Hetényi Kör

2013. március 22. Egyenes Beszéd

Dr. Katona Tamás, a KSH volt elnökének összefoglalója a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról

2012. december - 2013. január (1. rész)

Gazdasági növekedés

Az Eurostat közzétette a negyedik negyedév gazdasági teljesítményének előzetes adatait. Az Európai Unióban a múlt év utolsó hónapjaiban a korábban vártnál nagyobb volt a visszaesés. Az eurózónához tartozó dél-európai országok továbbra is mély válságban vannak, s más országokban is megtorpant a növekedés a valutaövezeten belül, és szinte mindenütt mérséklődött a GDP emelkedés dinamikája. A régi tizenötök mindegyikére igaz: ha van is, de szerény ütemű a bruttó hazai termék bővülése. A 2003 után csatlakozott tagállamok gazdasága is megérezte a válságot, amely náluk abban nyilvánult meg, hogy ezáltal kisebb lett a növekedés dinamikája. Az Európai Unió egészében ez volt a harmadik, az eurózónában a negyedik olyan negyedév, amelyben csökkent a bruttó hazai termék. Az Európai Unióban a múlt év negyedik negyedében a GDP 0,5%-kal csökkent az előző negyedévhez, és 0,6%-kal az előző év azonos negyedévéhez képest. Az eurózónában a bruttó hazai termék 0,6%-kal csökkent az előző negyedévhez, és 0,9%-kal a megelőző év negyedik negyedévéhez képest. A múlt év egészében az Európai Unióban 0,3%-kal, az eurózónában 0,6%-kal esett vissza a gazdaság teljesítménye.

2010-ben, a fülkeforradalom hevében szinte észre sem vettük, hogy sok egyéb mellett született egy különös törvény a patikákról. A befektetőknek, ha nem patikusok, néhány év türelmi idő után tulajdonuk egy részét el kell adniuk, mert patikusoknak kell többségben lenniük minden gyógyszertárban. Akkor talán csak néhány kényes ízlésű jogász – no meg a tulajdonosok egy része – berzenkedett, hogy micsoda dolog is ez, miféle önkényes beavatkozás a tulajdonviszonyokba. De győzött a patikákkal kapcsolatos szokásos irracionális kommunikáció: az a jó a betegeknek, ha nem nyílik új patika, ha nincs verseny, ha nincs valódi befektető.

Néhány év elteltével talán megérett az idő, hogy kimondjuk: a patika-tulajdonosok törvény általi kifosztása (hiszen az, amit el kell adni, ráadásul egy meghatározott vevőnek, biztosan kevesebbet ér, mint a valódi értéke lenne egy rendes ügyletben – a legújabb hírek szerint ehhez a „vásárláshoz” még közpénzből támogatott hitelt is ad a kormány) csak kísérlet, pilot-projekt volt. Tesztje egy, a tulajdonviszonyokat brutálisan átalakítani akaró politikának. Ez az írás is kísérlet. Kísérlet arra, hogy értelmezze azt, ami velünk, körülöttünk történt és történik. Örülnék, ha látnék más, kevésbé rémisztő magyarázatot, de a puzzle darabjai ijesztően összeillenek ebben a keretben.

A 2010 óta folytatott unortodox gazdaságpolitikáról megoszlanak a negatív vélemények: „őrült beszéd, de van benne rendszer”, vagy „őrült beszéd, és nincs benne rendszer”.

Magam azok közé tartozom, akik úgy vélik, hogy az unortodox politika kitalálói – mindenekelőtt Orbán és Matolcsy – rendelkeznek egy világképpel, amely összefüggő hamis és összeesküvéses látomás, de ehhez a világképhez erős pragmatikus gazdaságfilozófia és gyakorlat párosul, amely működésbe hozott egy rendszert. A világkép szerint a nyugati, és ezen belül az európai világ hanyatlik, a válságot kizárólag erős, alkuképes nemzetállamok élik túl.

