeresetek szerény mértékben – a múlt évi jelentős, 3,6%-os csökkenést követően – 1%-kal emelkedtek. Ezen belül az eltartott gyermekek számának emelkedésével csökkent a reálkereset növekedésének dinamikája. Amíg a gyermek nélküli munkavállalók nettó keresete 4,3%-kal, reálkeresete 1,4%-kal nőtt, addig a gyermeket nevelőké ennél kevésbé változott. Az egygyermekesek, valamint a három- és többgyermekesek reálkeresete 0,7%-kal, a kétgyermekeseké pedig mindössze 0,5%-kal emelkedett.

Újabb társadalomstatisztikai vizsgálat mutat rá a jövedelmi egyenlőtlenségek viszonylag gyors növekedésére, a szegénység elterjedtségének és mélységének egyidejű bővülésére, azaz a társadalom szinte végzetes kettészakadására. A TÁRKI nemrég publikált monitoring jelentése a múlt év őszén végrehajtott adatfelvétel alapján készült. A vizsgálat alkalmat adott az azt megelőzően, 2009-ben végzett felmérés eredményeivel történő összehasonlításra is.

A kutatás egyik kedvezőtlen megállapítása, hogy az elmúlt három évben jelentősen nőttek a jövedelmi különbségek. Ha a népességet a jövedelme alapján rangsorba állítjuk, a jövedelmi egyenlőtlenségeket jól jellemzi, hogy a népesség ilyen szempont szerint meghatározott felső tizedének jövedelme hányszorosa a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező egymillió fő jövedelmének. Ez az arány 2009-ben 7,2 volt, amely a múlt év végére elérte a 9-et. Ez az egyenlőtlenség jelentős növekedését mutatja. Az elmúlt negyedszázadban alaptendenciaként a jövedelmi egyenlőtlenségek szélesedése volt megfigyelhető, különösen a kilencvenes évek elején. A 2003 és 2009 közötti időszakban a jövedelmi különbségek érzékelhetően csökkentek, amelyet az utóbbi három évben a jelzett nagymértékű növekedés követett. Az előző két kormányzati ciklusban az volt a jellemző, hogy az alsó jövedelmi tizedekbe tartozók pozíciója kedvezőbbé vált, míg a most megfigyelt egyenlőtlenség növekedésnek az a sajátossága, hogy a kedvezőtlenebb helyzetűek pozíciója jelentősen romlott. Ezt tükrözi az a mutató, mely szerint az alsó tizedbe tartozók az összes jövedelemnek mindössze 2,5%-ával rendelkeztek a három évvel korábbi 3,1% helyett. Ezzel a folyamattal összefüggésben gyorsan nőtt a szegénységben élők aránya. A múlt év végén másfélszer annyian éltek a 2005. évben rögzített szegénységi szint alatt, mint 9 évvel korábban. A szegények aránya a múlt évben 17% volt, azaz 1 700 ezer fő élt szegénységben, ami 66 ezer forint alatti havi jövedelmet jelentett.

A szegénységnek nem csupán a kiterjedtsége, hanem – riasztó tendenciaként – a mélysége is érzékelhetően nőtt.  A szegénységi-rés arány /a szegénységben élők medián jövedelmének a szegénységi küszöbtől mért különbsége/ az előző évtizedben 17-19% volt. 2009-ben ez az arány 22%, a múlt év végén pedig már 26% volt. A szegénység szoros kapcsolatban van az iskolai végzettséggel. A szegénységben élők felének legfeljebb általános iskolai végzettsége volt, további 40%-a pedig szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett.  Az alapfokú végzettséggel rendelkezők szegénységi kockázata hússzorosa a diplomások hasonló kockázatának.

