Hetényi Kör

Félfordulat. Ez a címe az adórendszer azonnali korrekciójára szólító javaslatcsomagnak, amelyet az idén nyáron alakult Hetényi Kör jegyez. A szakmai-baráti klub tagjai az egykori pénzügyminiszter olyan volt munkatársai és tisztelői, akiket különböző iskolákhoz, sőt más-más politikai oldalakhoz szokás sorolni. Ők ma együtt vallják, hogy a bizalmat erősítő fordulatra van szükség a gazdaságpolitikában, az első lépéseket pedig az adópolitikában kell megtenni. Csökkenteni kell a szegények terheit, és növelni a gazdagokét, hogy bővüljön a fogyasztás, ki kell vezetni az ágazati különadókat, csökkenteni a bankok terheit, hogy nőhessen a hitelezés. A Hetényi Kör tagjától, Csillag István korábbi gazdasági minisztertől Barát József kért interjút.

Az írás a 168 Óra oldalán folytatódik...

Kedves Sándor! Kedves Dr. Agy!

Először is megköszönöm, hogy „Félfordulat. A Hetényi Kör javaslatai az adórendszerben azonnal megteendő lépésekre” című kezdeményezésünket – blogodban (Kopátsy Sándor gondolatai) szólásra méltattad. Másodszor azért illet köszönet, hogy ráirányítottad a figyelmet Hetényi Istvánra, akiről leírod, hogy nem csak a legfelkészültebb pénzügyminiszter volt, de olyan politikus, aki mindig tisztában volt azzal, hogy meggyőződését, mikor, milyen nyíltsággal, milyen akciókban képviselheti. Amiért dicséred Hetényi Istvánt az a realitásérzék. Írásodból az a kép rajzolódik ki Róla, hogy amíg Moszkva diktált, amíg kommunista diktatúra volt, addig ment el – de addig elment! –, amíg Moszkva engedte, a rendszerváltás után pedig fejet hajtott (volna) a közvélemény előtt. Arra is figyelmeztetsz, hogy nem vagyunk hűek névadónkhoz, amikor olyasmire vállalkozunk, amit a többség nem támogat. Persze már az is kérdéses, hogy Moszkva szuronyait és a többségi közvéleményt lehet-e párhuzamba állítani, hiszen ilyen alapon a kisebbségnek örülnie kell, ha meghúzhatja magát és ne is álmodjon arról, hogy nézeteiről meggyőzheti a közvéleményt. De most nem ez a fontos.

Bennem élénken él egy másik Hetényi István-kép is. Ez nem a belenyugvás, hanem az útkeresés. Ha a nagykapuk becsukódnak, akkor keressünk kisebb, alacsonyabb átjárókat. Fülembe cseng a mondása: „Ha nem lehet kitárni az ajtókat, akkor igyekezzünk legalább az egyik lábunkat betenni a küszöb meg az ajtó közé, vigyázzunk, hogy ne törjék el, és várjunk türelmesen, amikor alkalom adódik, hogy tágítsunk a nyíláson!”

Érzésem szerint mi sem teszünk mást. Nem dicsérsz meg, hogy nem is radikális az írásunk, pedig nem is akarunk hadat üzenni, de nem akarunk belenyugodni abba sem, hogy ma a közvélemény néma, belenyugszik abba, ami szembe megy a józan paraszti ésszel is.

Az én egyik személyes példaképem: Konrad Adenauer szintén megértette és elfogadta, hogy a német közvélemény 1933 után nem támogatta őt, mégsem a közvéleményt, de nem is önmagát hibáztatta. Az is igaz, hogy nem kívánkozott „hősiességével” a börtönben elrohadni, ahová 1934-ben a nácik vetették Köln valahai polgármesterét, a Porosz Államtanács nyugalmazott elnökét. Egy év után ugyan Adenauert kiengedték, így volt módja belső emigrációba vonulni, majd újra megtapasztalhatta a börtönt a Gestapo „jóvoltából” 1944-ben. Szállóigévé vált mondása szerint: „Mind egy ég alatt élünk, de nem mindegyikünk látóhatára azonos!”

Amikor 1968-ban a „Magyarázom a mechanizmust” című rajzfilmsorozat ötletadójaként, epizódjainak egyik írójaként megpróbáltad az egyenlősdi pártján álló közvéleményt meggyőzni, mint a rajzfilmsorozat központi figurájának: Dr. Agynak az ihletője, még Te is így gondoltad. A Te horizontod, nem volt azonos a kommunista diktatúra ege alatt élő hivatalos közvéleménnyel.

