Dr. Katona Tamás, a KSH volt elnökének összefoglalója a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról
2013. február - március (2. rész - az írás első részét itt olvashatják.)
Lakásépítés
Az utóbbi évek zuhanása tovább folytatódott, és korábban elképzelhetetlen szintre süllyedt a lakásépítés Magyarországon. Az első negyedévben mindössze 1 100 lakás készült el, 54,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Budapesten 47%-kal, a megyei jogú városokban 47,8%-kal, a többi városban 74,8%-kal, míg a községekben 51%-kal kevesebb lakás épült. Érzékeltetésül, a jelenlegi lakásépítési szint a 2007. évi első negyedévinek alig ötöde, 20,5%-a. Abban a negyedévben 5 500 lakást adtak át. A következő időszakban is folytatódik a mélyrepülés: az első negyedévben csupán 1 400 építési engedélyt adtak ki az illetékes hatóságok, 35,6%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Hat évvel azelőtt ugyanebben az időszakban 10 400 építési engedélyt adtak ki, hét és félszer annyit, mint az idei első három hónapban.
Különösen nagymértékben, kevesebb mint egyharmadára, pontosan 62,2%-kal csökkent a vállalkozók által épített lakások száma. Így a vállalkozók által épített lakások aránya az egy évvel korábbi 42,9%-ról 29,7%-ra, azaz több mint 13 százalékponttal csökkent. Tovább nőtt a családi házak aránya az új épületeken belül. Az idei első negyedévben az elkészült épületek több mint kétharmada, 69,6%-a családi ház volt, míg egy évvel korábban csak alig több mint a fele, 53%-a. A többszintes épületek jóval kisebb számban, míg lakóparkok egyáltalán nem épültek. Az elkészült lakások alapterülete jelentősen nőtt. Az első negyedévben átadott lakásoké 112 m2 volt, 15 m2-rel nagyobb, mint az előző év azonos negyedévében. A 100 m2-nél nagyobb lakások aránya ebben az időszakban 13 százalékponttal, 50,3%-ra emelkedett.
Ipar, építőipar
Az ipar a múlt évi visszaesést követően az idei év elején tovább csökkentette a kibocsátást. A februári termelés volumene nyers adatok szerint 5,4%-kal, munkanaphatástól megtisztított mutató szerint 1,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanaptényezővel korrigált index alapján a februári ipari termelés némileg, 0,3%-kal nőtt az előző hónaphoz képest. Az első két hónapban az ipari termelés volumene 3,4%-kal csökkent. A feldolgozóiparban az első két hónapban 3%-kal esett vissza a kibocsátás. A legnagyobb súlyú alágban, a közúti járművek gyártásában változatlanul kétszámjegyű dinamikával, 10,2%-kal, a vegyiparban 13,8%-kal, a villamos berendezések gyártásában szerény ütemben, 1,4%-kal nőtt a termelés. Ugyanakkor a gyógyszergyártásban 8%-kal, a gépek és gépi berendezések gyártásában 8,2%-kal, a számítógépek és elektronikai termékek gyártásában drasztikusan , 18%-kal csökkent az év első két hónapjában a kibocsátás.
Az ipari export februárban 2,1%-kal csökkent, az első két hónapban csekély mértékben, 0,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A közúti járműgyártás kivitele az első két hónapban 6,3%-kal, a vegyiparé 18,9%-kal, az élelmiszeriparé 9,2%-kal, a gyógyszeriparé 2,9%-kal nőtt, míg a gépek és gépi berendezések exportja 9,6%-kal, a számítógépek és elektronikai termékeké 18,3%-kal visszaesett. Az ipar belföldi értékesítése februárban jelentősen, 12,6%-kal, az év első két hónapjában 6,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipar belföldi eladásai februárban 7,1%-kal estek vissza.
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés az első két hónapban 3,8%-kal visszaesett a foglalkoztatottak számának minimális, 0,1%-os emelkedése mellett. A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek állománya februárban 9,3%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest; az új exportrendelések volumene valamelyest, 1,4%-kal, míg a hazai rendeléseké drasztikusan, 43,5%-kal visszaesett. Az ipar összes rendelésállománya február végén – egy korábbi jelentős megrendelésnek köszönhetően – 30,3%-kal meghaladta az egy évvel azelőttit. Az ipari termelés volumene az első két hónapban Dél-Alföldön – a Mercedes gyár bővülő termelésének köszönhetően – dinamikusan, 22,1%-kal, Észak-Magyarországon szerény mértékben, 1,4%-kal emelkedett, a többi régióban csökkent; Közép-Magyarországon volt a régiók közül a legjelentősebb, 8,4%-os, míg a közigazgatási egységek körében Budapesten 10,9%-os visszaesés.