A szegények arányának ilyen mértékű növekedése összefüggésben van azzal, hogy a jelenlegi kormány tudatosan háttérbe szorítja az európai gyakorlatnak megfelelő társadalmi juttatásokat, az egyes élethelyzetekben segítséget adó transzfereket. Ezek körében a legsúlyosabb hatású a munkakeresési támogatás folyósítási időtartamának drasztikus, mindössze 3 hónapra korlátozása, valamint maximális összegének jelentős csökkentése. Ide tartozik a családi pótlék nominál értékének befagyasztása, azaz folyamatos elértéktelenítése.  Ezt tükrözi a transzferekkel együttes és a transzferek nélküli reáljövedelem arány-különbségével mért szegénységi arány változása; a mutató értéke 2005-ben 3,9 volt, míg 2009-ben 3,4, tehát a válságot is figyelembe véve nem mérséklődött számottevően. Ugyanakkor a múlt év végére a mutató jelentősen csökkent: 2,7 volt, azaz a társadalmi juttatások egyre kevésbé segítik a szegények emberhez méltó megélhetését. Ez azért különösen kritikus, mert a szegénységi kockázat ma a gyermekeket és a fiatalokat az átlagosnál jobban sújtja. Miközben a teljes népességben a szegények aránya – az egyébként igen magasnak tekinthető – 17%, addig a 18 éven aluliak körében az általános érték több mint másfélszerese, 26%, a 18-24 évesek között pedig 23%. A szociális háló hiányosságait, vagyis a kormányzat szociális érzéketlenségét mutatja, hogy minden negyedik gyermek nélkülözésben él.

A lakosság betétállománya május hónapban – a betéti kamatok markáns csökkenésének következményeként – az előző hónaphoz hasonlóan jelenősen, 106 milliárd forinttal csökkent, és a hó végén 7 382 milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 108 milliárddal csökkent, a devizabetéteké gyakorlatilag nem változott, miután a tranzakciók eredményeként 13 milliárd forinttal gyarapodott, míg az árfolyamváltozás következtében 11 milliárd forinttal mérséklődött.  A lakossági devizabetétek összege május végén 954 milliárd forint volt. A lakossági állampapírok állománya május végén 1 283 milliárd forintot tett ki, csaknem egynegyedével, 23,1%-kal többet a múlt év véginél.

A lakosság hitelállománya májusban 127 milliárd forinttal csökkent, és a hónap végén 7 103 milliárd forintot tett ki. A forinthitelek volumene minimális mértékben, 4 milliárddal emelkedett, míg a devizahiteleké törlesztés eredményeként 32 milliárd forinttal, az árfolyamváltozás következtében 99 milliárd forinttal csökkent. A lakossági devizahitelek állománya a hónap végén 3 913 milliárd forint volt, a teljes lakossági hitelállomány 55,1%-a.

 

Államháztartás, külgazdasági egyensúly

 

A külkereskedelmi forgalom a múlt évi végén regisztrált csökkenést, és az első negyedévi stagnálást követően áprilisban megélénkült. A kivitel volumene áprilisban 13,7%-kal, az év első négy hónapjában 3,1%-kal, a behozatalé áprilisban 10,5%-kal, az első négy hónapban 2,7%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 738 milliárd forintot, illetve 2,5 milliárd eurót tett ki, 113 milliárd forinttal, illetve 334 millió euróval többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az első négy hónapban az export forintban mért árszínvonala változatlan maradt, az importé 1,1%-kal csökkent, így a cserearány 0,9%-kal javult. A forint árfolyama az euróhoz képest 1,7%-kal erősödött, a dollárhoz viszonyítva nem változott.

