Hetényi Kör

Dr. Katona Tamás, a KSH volt elnökének összefoglalója a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról

2012. december - 2013. január (2. rész)

Ipar, építőipar

Az ipari termelés a múlt évben folyamatosan, egyre nagyobb mértékben visszaesett. Már az előző évben is fokozatosan mérséklődött az ipari kibocsátás bővülése, de a 2010. évi kétszámjegyű, 10,6%-os növekedést követően 2011. egészében még 5,6%-kal emelkedett az ipari termelés volumene. A múlt évben már csupán az első negyedévben regisztrált stagnálást a statisztika, attól kezdve az ipari kibocsátás – egyre nagyobb mértékben – alatta maradt az egy évvel korábbinak. A decemberi termelés már jelentősen, 7,6%-kal, munkanaphatástól megtisztított index szerint is 3,4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 2,5%-kal az előző hónaphoz viszonyítva. A múlt évben az ipari termelés volumene 1,7%-kal esett vissza. A feldolgozóipar kibocsátása a múlt évben 1,6%-kal, ezen belül decemberben 8%-kal csökkent. A legnagyobb súlyú feldolgozóipari alág, a járműgyártás termelésének volumene dinamikusan, 8,5%-kal bővült, ugyanakkor decemberben – feltehetően ideiglenes – megtorpanás következett be: a termelés 2,5%-kal visszaesett. A másik jelentős súlyú alág, a számítógépek és elektronikai termékek gyártása a múlt évben 17,9%-kal, ezen belül decemberben 26,3%-kal zsugorodott. A vegyipar termelési volumene a múlt évben 2,5%-kal csökkent, azon belül ugyanakkor a gyógyszergyártás 4,3%-kal növelte a kibocsátását. Az élelmiszeripar termelési volumene a múlt év egészében 4,4%-kal nőtt, míg decemberben 6,7%-os csökkenés következett be.

Az ipari export a múlt évben 0,7%-kal, ezen belül decemberben jelentősen, 9,6%-kal visszaesett. A feldolgozóipar kivitele tavaly 0,3%-kal, az év utolsó hónapjában már 10,3%-kal zsugorodott. A decemberi csökkenésben a járműipari export 2,3%-os visszaesése játszott meghatározó szerepet. Az évek óta visszaszoruló belföldi kereslet következtében az ipari kibocsátás egyre nagyobb hányada, a múlt évben több mint fele, 55,4%-a, a feldolgozóiparinak pedig 70,8%-a a külpiacon talált vevőre. Az ipar belföldi értékesítése a múlt évben 3,9%-kal, decemberben 6,4%-kal csökkent. A feldolgozóipar belföldi eladásai tavaly egész évben 3%-kal, az utolsó hónapban 8,3%-kal estek vissza.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés a múlt évben igen szerény mértékben, 0,4%-kal nőtt a foglalkoztatottak számának érzékelhető, 2,1%-os csökkenése mellett. A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek állománya a múlt év decemberében 8,7%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest; az exportrendelések 7,8%-kal, míg a belföldi rendelések 14,5%-kal maradtak el az előző decemberitől. Az ipar teljes rendelésállománya a múlt év végén – egy korábban kötött jelentős volumenű kontraktus következtében – 47,5%-kal meghaladta a 2011. év végi volument. Eltérően alakult a múlt évben az egyes vállalatcsoportok ipari termelése. A legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások kibocsátása 2,8%-kal csökkent; az exportértékesítésük 1%-kal, a kivitelük 6,2%-kal visszaesett. Azaz a nagy járműipari cégek termelésének jelentős bővülése sem tudta kompenzálni ebben a vállalati körben a termelés visszaesését. A legalább 50 főt foglalkoztató közepes vállalkozások kibocsátása 2,2%-kal nőtt, míg a legalább 5 főt foglalkoztató kisvállalkozások termelésének volumene a múlt évben 0,8%-kal csökkent. A Mercedes gyár termelésének gyors növekedése következtében a múlt évben Bács-Kiskun megye ipari termelése egyharmadával, 33,3%-kal emelkedett, és a Dél-Alföld ipari kibocsátása is 12,6%-kal nőtt. Nyugat-Dunántúlon szerény mértékben, 0,8%-kal, Észak-Alföldön 0,1%-kal nőtt az ipari kibocsátás volumene, míg a többi régióban visszaesett. Közép-Dunántúlon 6,9%-os, Közép-Magyarországon 3,6%-os, míg ezen belül a fővárosban 4,7%-os volt a zsugorodás mértéke.