Az építőipari termelés februárban – a kedvező időjárásnak köszönhetően, az alacsony bázishoz képest, szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 2,3%-kal haladta meg az előző havit, és – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 7,2%-kal az egy évvel korábbit. Az év első két hónapjában 1,6%-kal nőtt az építőipari termelés volumene: az épületek építése ágazaté 1,8%-kal, míg az egyéb építmények építéséé 0,9%-kal. Az építőipar ez évi kilátásai nem túl bíztatóak: a februárban kötött új szerződések volumene 8,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól; ezen belül az épületek építésére irányulóké 9%-kal, az egyéb építmények létrehozását célzóké pedig 8,1%-kal. Az építőipar teljes szerződésállománya február végén néhány jelentős vasút-felújítási és közműépítési megbízásnak köszönhetően – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 18%-kal nagyobb volt az előző február véginél; az épületek építésére irányulóké 11%-kal csökkent, míg az egyéb építmények létrehozását célzóké 31%-kal nőtt.
Mezőgazdaság
A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első két hónapban 5,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása igen jelentősen, 16,3%-kal visszaesett a gabonafélék felvásárlásának drasztikus, 31,7%-os csökkenése következtében. A zöldségfélék felvásárlása 8,8%-kal, – az ilyenkor kis súlyt képviselő – gyümölcsöké 36,9%-kal emelkedett. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása csekély mértékben, 1,1%-kal csökkent; a vágóállatoké 1%-kal, az állati termékeké pedig 1,3%-kal.
Turizmus
Az év elején jelentősen élénkült a turizmus forgalma. A kereskedelmi szálláshelyeken az első két hónapban 818 ezer vendég fordult meg, 5,5%-kal több, mint egy évvel korábban; a tartózkodási idő valamelyest csökkent, mert a vendégéjszakák száma csak 3,2%-kal emelkedett. A forgalom érzékelhető bővülése a külföldi vendégeknek köszönhető, akik az egy évvel korábbinál 4,7%-kal több éjszakát töltöttek a hazai szálláshelyeken, míg a belföldi vendégek csupán 1,6%-kal növelték a forgalmat. A szállodák átlagos szobakihasználtsága az első két hónapban 35% volt, valamelyest, 1,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A forgalom élénkülését nem követte az árbevétel arányos növekedése. A szálláshelyek árbevétele folyó áron 2,6%-kal emelkedett, miközben az ágazatban ugyanebben az időszakban 3,6%-kal nőttek az árak. A szállásdíj bevételek növekedése – a forint árfolyamának változása következtében – kizárólag a belföldi forgalom élénküléséből származott.
Népesség, népmozgalom
A múlt évi csekély növekedést követően az év elején ismét csökkent a születések száma. Az első két hónapban 14 100 gyermek született, 5,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A születési arányszám 8,8‰ volt, 0,3 ezrelékponttal kisebb, mint a bázisidőszakban. Az első két hónapban mindössze 2 ezer házasságot kötöttek, 14,1%-kal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A házasságkötési arányszám rendkívül alacsony, 1,2‰ volt, 0,2 ezrelékponttal kisebb, mint az előző év azonos időszakában.
Az első két hónapban 21 600 halálesetet regisztrált a népmozgalmi statisztika, 5,7%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A halálozási arányszám 13,5‰ volt a megfigyelt időszakban, érzékelhetően, 0,6 ezrelékponttal kisebb a tavalyi első két hónapra számított értéknél. A csecsemőhalálozási arányszám 4,6‰ volt, 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A természetes fogyás mértéke az első két hónapban 4,7‰ volt, ami 0,3 ezrelékpontos mérséklődést jelent.