A külkereskedelmi forgalomban meghatározó árucsoport, a gépek és szállítóeszközök exportjának volumene 3,5%-kal, míg e termékek importja 2%-kal nőtt az év első négy hónapjában. Ezen belül a legnagyobb termékcsoportot jelentő villamos gépek euróban mért kivitele 2,8%-kal bővült, behozatala 0,9%-kal szűkült. A közúti járművek exportja 16%-kal emelkedett az import 1,5%-os növekedése mellett, míg a híradástechnikai termékek kivitele – az előző másfél évben mért zuhanórepülést követően – 8,9%-kal, behozatala pedig 3,1%-kal mérséklődött.  A második legnagyobb árufőcsoport, a feldolgozott termékek kivitelének volumene az első négy hónapban 6,6%-kal, a behozatalé 5,8%-kal nőtt. Az e körben legnagyobb termékcsoport, a gyógyszerek euróban mért exportja 5,9%-kal bővült az import egyidejű 7,6%-os szűkülésével. A második legnagyobb árucsoport, a szakmai és tudományos mérőműszerek kivitele 2,8%-kal, behozatala kiugró dinamikával, 26,7%-kal emelkedett. A gumigyártmányok exportja ebben az időszakban 7,4%-kal, importja 6%-kal nőtt. A harmadik legnagyobb árufőcsoport, az élelmiszerek exportja 0,5%-kal szűkült, míg importja 1,5%-kal bővült.

Az Európai Unióba irányuló export volumene az első négy hónapban 2,8%-kal nőtt; ezen belül a 15 régi tagállamba irányuló 4,9%-kal emelkedett, míg az új tagállamokba irányuló 2,5%-kal mérséklődött. Az Európai Unióból származó import 0,8%-kal nőtt, ezen belül a régi tagállamokból származó 1,1%-kal emelkedett, az új tagállamokból érkező stagnált. Az első négy hónapban az export 77%-át, míg az import 70%-át az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le. Az Európai Unión kívüli országokba irányuló kivitel volumene a megfigyelt időszakban 4,4%-kal, az onnan érkező importé 7,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az Európai Unióval lebonyolított forgalomban 3 589 millió eurós, az egy évvel korábbinál 16,3%-kal nagyobb aktívum, míg a többi országgal lebonyolított forgalomban 1 132 millió eurós, a tavalyinál 17,6%-kal nagyobb passzívum keletkezett.

A KSH közzétette az államháztartás első negyedévi gazdálkodására vonatkozó adatokat. A kormányzati szektor első negyedévi, eredményszemléletű hiánya meglepően magas, 272 milliárd forint volt, a GDP 3,8%-a. A hiány jelentősen, 0,7 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábban regisztrált deficitet.

Az államháztartási bevételek az első negyedévben 3,6%-kal emelkedtek; ezen belül a jövedelem- és vagyonadók 6,4%-kal nőttek, miután az energetikai ágazatra kivetett irreális mértékű, a piacgazdasággal ellentétes különadó elérte a tavalyi hasonló előirányzaton befolyt adómérték hatszorosát. A termelési és az importadók 3,7%-kal emelkedtek, míg az általános forgalmi adóból némileg, 0,3%-kal csökkent a bevétel; ez utóbbi a belföldi fogyasztás csökkenésére, illetve az adóelkerülés terjedésére utal. A tőkére kirótt adókból igen jelentősen, 18,6%-kal csökkent a bevétel, főképp a hitelintézetek számára lehetővé tett adóleírás következtében.

Az államháztartás első negyedéves kiadásai a költségvetési törvény kereteit meghaladóan, a múlt év azonos időszakához képest 5,1%-kal magasabb összegben teljesültek. A pénzbeni társadalmi juttatásokra lényegesen kevesebbet költött a kormány, mint az előző évben. E célra nominálértéken összesen 2,2%-kal költöttek többet, azaz reálértéken 0,7%-kal kevesebbet, ugyanakkor ennek a kiadáscsoportnak a legnagyobb tételére, a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra 7%-kal nőttek a ráfordítások. Így az egyéb szociális kiadásokra, a családtámogatásokra az első negyedévben nominálértéken is lényegesen kevesebb jutott, mint a múlt év azonos időszakában. A szociális célra, gyermektámogatásokra fordítható kiadások az előző két évben is számottevően csökkentek. A magyar gazdaságpolitika igen negatív nemzetközi megítélése következtében jelentősen, 8,9%-kal emelkedtek a kamatkiadások. A rendkívül alacsony bázishoz képest 16,8%-kal többet fordítottak bruttó állóeszköz felhalmozásra néhány katasztrófavédelmi és árvízvédelmi beruházással összefüggésben.

Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya május végén 559 milliárd forint volt, az éves előirányzat közel kétharmada, 63,5%-a. Ezen belül a központi költségvetés deficitje 728 milliárd forintot tett ki, az egész éves előirányzat több mint négyötödét, 83,3%-át. Az első öt hónapban a központi alrendszernek 5 985 milliárd forint bevétele volt, az éves előirányzat 39,1%-a, valamint 6 544 milliárd forint kiadása, az éves előirányzat 40,4%-a.

A gazdálkodó szervezetek az első öt hónapban 393 milliárd forint adót fizettek be a költségvetésbe, 9%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az összegében legjelentősebb adónemből, a társasági adóból ugyanakkor a tavalyinál 6,1%-kal kevesebb érkezett az államkincstárba, és jelentősen, 18,8%-kal csökkent az egyszerűsített vállalkozói-adó befizetés is. Az ez évben új sarcként kivetett közműadóból május végéig befolyt 25 milliárd forint javított a költségvetés helyzetén, miután a pénzintézetek különadójánál, a bányajáradéknál, a játékadónál jelentős elmaradás mutatkozik az időarányosan várt befizetéshez képest. A két új adónem, a kisvállalati adó és a kisadózók tételes adója, amelyek 204 milliárdos bevételi előirányzattal szerepelnek az idei költségvetésben, mindössze 12 milliárddal gyarapították eddig a büdzsét, azaz nincs esély a tervezett bevétel realizálására.

Fogyasztási adókból május végéig 1 490 milliárd forint bevétel keletkezett, 5,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, miközben az éves költségvetési előirányzat 3%-kal meghaladja a múlt évit. A jelentős elmaradás a tranzakciós illetéknél, valójában adónál van, amelyből az előirányzatnak csupán 17,5%-a realizálódott öt hónap alatt; ezért emelte meg a kormány drasztikusan az e jogcímen befizetendő adó mértékét. Elmaradás van az általános forgalmi adónál is, nettó értékben a múlt évinél 12,9%-kal kevesebbet fizettek be az adózók, amelynek részben az az oka, hogy a múlt évben 45 napról 75 napra emelt visszautalási határidő most csökkenti az indexet. Az adóhatóság május végéig – cégektől és magánszemélyektől – a tavalyinál kétszer több, pontosan 112%-kal nagyobb összegű bírságot szedett be.

A lakosság május végéig 700 milliárd forint adót fizetett, 6,1%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A kormány szándékának megfelelően a legnagyobb tételt jelentő személyi jövedelemadó bevétel olyan módon nőtt, hogy az alacsony keresetűek – az adójóváírás megszüntetésével – jóval többet, míg a magas keresetűek – az arányosnak minősített, valójában igazságtalan és célszerűtlen – egykulcsos adó, valamint a félszuperbruttó teljes megszüntetése következtében lényegesen kevesebb adót fizettek.

A költségvetési szervek kiadásai az első öt hónapban 1 431 milliárd forintot tettek ki, 27,9%-kal többet az egy évvel korábbinál. A drasztikus növekedés részben a kormányzat mérhetetlen centralizációs igényére vezethető vissza, így kormányzati irányítás alá kerültek a korábban önkormányzati egészségügyi szolgáltatók, szociális szakellátást nyújtó intézmények, államosították az iskolák oktatási tevékenységét, és kormányzati felügyelet alá került több, hagyományosan önkormányzat által ellátott igazgatási feladat. Másik tényezőként a költségek emelkedésében szerepet játszott a bürokrácia – folytonosan cáfolt – növekedése.  Ugyanakkor jól látható a kormányzati irányítási káosz és rögtönzések sorának – így a hibás, szakszerűtlen költségvetési tervezés – államháztartási következménye, amit bizonyít az is, hogy május végéig az éves előirányzat 48,2%-át használták fel. A központi költségvetés térnyerését tükrözi, hogy az önkormányzatok támogatására a tavalyinak alig több mint a felét, 54,9%-át fordították, azaz az elvonás lényegesen – éves szinten mintegy 100 milliárd forinttal – nagyobb, mint a feladatátcsoportosítás tényleges költségvonzata.