Az építőipari termelés a múlt évben – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 5,9%-kal visszaesett. A decemberi kibocsátás 3,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületek építése ágazat termelése a múlt évben 7,6%-kal, az egyéb építmények építéséé 4%-kal zsugorodott. A múlt év decemberében kötött új szerződések állománya 6%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál; az épületek építésére irányulóké 4,4%-kal csökkent, míg az egyéb építmények létrehozását célzóké jelentősen, 15,5%-kal nőtt. Ebben az út- és vasút-felújítási uniós projektek hatása érződik. Az év végén az építőipar teljes szerződésállománya e körülmény hatására – a rendkívül alacsony bázishoz képest – összességében 25,6%-kal emelkedett; az épületek építésére irányuló megrendelések volumene 21,7%-kal kisebb, míg az egyéb építmények építését célzóké 53%-kal nagyobb volt az előző év véginél.

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági számlarendszerből származó előzetes adatok szerint a múlt évben a mezőgazdasági kibocsátás volumene 9%-kal visszaesett. A növénytermesztés kibocsátása drasztikusan, 16%-kal csökkent, míg az állattenyésztésé minimális mértékben, 1%-kal bővült. Az élőállatok termelési volumene 1%-kal, az állati termékeké 2%-kal emelkedett.

A decemberi állatszámlálás adatai a szarvasmarha állomány némi növekedését, a baromfiállomány csökkenését és a sertéságazat mélyülő válságát tükrözik. A szarvasmarhák száma 753 ezer volt, 59 ezerrel, 8,5%-kal több, mint egy évvel korábban. A 336 ezres tehénállomány 9 ezerrel, 2,8%-kal gyarapodott egy év alatt. A növekedés a támogatási rendszer kedvezőbbé válásának köszönhető, amely elérte az egyéni gazdaságok tartási kedvének a javulását. Igaz, a változás csupán a hosszabb távon érvényesülő csökkenő trend megállítását eredményezte: a decemberi állomány elérte a tíz évvel ezelőttit, de így is csupán fele az 1990. évinek. A sertések száma 2 956 ezer volt, 69 ezerrel, 2,3%-kal kevesebb az egy évvel azelőttinél. Az anyakocák 198 ezres száma 11 ezres, 5,4%-os csökkenést jelent az elmúlt esztendőben. A sertésállomány 2 millióval kevesebb volt a tíz évvel azelőttinél és több mint 5 millióval az 1990. évinél. Jellemző a sertéstenyésztés helyzetére, hogy a decemberben összeírt állomány 200 ezerrel kisebb volt, mint az 1895-ben a mai országterületen összeírt állomány.

A tyúkok száma december 1-jén 30 millió volt, 2,8 millióval, 8,5%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A tojóállomány 12,1 millió volt, 0,3 millióval, 28%-kal több, mint az előző decemberi számlálás időpontjában. Az 1,1 milliós lúdállomány 100 ezerrel, 9%-kal csökkent egy esztendő alatt, míg a 4,2 milliós kacsaállománynál 200 ezres, 4%-os volt ugyanennyi idő alatt a csökkenés. A pulykák 2,8 milliós állománya is csökkent egy év alatt: 200 ezerrel, azaz 7%-kal. A juhok száma 1,1 millió volt decemberben: az állományban a múlt évben 70 ezres, 6,1%-os gyarapodás ment végbe. Az állattenyésztés helyzetét nehezítette a takarmányárak drasztikus emelkedése: a múlt év első tizenegy hónapjában a takarmánybúza felvásárlási ára 25%-kal, a takarmánykukoricáé 14%-kal, míg a takarmányárpáé 13%-kal nőtt.

A mezőgazdasági termékek felvásárlása a múlt évben 2,3%-kal haladta meg a megelőző évit; ezen belül decemberben 3,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A növényi és kertészeti termékek felvásárlása a múlt évben stagnált, 0,4%-kal csökkent, amelyben a gabonafélék felvásárlásának 9,4%-os visszaesése játszott szerepet. A zöldségfélék felvásárolt mennyisége 8,1%-kal, a gyümölcsöké is érzékelhetően, 5,3%-kal nőtt. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása a múlt évben 4,6%-kal emelkedett, a vágóállatoké 4,1%-kal, az állati termékeké 5,9%-kal. Az állattenyésztésben a felvásárolt mennyiség decemberben már minden termékcsoportban csökkent, összességében 2,4%-kal.

