Dr. Katona Tamás, a KSH volt elnökének összefoglalója a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról
2013. február - március (1. rész)
Gazdasági növekedés
Az Európai Bizottság közzétette szokásos tavaszi prognózisát az Európai Unió és az eurózóna idei és jövő évi gazdasági kilátásairól. A helyzetelemzés fontos eleme az elhúzódó recesszió tényszerű bemutatása és okainak feltárása. Az előrejelzés azzal számol, hogy ebben az évben még nem nő az Európai Unió gazdasági teljesítménye; összességében stagnálást jelentő 0,1%-kal csökken a GDP, míg az eurózónáé 0,4%-kal zsugorodik. A jövő évre a bruttó hazai termék egyértelmű bővülését várják az Európai Bizottság szakértői: 1,4%-os, illetve az eurózónában 1,2%-os emelkedésre számítanak. Abban az értelemben feltétlenül pesszimistább a kilábalás esélyeinek megítélése, hogy a múlt év tavaszán készített prognózis erre az évre 1,3%-os, ezen belül az eurózónában 1%-os gazdasági növekedést várt. Ugyanakkor az adott éves prognózis megbízhatónak bizonyult: a múlt évre stagnálást, az eurózónában ezen belül 0,3%-os szűkülést várt. A tényleges helyzet ehhez elfogadható közelségben maradt; az előzetes adatok szerint az Európai Unióban tavaly 0,3%-kal, az eurózónában pedig 0,6%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az eurózóna két legjobban teljesítő, jelentős gazdaságának teljesítményét pontosan vetítette előre a tavalyi prognózis: Németország bruttó hazai terméke 0,7%-kal, míg Ausztriáé 0,8%-kal bővült a múlt évben. Jelentősebb tévedést a válsággal küzdő dél-európai országok várható teljesítményének megítélése okozott: Görögország esetében a várt 4,7% helyett 6,4%-kal, míg Olaszország esetében a feltételezett 1,4% helyett 2,4%-kal zsugorodott a GDP. Jellemző, hogy a mediterrán országok válságán kívül a legnagyobb tévedés Dánia és Magyarország gazdasági teljesítményének előrejelzésénél történt. A dán gazdaság a várt 1,1%-os bővülés helyett 0,5%-kal szűkült, míg a magyar gazdaság a feltételezett csekély, 0,3%-os szűkülés helyett jelentősen, 1,7%-kal esett vissza. Egyébként a mienknél nagyobb zuhanás csupán 5 országban következett be a múlt évben: a déli válságövezet 4 országában és Szlovéniában. Jellemző, hogy a magyar kormány kettős mércéről és az Európai Bizottság szándékosan negatív hozzáállásáról beszél minden Magyarországot érintő brüsszeli megnyilvánulásnál: ehhez képest esetünkben a múlt évi prognózis ugyancsak kedvező volt, amelyet akkor a kormány úgy kommentált, hogy a Bizottság indokolatlanul, sőt a szóvivői sugallat szerint szándékosan pesszimista. Nos, a tények nem ezt tükrözik.
Ha megvizsgáljuk az egyes tagországok gazdasági teljesítményére készített idei prognózist, akkor egyértelműen a mediterrán országok mély válságára vezethető vissza az Európai Unió teljesítményének stagnálása. Ugyan 3%-ot elérő növekedést csupán a három balti országban várnak, és 1-3% közötti GDP bővülés is csak hat országban várható: az eurózónán belül Máltán, Írországban és Szlovákiában, míg az eurózónán kívül Romániában, Svédországban és Lengyelországban, de recesszió is a mediterrán országokon kívül csak Szlovéniában, Hollandiában és Csehországban várható. Az Európai Unió legnagyobb gazdaságai közül Németországban a tavalyinál szerényebb, 04%-os, Nagy-Britanniában ugyanakkor a múlt évi 0,3%-ot követően 0,6%-os bővülést várnak. A számunkra fontos partnerek közül Ausztriában is 0,6%-kal nőhet a bruttó hazai termék. A magyar gazdaság teljesítményére adott prognózis szerint a GDP a stagnáláshoz közeli 0,2%-kal nőhet ez évben, míg 1,4%-kal a jövő évben. A jövő évre már csupán Ciprus esetében számolnak recesszióval és Szlovéniában stagnálással, míg 20 ország esetében 1%-ot, ezen belül 8 ország esetében 3%-ot meghaladó GDP növekedéssel. E prognózis szerint a jövő évben a német gazdaság 1,8%-kal, a brit 1,7%-kal, a francia 1,1%-kal, a spanyol 0,9%-kal, míg az olasz 0,7%-kal bővülhet.