Családi támogatásokra az első öt hónapban 183 milliárd forintot fordított a kormány, nominálértéken 1,9%-kal, reálértéken 4,2%-kal kevesebbet, mint a bázisidőszakban. A nemzeti foglalkoztatási alap kiadásai nominálértéken 1,6%-kal nőttek, azaz – a növekvő munkanélküliség közepette – reálértéken 1%-kal csökkentek. Különösen aggasztó, hogy ezen belül a munkanélküli ellátásokra fordított kiadások a tavalyi összeg alig kétharmadára, 66,2%-ára zsugorodtak. A nyugdíjakra fordított kiadások jelentősen, 9,2%-kal emelkedtek. Az egészségbiztosítási alap kiadásai 2,2%-kal, azaz az inflációnál kisebb mértékben emelkedtek. Ezen belül a gyógyszertámogatások az előző évi drasztikus csökkenést követően ez évben újabb 10%-kal mérséklődtek.  

A költségvetési szervek tartozásállománya május végén 87 milliárd forint volt, 61,9%-kal több, mint egy évvel korábban. A tartozás ugyanakkor 8,3 milliárd forinttal kevesebb az egy hónappal korábbinál, melyből 5,8 milliárd forintot a Magyar Államkincstár a költségvetési szervek hibás jelentéseinek a korrekciójával, további 0,9 milliárdot technikai átvezetéssel indokol. Szabályszerű államháztartási működés mellett ilyen mértékű -– a Kincstár szerint hosszabb ideje fennálló – hibás jelentés nem fordulhatna elő, illetve az nem maradhatna észrevétlen. Az ilyen típusú korrekciók nagyon komolyan kétségessé teszik az adatközlés hitelességét. Az állammal szembeni tartozás 11,5 milliárd forint volt, amelynek négyötödét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szervei, döntően a megyei kormányhivatalok halmozták fel. A közüzemi tartozások összege május végén 9,2 milliárd forint, a szállítói tartozásoké 55,4 milliárd forint volt. A tartozások több mint négyötödét, 83%-át a felsőoktatási intézmények és az egészségügyi ellátók halmozták fel, azaz az igen jelentős mértékű, szándékos kormányzati alultervezés következménye. A kormányzati felelőtlenséget mutatja, hogy a költségvetési szervek felének, 49,3%-ának volt májusban lejárt tartozása.  Ezek közül 82 intézmény minősített – 60 napon túli, 50 millió forintot vagy a szerv költségvetésének 3,5%-át elérő – tartozást görgetett maga előtt.

A májusi államháztartási adatok részben indokolják a kormány legújabb – egyébként átgondolatlan, már középtávon is kontraproduktív – megszorító intézkedéseit. Azért csak részben, mert önmagában az államháztartási hiánycél eléréséhez – a tartalékok zárolását is beszámítva – a most elfogadott Varga-csomagnál lényegesen kisebb megszorítás is elegendő lett volna. Ha a megszorítás bevezetésének valódi okait keressük, a fő ok valószínűleg a miniszterelnök azon kényszeres törekvése, hogy az Európai Bizottságtól teljesen függetlenül alakíthassa a magyar gazdaságpolitikát. Most azon túlmenően, hogy ez a függetlenség egyre inkább a piacgazdasághoz képest, és nem úgymond a gyarmatosító nagyhatalmakhoz képest állapítható meg, a miniszterelnök úgy képzeli: amennyiben túlteljesíti a maastrichti hiányküszöböt, azaz 3% alatt van az államháztartási deficit, és csökken az államadósság, akkor nincs senkinek joga beleszólni a kormány politikájába. Láthatóan e cél teljesülése érdekében bármilyen ár elfogadható, így feláldozható a – kormány megalakulásakor még kiemelt prioritásnak tekintett – gazdasági növekedés, az – utóbbi két évben ellenkező előjelűvé vált – adócsökkentés és a foglalkoztatás bővítése. Egyetlen prioritásként maradt az államadósság csökkentése, amely pedig a jelenlegi gazdaságpolitika mellett nem tartható.