A KSH közzétette a 2012. évi népmozgalmi folyamatok előzetes összefoglaló adatait. A jelentés szerint a születések számának szerény, 2,6%-os növekedését regisztrálta a statisztika. A halálozások száma alig, 0,5%-kal emelkedett. A természetes fogyás így valamelyest kisebb arányú volt a múlt évben, mint a megelőzőben. A közlemény szerint az ország népessége ez év elején – a nemzetközi vándorlás számbavételének bizonytalanságával – 9 906 ezer fő volt. A nemzetközi vándorlási statisztika regisztrálja a külföldi bevándorlókat, akik huzamos – egy évnél hosszabb – ideig tartózkodnak Magyarországon, valamint azokat a külföldieket, akik elhagyják az országot, de nagy bizonytalansággal képes regisztrálni a külföldre távozó magyar állampolgárokat. Ha valaki úgy távozik az országból, hogy nem jelenti be a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének, akkor a népmozgalmi statisztika ezt a változást nem veszi számításba. Az általában bizonytalan időre – tipikusan munkavégzési céllal – külföldre távozók tulajdonképpen ideiglenes vándorlóknak tekintendők, azonban különösen abban az esetben, ha egész család távozik, az gyakran tartósnak bizonyul. Erre a problémára az Eurostat is keresi a megoldást, amely a célországban kérelmezett tartózkodási engedélyek statisztikai számbavételére és a tükörstatisztikai adat összehasonlításra épül, azaz arra, hogy a célországok statisztikai szervezetei átadják az adatokat a küldő ország statisztikai hivatalainak. Ennek a módszertana még kidolgozás alatt áll. Feltehetően a 2011. évi népszámlálás során összeírták azokat a személyeket, akik az eszmei időpontban külföldön tartózkodtak, de a családjuk itthon volt, és a népmozgalmi statisztika nem számol azokkal a személyekkel, akik azt követően hagyták el – pontosan nem meghatározható időtartamra – az országot. Ez a módszertani probléma lényegesen befolyásolja az adatközlés pontosságát, mert feltételezhető, hogy – különösen a 2011 közepe óta – tömegessé vált külföldi munkavállalás eredményeképpen mintegy 300 ezer magyar állampolgár él külföldön.
A házasság intézményének – előző években is megfigyelt – háttérbe szorulását mutatja a házasságban élők számának és arányának folyamatos csökkenése. A múlt évben 36 200 házasságot kötöttek, és 68 ezer házasság szűnt meg. Ebből 46 ezer özvegyülés, míg 22 ezer válás következtében. Azaz a múlt évben 100 házasságkötésre 188 házasságmegszűnés jutott. Ez sorosan összefügg az élettársi kapcsolat terjedésével. A 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában a 30 év alatti férfiak 95%-a, a 30-39 éves férfiak 49%-a nőtlen volt. A 30 év alatti nők 12%-a volt férjezett, míg a 30-39 éves nőknek is csupán 53%-a. A népszámlálás időpontjában a párkapcsolatok közel egyötöde, 18,6%-a élettársi kapcsolat volt; ezen belül a 40 év alattiak körében az összes párkapcsolatban élők csaknem kétharmada, 65%-a élt élettársi kapcsolatban, a 40 és a 60 év közöttiek egynegyede, 24,7%-a, míg a 60 éven felüli pároknak mindössze 5,2%-a. Az élettársi kapcsolatok fokozatosan terjedtek el a párkapcsolatokban; az 1990. évi népszámlálás eszmei időpontjában az élettársi kapcsolatok aránya még csupán 5,1% volt, míg a 2001. évi népszámlálás idején 11,3%. A folyamatot tükrözi a házasságon kívüli termékenység részarányának gyors növekedése az elmúlt években: 2010-ben a gyermekek 40,8%-a, 2011-ben 42,3%-a, míg a múlt évben 44,5%-a született házasságon kívül, jellemzően élettársi kapcsolatból.
Bűnügyi helyzet
Az év első két hónapjában 54 300 bűncselekményt regisztráltak a bűnüldöző szervek, 24,9%-kal, ezen belül Budapesten 7,6%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A súlyosabb megítélésű bűntettek száma 28,7%-kal, ezen belül a fővárosban 44,2%-kal csökkent, a kisebb súlyú vétségeké országosan 22,6%-kal csökkent, Budapesten ugyanakkor 29,9%-kal emelkedett. A személy elleni erőszakos bűncselekmények száma 10,3%-kal, a közterületen elkövetett deliktumoké 24,6%-kal mérséklődött a Belügyminisztérium adatközlése szerint. A sértettek száma az év első két hónapjában 28%-kal, az ismertté vált elkövetőké 2,4%-kal csökkent.
Amennyiben ezek az adatok torzításmentesek, az országban a közbiztonság helyzete látványosan javult, és a bűnüldöző szervek nemzetközileg is egyedülálló hatékonyság javulást értek el. Ez még akkor is így van, ha két hónap adataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A statisztikai rendszer fontos eleme az adatok konzisztenciájának folyamatos vizsgálata, a gyűjtött adatok megbízhatóságának elemzése. Erre a nyomozóhatósági és ügyészségi statisztika esetében nincs lehetőség, mert az ügyészi szervek, valamint a Belügyminisztérium hallgatólagos egyetértésben, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII., valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény nyilvánvaló megsértésével érdemi adatokat a bűnügyi helyzetről és a bűnüldözésről nem hoznak nyilvánosságra.
Budapest, 2013. május 10.
Dr. Katona Tamás
Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, PSZÁF, MÁK, Eurostat.
Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.