Azóta is szeretem felidézni a rajzfilmsorozat minden egyes részében elhangzó bevezető gondolataidat. Dr. Agyként, hatalmas szemüvegeddel, kopaszon, fehér köpenyben – a sorozat másik ihletőjét: szegény, korán elhunyt Liska Tibort mintázva – felemelted (figyelemfelhívóan) jobb kezed mutatóujját és azt mondtad: „Tudjuk, miénk az ország!” – tartottál egy kis hatásvadász szünetet – „De azért ne vigyük haza!”

Ezzel a sorozatmottóval a fülemben várom, hogy valaki majd újra felemeli mutatóujját és azt mondja a narancsos többségnek: „Tudjuk, Tiétek az ország, de azért ne vigyétek haza!”

Csillag István

Csillag István az ATV Egyenes Beszéd c. műsorának vendége volt.

2012. augusztus 9.

A Félfordulat szövegezése szerint higgadt és „technokrata” szöveg: racionális kritikai felvetéseiből megvonva következtetéseit, elvileg elképzelhető, ennyiben reális és a jelenlegihez képest progresszív változtatásokra tesz javaslatot.

Ez a modor és stílus – ez jelenleg politikai értelemben irreleváns. Kopátsynak igaza van, legalábbis abban, hogy a jelenlegi politikai konstellációban hasonló javaslatok kormányzati megfogadásának nulla az esélye. Róna Péternek igaza van, legalábbis abban, hogy az adópolitikai változtatásoknak akkor van igazán gazdaságpolitikai relevanciájuk, ha a gazdaság jövedelemtermelő potenciáljai rendelkezésre állnak, ha jövedelmek keletkeznek, és e jövedelmek elvonásának aránytalanságai, hibái okoznak torzulásokat a gazdaságban. És, bár felvetéseinek arányérzékével komoly fenntartásaim vannak, de abban az általános szellemében is igaza van, hogy a gazdaság igazi problémáira az adhatna választ, ha valahogyan sikerülne dinamizálni és mobilizálni a gazdaságot és a társadalmat, ha meg lehetne erősíteni a gazdasági potenciálokat. Ehhez az adószabályokon túlmutatóan, számos magatartási norma, attitűd és az ezeket keretbe foglaló jogi és morális normák változásában sikerülne (kellene…) változást elérni.

Minden reálpolitikai averzió ellenére én a Félfordulatot fontos szövegnek tartom, amely elég jó lenyomatát adja – a szövegezők félfordulatának. Ami olyan, mint a fél pohár víz: egy kicsit félig tele, és legalább ennyire, félig üres. Bár a Félfordulat szövegezése igyekszik kontinuusan hű lenni a szövegezők korábbi nézeteinek és megnyilatkozásainak szelleméhez, ám ennek ellenére, úgy félig-meddig félfordulva – számos kérdésben teljesen más kiindulópontokat és okfejtéseket sejtet a szöveg a korábbi gondolatokhoz és gondolkodási keretekhez képest. Ezekre a következetesen ki nem mondott, ám mégis jól érzékelhető félfordulatokra szeretnék rámutatni a következőkben.

Krémer Balázs az ATV Start vendége volt.

2012. augusztus 7.

Kopátsy Sándor reakciója a Hetényi Kör Félfordulat c. írására:

"A pénzügyekben jártas liberálisok Hetényi István nevével jegyzett munkaközösséget alkottak. Jól választottak, mert Hetényi valóban kiváló pénzügyminiszter volt. Nemcsak kiváló pénzügyi szakember, hanem olyan műveltségű polgár, amilyenek csak a több generációs polgárok közül kerülhetnek ki, és ott is a több ezer közül a ritkaságot jelentenek."

Az írás Kopátsy Sándor blogján folytatódik...

Simonovits András az ATV Start vendége volt.

2012. július 31.

Elhangzott a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában, 2012. július 31-én.

(Hanganyag: 1. rész, 2. rész)

Műsorvezető: Vicsek Ferenc

Jogász, közgazdász, volt gazdasági- és közlekedési miniszter. Vezetett bankot és biztosítót, de dolgozott privatizációs tanácsadóként is. A Reggeli gyors vendége a gazdasági szakemberek közt egy valódi sztár: Csillag István.