A most elfogadott megszorításnak feltehetően az a másik célja, hogy mozgástere legyen a kormánynak a választási osztogatás megvalósításához. Az egymásnak ellentmondó – rögtönzésektől sem mentes – ígéretek világosan jelzik: a kormány a választási esélyek függvényében kész az általa szükséges mértékűnek tartott osztogatásra. Ehhez képest a most elfogadott megszorítás közvetlenebbül érinti a lakosságot, mint a korábbiak. A kormányzati kommunikációnak az a hipotézise, hogy a bankok nem hárítják át a kétszeresére emelt tranzakciós illetéket, valamint az újabb banki különadót, nyilvánvalóan gyorsan megdől. Amennyiben az utóbbi megszorítások lakosságot közvetlenül érintő hatásait egybevetjük a rezsicsökkentés erőltetett folyamatával, akkor az átlagos jövedelem másfélszeresénél nem többel rendelkezők egyenlege negatív, azaz kevesebbet nyernek a közüzemi és energiadíjak csökkenésével, mint amennyit veszítettek a különböző adók emelésével. Ez a tényleges helyzete a lakosság háromnegyedének. A kormány nyilvánvalóan abban bízik, hogy a sikeres kommunikáció ellensúlyozhatja a valóságot; ugyanakkor a családok előbb vagy utóbb számolni kényszerülnek.

A megszorításoknak – ha nem is ilyen mértékben – van egy harmadik oka is: a felelőtlen költségvetési tervezés miatt a költségvetési intézmények jelentős része a működőképesség határán táncol, és a rendelkezésre álló keretből nem képes az év végéig ellátni a feladatait. Ez pedig az alapvető közszolgáltatások, az oktatás, ezen belül a felsőoktatás, az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint az alapvető önkormányzati szolgáltatások fennmaradását érinti. A kormány azt a taktikát követi, hogy a költségvetési szervezetektől elvett forrásokból csak annyit és akkor ad vissza, ami az intézmény bedőlését még éppen megakadályozza. Ez a módszer természetesen lehetetlenné teszi a normális intézményi gazdálkodást, és makrogazdasági szinten jelentős pazarlást okoz, amely a szolgáltatások színvonalának érzékelhető esésével is együtt jár. Másik következménye ennek a magatartásnak, hogy kényszerűségből a magánszféra – gyakran kis- és középvállalkozások – finanszírozzák a közszféra működését; legalábbis a 100 milliárdhoz közelítő tartozásállomány már nehezen értelmezhető másként.

 

Ipar, építőipar

 

Az ipar a járműgyártás felfutásának köszönhetően kezd kilábalni a válságból. Az ipari termelés volumene áprilisban – az alacsony bázishoz képest – 5,3%-kal, munkanaphatással korrigált adatok szerint 2,9%-kal nőtt. Az áprilisi termelés – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 1,2%-kal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az ipari kibocsátás az év első négy hónapjában 1,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari termelés áprilisban 6,3%-kal nőtt, az első négy hónapban 0,6%-kal csökkent. A legnagyobb súlyú feldolgozóipari alágban, a járműgyártásban az első négy hónapban 12%-kal, a vegyiparban 8,2%-kal emelkedett a kibocsátás. Ugyanakkor a második legnagyobb súlyú alágban, az elektronikai termékek és számítógépek gyártásában 15%-kal, a gyógyszergyártásban 10%-kal, míg a harmadik legnagyobb alágban, az élelmiszeriparban 1,2%-ban visszaesett a termelés.