Turizmus

A turizmust a múlt évben a külföldi forgalom növekedése és a belföldi turizmus visszaszorulása jellemezte; a bevételek a forgalomnál szerényebben bővültek. A múlt évben 43 565 ezer külföldi érkezett hazánkba, 5,5%-kal több, mint az előző évben. Összesen 99,9 millió napot töltöttek nálunk, átlagosan 2,3 napot, 0,1 nappal kevesebbet az előző évinél. Az ide érkező külföldiek tavaly 1 175 milliárd forintot költöttek, 2,1%-kal kevesebbet a megelőző évinél. A külföldiek több mint háromnegyede, 76,2%-a egy napra érkezett látogató volt. A hazánkba érkezők több mint egyharmada, 35,6%-a átutazó volt, míg további egyharmada, 34,2%-a turisztikai céllal, csaknem egynegyede, 24,3%-a bevásárlás céljából érkezett. A múlt évben az üzleti utak száma 2,3%-kal visszaesett.

Magyarországi lakosok a múlt évben 16 634 ezer alkalommal látogattak külföldre, ez 3,4%-kal több az előző évinél. Az utazások több mint kétharmada, 67,9%-a egynapos volt. A külföldre utazók 51,5 millió napot töltöttek a határokon kívül, átlagosan 3,1 napot, 0,1 nappal kevesebbet az előző évinél. Az utazók külföldön 535 milliárd forintot költöttek, némileg, 0,6%-kal kevesebbet a 2011. évinél.

A kereskedelmi szálláshelyeken a múlt évben 8 312 ezer vendég fordult meg, 3,6%-kal, ezen belül decemberben 6,1%-kal több, mint a megelőző évben. A vendégéjszakák száma 21 609 ezer volt, 4,8%-kal, decemberben 8,2%-kal több az egy évvel korábbinál. A külföldi vendégek száma a múlt évben 8,1%-kal, decemberben 10,4%-kal, a tartózkodási idejük egész évben 8,5%-kal, decemberben 14,1%-kal bővült. A belföldi vendégek száma a múlt évben csekély mértékben, 0,5%-kal csökkent, decemberben 2,3%-kal nőtt, míg a vendégéjszakák száma a teljes évben 1%-kal, decemberben 2,4%-kal bővült.

A szállodák átlagos szobafoglaltsága a múlt évben 47,8% volt, 1,9 százalékponttal magasabb az előző évinél. A négycsillagos hotelekben 54,9%, míg az ötcsillagosokban 65,5% volt a szobák kihasználtsága. Budapesten a múlt évben 10,6%-kal, decemberben 15,6%-kal nőtt a vendégforgalom a külföldi vendégéjszakák 12,9%-os, illetve a decemberben regisztrált 19,3%-os emelkedésének köszönhetően. A Balatonnál szerény mértékben, 2,5%-kal nőtt a vendégéjszakák száma a múlt évben; a külföldieké 4,5%-kal, a belföldieké pedig csupán 1,3%-kal haladta meg az előző évit. A kereskedelmi szálláshelyek a múlt évben 270 milliárd forint bruttó árbevételt realizáltak, folyó áron 6,5%-kal többet az egy évvel korábbinál az ágazatban érvényesült 4,6%-os árindex mellett. A szállásdíj bevétel folyó áron 8,2%-kal nőtt.

Népesség, népmozgalom

A múlt évben 90 300 gyermek született, 2,6%-kal több, mint egy évvel azelőtt. Ez azt jelenti, hogy a tavalyelőtti abszolút mélypontról visszajutott a születések száma a két évvel korábbi, akkor szintén történelmi minimumot jelentő értékhez. A születési arányszám a múlt évben 9,1‰ volt, 0,3 ezrelékponttal magasabb, mint a megelőző évben, és ugyanannyi, mint 2010-ben. A múlt évben 36 200 házasságot kötöttek, 1,1%-kal többet az előző évinél. A házasságkötési arányszám rendkívül alacsony, 3,6‰ volt, ugyanannyi, mint a megelőző évben.

A múlt évben 129 500 halálesetet anyakönyveztek, némileg, 0,5%-kal többet, mint a megelőző évben. A halálozási arányszám 13‰ volt, 0,1 ezrelékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A csecsemőhalálozási arányszám 4,9‰ volt, ugyanannyi, mint az előző évben. A természetes fogyás mértéke 39 200 fő, arányszáma 3,9‰ volt, 0,2 ezrelékponttal kisebb a 2011. évinél.