2003 óta sorakoztatom érveimet a progresszív jövedelemadózás mellett és az adócsökkentés ellen, hiába. Mindig politikai érdekek szerint születnek meg a sorsdöntő gazdasági döntések.

Népszabadság, 2011. március 2.

Dr. Katona Tamás, a KSH volt elnökének összefoglalója a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról

2012. november - december

Gazdasági növekedés

Az év eleji időszaknak az a sajátossága, hogy a közvélemény a várható kilátásokra, a következő időszakot bemutató prognózisokra figyel, miközben még nem állnak rendelkezésre az előző év egészére vonatkozó adatok. A gazdasági prognózisok természetesen általában úgy készülnek, hogy a kiinduló állapotnál csak néhány hónappal, illetve egy-két negyedévvel korábbi tényadatok állnak rendelkezésre; az utóbbi válságos években, amikor a hangulatot meglepően módosította egy-egy váratlan statisztikai adat megjelenése, fontosabbá vált szinte minden részletes adat pontos ismerete. Ezért a várakozásokat, a piacok reagálását a korábban megszokottnál nagyobb mértékben befolyásolja a gazdaságelemző intézetek korábbi átfogó előrejelzésüket megerősítő vagy éppen korrigáló közbeeső becslés közreadása. Ma már többnyire óvatos optimizmust jelent az is, ha valamely mértékadónak tekintett intézet csak minimális mértékben korrigálja lefelé a korábbi előrejelzését. Ilyennek minősíthető a Nemzetközi Valutaalap január végén publikált globális áttekintése, amely a világgazdaság növekedését ez évben – Európából nézve jelentősnek tetsző – 3,5%-ban, a jövő évre pedig 4,1%-ban határozza meg, és mindkét mutató csupán 0,1 százalékponttal kisebb az októberi prognózis során feltételezett dinamikánál. Az IMF a fejlett országok növekedési kilátásait lényegesen szerényebbnek ítéli meg: ez évre 1,4%-os GDP emelkedést vetít előre az őszi 1,6% helyett, míg a jövő évre 2%-ot feltételez az előzőleg publikált 2,1% helyett. Az mindenképpen pozitív, hogy egyértelmű növekedést, jövőre pedig gyorsuló bővülést vár az IMF a fejlett országok gazdaságában. Ennek motorja az Amerikai Egyesült Államok, ahol a bruttó hazai termék ez évben 2%-kal, 2014-ben 3%-kal növekedhet; ez utóbbi adatot 0,1 százalékponttal felfelé módosította a szakértői gárda. Japán gazdasága ez évben 1,2%-kal növekedhet, amelyben szerepe van a bekövetkezett természeti katasztrófa által kiváltott visszaesés utáni rövid helyreállítási periódusnak. Legalábbis erre utal, hogy Japán visszaeshet a korábbi igen szerény bővülés állapotába: a jövő évi prognózis csupán 0,7%-os GDP növekedést vár, 0,4 százalékponttal kisebbet az ősszel publikáltnál. Kanadában nem torpant meg a növekedés, és kedvezőek a kilátások: az elmúlt két évben 2,6%-kal, illetve 2%-kal nőtt a GDP, míg az idei évre 1,8%-os, jövőre 2,3%-os bővülést várnak.

A KSH volt elnöke szerint ha gazdasági fellendülés lenne, akkor újabb eladósodási hullám jönne létre. Szerinte 2013-ban igen szerény gazdasági növekedés lehet és az a legfőbb gond, hogy nem tud egyszerre pozitív gazdasági növekedést és stabilitást adni.

Tavaly négy százalékkal csökkent a reálkereset, ami azt jelenti, hogy minden családtól elvettek körülbelül kétheti keresetet. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozott sokakat, ezért azt gondolom, hogy ez a rezsicsökkentés jó. A probléma az, hogy ez nem fenntartható ilyen módon.

Interjú Katona Tamással