Az ipari export áprilisban kiemelkedő mértékben, 14,2%-kal, az első négy hónapban 2,9%-kal bővült. A feldolgozóipari alágak közül a járműipari export igen jelentősen, 22,6%-kal, az elektronikai termékgyártásé – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 7,4%-kal emelkedett. Az ipar belföldi értékesítése áprilisban 1,8%-kal, az első négy hónapban 4%-kal csökkent. A feldolgozóipar belföldi eladásai áprilisban 2,2%-kal elmaradtak az előző áprilishoz képest.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés az első négy hónapban 1,3%-kal visszaesett a foglalkoztatottak csekély, 0,1%-os létszámemelkedése mellett.  A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek állománya áprilisban 10,2%-kal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest; ezen belül az új exportrendelések volumene 11,1%-kal, míg az új belföldi rendeléseké 4,5%-kal nőtt. Az ipar összes rendelésállománya április végén 9,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ipari termelés volumene az első négy hónapban Dél-Alföldön – a Mercedes gyár gyorsan bővülő termelésének köszönhetően – kiugró mértékben, 29,9%-kal, Észak-Magyarországon 1,7%-kal emelkedett, míg a többi régióban csökkent. A legnagyobb visszaesés Közép-Magyarországon következett be, ahol 5,4%-kal csökkent az ipar kibocsátása, ezen belül a fővárosban 7,5%-kal mérséklődött a termelés volumene.

Az építőipari termelés áprilisban szezonálisan kiigazított adatok szerint 1,4%-kal nőtt az előző hónaphoz képest, és 9,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi rendkívül alacsony szintet. Az első négy hónapban 6,3%-kal nőtt az építőipari termelés; az épületek építése ágazatban 5%-kal, az egyéb építmények építésében 7,8%-kal bővült a termelés volumene. Az épületek építésében az ipari épületek felhúzása, az egyéb építmények létrehozásában az út- és vasútfejlesztések alapozták meg a bővülést. Az építőipari vállalkozások áprilisban kötött új szerződéseinek volumene 13,1%-kal visszaesett; az épületek építésére irányulóké 12,6%-kal, az egyéb építményekét célzóké 13,4%-kal. Az építőipar teljes szerződésállománya április végén 13,5%-kal magasabb volt, mint a múlt év azonos időpontjában; az épületek építését célzóké 12,7%-kal kisebb, míg az egyéb épületek létrehozását célzóké 25,8%-kal nagyobb volt.

 

Mezőgazdaság

 

A mezőgazdasági termékek felvásárlása az év első négy hónapjában 4,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása jelentősen, 16,4%-kal visszaesett a gabonafélék felvásárlásának kiugró mértékű, 28,9%-os mérséklődése következtében. A zöldségfélék felvásárlása 3,5%-kal csökkent, – az ilyenkor kis súlyarányt képviselő – gyümölcsöké 59,7%-kal nőtt. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása 4,8%-kal csökkent; ezen belül a vágóállatoké némileg, 0,5%-kal nőtt, az állati termékeké 3,5%-kal mérséklődött.

 

Turizmus

 

A kereskedelmi szálláshelyeken az év első négy hónapjában 2 016 ezer vendég fordult meg, 3,9%-kal több, mint egy évvel korábban. A vendégek tartózkodási ideje valamelyest rövidült, a vendégéjszakák száma 2,1%-kal bővült. A külföldi vendégforgalom 6,1%-kal nőtt, míg a belföldi vendégforgalom 2,4%-kal visszaesett. A szállodák szobafoglaltsága áprilisban 47% volt, 1,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az ötcsillagos hotelek szobáinak átlagos igénybevétele áprilisban elérte a 67%-ot. A forgalomnál szerényebb mértékben nőtt az ágazatban működő vállalkozások árbevétele; a szálláshelyek bevétele az első négy hónapban folyó áron 5,9%-kal haladta meg a bázisidőszakit. Az ágazatban április hónapban 28 500 főt foglalkoztattak, 3,2%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában.