Bűnügyi helyzet

A múlt évben 15 300 személyi sérüléssel járó baleset történt, 4,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A közlekedési balesetben meghaltak száma 5,2%-kal, a sérülést szenvedetteké 5,9%-kal csökkent. A kedvező adatok mellett a gyermekbalesetek száma aggasztóan nőtt: a múlt évben 75%-kal több gyermek vesztette életét közlekedési baleset során, mint a megelőző évben. A személyi sérüléssel járó balesetek 91,5%-át a járművezetők okozták. A személygépkocsi vezetők az előző évinél 8,9%-kal kevesebb, a motorkerékpárosok 1,9%-kal, míg a kerékpárosok jelentősen, 8,4%-kal több balesetet idéztek elő. A balesetek 11,2%-ában szerepet játszott az alkohol. Amíg a balesetek száma csökkent a múlt évben, addig az alkoholos befolyásoltság által okozottak száma 3,2%-kal nőtt. Az ittas személygépkocsi vezetők által okozott balesetek száma stagnált, az ittas motorkerékpárosok 14,5%-kal, az alkoholt fogyasztó kerékpárosok 18,2%-kal több balesetet okoztak.

A baleseti statisztika értékeléséhez tartozik, hogy a mélyülő gazdasági válság következményeként a múlt évben csökkentek a szállítási teljesítmények, és kevesebben utaztak, mint a megelőző évben. Tavaly a szállított áruk tömege 7,5%-kal, az árutonna kilométerben kifejezett teljesítmény 1,5%-kal csökkent. A belföldi közúti áruszállítás teljesítménye 13,2%-kal csökkent, a vasúti szállításé 21,2%-kal nőtt. A nemzetközi közúti áruszállítás teljesítménye a múlt évben 1,6%-kal emelkedett, a vasúti szállításé ugyanakkor 4,3%-kal visszaesett. A személyszállítási teljesítmény 12%-kal visszaesett. A vasúti személyszállítás teljesítménye 1,1%-kal, a helyközi autóbusz közlekedés teljesítménye 3,8%-kal emelkedett. A helyi közösségi közlekedésben a teljesítmény 1,2%-kal zsugorodott. A közlekedésbiztonságot érinti, hogy a negyedik negyedévben első alkalommal forgalomba helyezett gépjárművek közel fele, 48%-a használt jármű volt; négy évvel korábban ez az arány még csupán 14%-ot tett ki. A múlt év végén 3,6 millió gépjármű, ebből 3 millió személygépkocsi volt forgalomban, 1%-kal több, mint egy évvel korábban. A személygépkocsik átlagos életkora 12,5 év, az autóbuszoké 14,5 év, a motorkerékpároké 17,4 év, míg a tehergépjárműveké 11,7 év volt; valamennyi kategóriában 0,5-0,6 évvel nőtt az átlagéletkor a múlt év elejéhez képest.

A múlt évben 472 ezer bűncselekményt regisztráltak a bűnüldöző szervek, 4,6%-kal, ezen belül Budapesten 10,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. A súlyosabb megítélésű bűntettek az összes bűncselekmények közel egyharmadát, 31,2%-át tették ki. A bűntettek száma a múlt évben 9,3%-kal, Budapesten 6,2%-kal csökkent, a kisebb súlyú vétségeké 12,4%-kal, a fővárosban 22,6%-kal nőtt. A személy elleni erőszakos bűncselekmények száma stagnált, 0,3%-kal csökkent, Budapesten 2,1%-kal emelkedett, a közterületen elkövetett bűncselekményeké 3,8%-kal visszaesett. A sértettek száma 5,9%-kal, ezen belül a fővárosban 8,6%-kal nőtt. Ennek ellenére az ismertté vált elkövetők száma 11,2%-kal, Budapesten 17,6%-kal csökkent. Az ellentmondást tükröző adatok elemzésére sajnos nincs lehetőség, mert a Belügyminisztérium nem teszi nyilvánossá a statisztikai adatokat. A rendelkezésre álló adatok a rendőrség felderítő tevékenységének jelentős romlására utalnak.

Budapest, 2013. március 10.
Dr. Katona Tamás

Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, PSZÁF, MÁK, Eurostat.
Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.