 

Népmozgalom

 

Az év eddig megfigyelt időszakában – a múlt évi, igen szerény növekedést követően – csökkent a születések száma. Az év első négy hónapjában 27 500 gyermek született, 5,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A születési arányszám 8,4‰ volt, jelentősen, 0,5 ezrelékponttal kisebb, mint a múlt év azonos időszakában. Az első négy hónapban mindössze 6 ezer házasságot kötöttek, 3,5%-kal kevesebbet a múlt évi alacsony értéknél is. A házasságkötési arányszám igen alacsony, 1,8‰ volt, 0,1 ezrelékponttal kisebb a bázisidőszakinál.

Az első négy hónapban 44 600 halálesetet anyakönyveztek, 5,1%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A halálozási arányszám 13,7‰ volt, 0,6 ezrelékponttal kisebb, mint a tavalyi azonos időszakban. A csecsemőhalálozási arányszám 5‰ volt, 0,6 ezrelékponttal alacsonyabb az előző évinél. A természetes fogyás az első négy hónapban 5,3‰ volt, némileg, 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

 

Bűnügyi helyzet

 

Az első negyedévben 2 700 személyi sérüléssel járó baleset történt, 5,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálos kimenetelű balesetek száma 19,8%-kal, a súlyos sérüléssel járóké 2,1%-kal, míg a könnyű sérülést okozóké 6,2%-kal csökkent. A járművezetők 6,1%-kal kevesebb, ezen belül a tehergépjármű vezetők 5,2%-kal több, míg a gyalogosok 6,8%-kal több balesetet okoztak az egy évvel korábbinál. Az ittasan okozott balesetek száma 8%-kal csökkent, de így is minden tízedik balesetben szerepet játszott az alkohol. A segédmotoros kerékpárosok 17,6%-kal, a gyalogosok jelentősen, 36,4%-kal több balesetet okoztak ittas állapotban az egy évvel azelőttinél. A balesetek általános csökkenése mellett az autópályákon 37%-kal több baleset történt, mint a bázisidőszakban.

A baleseti helyzet értékelésénél számításba kell venni, hogy a gazdasági recesszió következtében a szállítási teljesítmények és az utazási igények is csökkentek. Az első negyedévben a szállított áruk tömege 7%-kal, az árutonna-kilométerben kifejezett szállítási teljesítmény 5%-kal visszaesett. A vasúti szállítási teljesítmény 4%-kal, a közúti szállításé 5%-kal, ezen belül a nemzetközi szállításé 6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.  A személyszállítási teljesítmény a helyi és a helyközi közlekedésben egyaránt 2%-kal zsugorodott. Az első negyedévben 26 500 személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba, 3%-kal többet, mint egy évvel korábban, de alig több mint felét, 57%-át a 2008-ban forgalomba helyezett személyautóknak. A forgalombiztonságot ugyanakkor negatívan érintette, hogy míg 2008-ban az első alkalommal regisztrált személygépkocsik 9%-a, addig ez évben csaknem fele, 48%-a volt használt autó. Az első negyedévben első ízben hazai rendszámmal ellátott vontatók egynegyede, az autóbuszok és motorkerékpárok háromnegyede volt használt jármű.

A Belügyminisztérium jelentése szerint az év első négy hónapjában 116 ezer bűncselekményt regisztráltak a bűnüldöző szervek, jelentősen, 20,5%-kal, ezen belül Budapesten 1,1%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A súlyosabb megítélésű bűntettek száma jelentősen, 23,8%-kal, a kisebb súlyú vétségeké 18,6%-kal mérséklődött. Ugyanebben az időszakban a fővárosban lényegesen, 23,5%-kal több vétséget regisztráltak. A személy elleni erőszakos bűncselekmények száma 13,5%-kal, a közterületen elkövetetteké 16,5%-kal visszaesett. A sértettek száma 19,4%-kal, az ismertté vált elkövetőké 6,5%-kal csökkent.

 

Budapest, 2013. július 5.

 

 

Dr. Katona Tamás

 

 

Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, PSZÁF, MÁK, TÁRKI, Eurostat.

Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hetenyi-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr515397464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása