HTML

Hetényi Kör

2012. június 6-án megalakult a Hetényi István (1926-2008) ne­vét viselő szakmai-baráti kör, melynek tagjai a volt pénzügy­miniszter egykori munkatársai és tisztelői. A Hetényi Kör adó­szakértőkből és közgazdászok­ból áll, célja a magyar adó­rendszert érintő javaslatok ki­dolgozása és nyilvános szak­mai vitája.

Moderálási alapelvek

Mielőtt hozzászól, kérjük olvassa el moderálási alapelveinket.

Portfolio.hu


Feliratkozás


Soós Károly Attila az Alaptörvényben rögzített adósságszabályról

2013.07.09.

A Szalay és Hetényi körök szakértői megvitatták az Alaptörvényben rögzített adósságszabály, illetve a Költségvetési Tanács szerepének jogi, közgazdasági és politikai vetületeit.

A Szalay kör szakértői előálltak egy javaslattal az Alaptörvény módosítását illetően, melyet itt olvashatnak. A vita kiindulóponjátul az alábbi módosító javaslat szolgált.

A továbbiakban Soós Károly Attila hozzászólása olvasható. 

***

Az alábbi javaslat 1. pontjához szólok hozzá, alapjában véve az államadósság – deficit ügyhöz.

Noha a felelőtlen költségvetési túlköltekeztést a leghatározottabban ellenzem (politikusként is elleneztem), a közgazdászok azon köréhez tartozom, amely semmi ilyen „általános”, a mindenkori parlament kezét megkötő szabályozást nem tart szükségesnek, sem elfogadhatónak. Ha azonban a többség be akarja vezetni, akkor előre. De akkor is, nem csak a Fidesz új szabályozását tartom teljes képtelenségnek, hanem az előadott javaslatot is.

A javaslat, akárcsak a Fidesz-Alaptörvény, nem próbálja kezelni a deficit konjunktúra-ingadozásokat követő ingadozásait. A Fidesz-törvényben (stabilitási törvény) aztán már van egy kísérlet a probléma kezelésére, amennyiben a megengedett adósság-növekedés negatív előjellel függ a GDP reálnövekedésétől, de ez így távolról sem kielégítő, és nem harmonizál igazán az alaptörvényben lefektetett szabállyal.

Szerintem az alkotmány szintjén csak valami nagy általánosságot célszerű mondani az eladósodáshoz fűződő súlyos felelősségről; bármilyen konkrétum vagy túl konkrét lesz egy alkotmányszöveghez, vagy ellentmondásba kerül a részletesebb szabályt meghatározó törvénnyel.
 
Mi a teendő? Fölösleges a kereket újra föltalálni akkor, ha már föl van találva, éspedig egy jobb (az én megközelítésemben persze csak kevésbé rossz) fölfogásban. A Gyurcsány-kormány által a nemzetközi pénzügyi intézmények segítségével kidolgozott és a parlamentben 2008-ban törvényerőre emelt rendszer nagyon szellemes, okos megoldás, a teljes visszaállításánál jobb (kevésbé rossz) ötletet nem ismerünk.

A Fidesz azzal bírálta ezt a rendszert még a parlamenti jóváhagyásakor, hogy nem transzparens. Igaz, a konjunktúra-ingadozások problémájának kezelése meglehetősen bonyolulttá teszi. Azonban az ilyen ingadozások kezelésére alkalmatlan rendszer működésképtelen, egyszerűen nem érdemes bevezetni (a Fidesz szakértői is gondolkoznak a probléma jobb megoldásán a saját szabályozásuk keretei között, persze legalábbis egyelőre eredmény nélkül).

Továbbá, ha jól látom, a javaslat szerint megmaradna  a Költségvetési Tanács túlzott hatalma. Célszerűnek tartom a Költségvetési Tanács szabályozását is minden tekintetben visszaállítani a néhai 2008-as törvény szerint.
Az ÁSZ elnökének, alelnökének választására vonatkozó javaslatot támogatom.


2013. június 24.

Szólj hozzá!

Katona Tamás: Helyzetkép 2013. április - május 1. rész

2013.07.09.

Gazdasági növekedés

 

Az első negyedév adatai alapján pesszimistábbak lettek az elemzők az Európai Unió ez évi kilátásait illetően, és változatlanul kedvezően ítélik meg a fejlődő országok gazdasági növekedését. Az Európai Unión kívüli fejlett országok gazdasága is bővül az idén. Az Európai Unió egészében stagnáló állapot várható, míg az eurózónában még fennmarad a recesszió. Ennek oka a mediterrán térség elhúzódó válsága, az államháztartások szinte reménytelen helyzete a dél-európai országokban. A közép-európai térségben is lassult a gazdasági növekedés dinamikája, ugyanakkor a balti országok továbbra is gyorsan bővülnek. A magyar gazdaságban megszűnt ugyan a technikai recesszió, de növekedésre ez évben sincs kilátás; ennek oka csak kis részben az exportkilátások szerény javulása; a fő gond a dilettáns, konfrontatív gazdaságpolitika, amely a választások közeledtével újabb váratlan unortodox intézkedésekkel lehetetleníti el a gazdasági szereplőket.      

Szólj hozzá!

Raskó György: Jobbhorog övön alul

2013.06.24.

"a magyar belpolitika ... a mezőgazdaságot nem a nemzetgazdaság egy fontos termelő ágazatának, hanem speciális foglalkoztató intézménynek tartja"

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott államok közül a mezőgazdaságra vonatkozó fejezetet illetően a legkedvezőbb kondíciókat (tejkvóta, bázis termésátlag, vidékfejlesztési támogatások) Magyarország szerezte meg, míg elődeim nagyon ügyetlenek voltak a tárgyalások során – mondta rezignáltan egy évvel később egy prágai agrárgazdasági konferencián a lengyel mezőgazdasági minisztérium frissen kinevezett államtitkára. Igaza volt. A földalapú támogatás alapösszegét a magyar gazdáknak 4,67 tonnás, a lengyelekét 3,0t/ha „történelmi” bázison állapították meg. A lengyelek az előző évi tényleges termelésükkel azonos tejkvótát kaptak, míg mi kegyes statisztikai csalásunknak köszönhetően 15%-kal magasabbat szereztünk annál, ami jogosan megilletett volna bennünket. Joggal számítottunk arra, hogy az uniós csatlakozás révén mezőgazdaságunk ismét egy nagy gazdasági közösség élelmiszerkosara lesz. A Brüsszelből folyósított nagyvonalú agrártámogatások felhasználásával pedig rég nem látott technikai-technológiai fejlődés indul meg a hazai agráriumban, melynek eredményeképp a magyar élelmiszergazdaság visszanyeri a rendszerváltozás előtti teljesítőképességét és nemzetközi versenyképességét.

Ebből a mai napig sajnos semmi sem valósult meg. Sőt a magyar mezőgazdaság teljesítménye minden várakozást alulmúl. Agrátermelésünk a csatlakozás előtti évek alacsony szintjén stagnál, a tíz legfontosabb élelmiszerből (mint például a sertéshús, a baromfihús, a tej) kilencnek csökkent a termelése, a hazai előállítású élelmiszerek részesedése a magyar lakosság fogyasztásából 92%-ról 70%-ra zuhant.

2 komment

Mihályi Péter: Nem vagyunk túl a nehezén

2013.06.24.

"...a 3% alatti deficit még mindig azt jelenti, hogy a költségvetés 6%-kal többet költ, mint amennyi a bevétele, a hiányt pedig a növekedés számszerű üteménél (1-2%) magasabb mértékű kamattal (4-5%) terhelt hitelből finanszírozza. Vagyis a pilótajáték folytatódik."

Mit kellene csinálni egy kormányváltás után? Feladat lista hét pontban.

11 komment

Csillag István: (Majdnem) Átfogó javaslat

2013.06.19.

"Az Orbán–rendszer utáni kormánynak ...nincs is módja miből kiengedni, többet költeni és még mindig elvégzendő a feladat: hozzáigazítani a kiadásokat a bevételekhez."

Mi történjen az Orbán-rendszer után?

A Hetényi kör egy évvel ezelőtt (2012. június 6-án) azért jött létre, hogy ellenszert találjon stagnálásra, amit a 2010-es kormányváltás utáni adópolitikai intézkedések, a kiszámíthatóságot leromboló jogbizonytalanság és kapkodó gazdaságpolitika okozott.  Egy éve azt hittük, hogy elegendő az államháztartás bevételi oldalára koncentráló néhány, a növekedés tényezőinek (fogyasztás és beruházás) kedvezőbb feltételeket biztosító tűzoltó jellegű javaslat összeállítása – akkori szóhasználatunkkal: a félfordulat. Tévedtünk.

3 komment

Katona Tamás: Helyzetkép 2013. március - április

2013.06.14.

Dr. Katona Tamás, a KSH volt elnökének összefoglalója a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról

2013. március - április (1. rész)

Gazdasági növekedés

Az Európai Unió gazdasága – a várakozásoknak megfelelően – még nem lábalt ki a válságból, igaz, az első negyedéves adatok a prognosztizáltnál valamivel gyengébb helyzetet tükröznek. Az Európai Unió egészében a bruttó hazai termék az első negyedévben – a stagnálást jelentő – 0,1%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, és 0,7%-kal esett vissza a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az eurózónában ennél valamivel kedvezőtlenebb adatokat rögzített az Eurostat: a GDP 0,2%-kal zsugorodott az előző negyedévhez, és 1,1%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az európai gazdaság kilátásai az év eleji adatok ismeretében nem ítélhetők meg a korábbinál negatívabban. A prognózisok eleve – a múlt évinél enyhébb – recessziót vártak az eurózónában, és stagnálást az unió egészében, egyben a csekély fellendülést a második félévre jelezték. Ezért a prognózisokat nem szükséges módosítani.

Szólj hozzá!

Neményi Judit a Matolcsy-féle MNB-csomagról

2013.04.11.

A Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának korábbi tagja Bolgár Györggyel beszélgetett. 2013. április 6. Galamus.hu

Bolgár György: - Megkaptuk az újabb Matolcsy-csomagot, ezúttal a jegybankból és tulajdonképpen mintha megkönnyebbült sóhajok halk hangját hallanám, hogy nem történt valami drámai, főleg nem tragikus bejelentés, bizonyos dolgok akár még jól is elsülhetnek. És talán a kockázatok sem olyan óriásiak. Mit gondol Ön, aki belülről ismeri a nemzeti bank működését?

Neményi Judit: - Nagyon jól összegezte az első benyomásokat. A kockázatok mértékéről még szerintem ugyanakkor korai véleményt nyilvánítani, ugyanis ezzel a jegybanki Matolcsy-csomaggal kapcsolatban ugyanaz a benyomása keletkezik elsőre az embernek, mint amit már megszokhattunk a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett nagyobb csomagok kapcsán. Nevezetesen, hogy a részletei nincsenek kidolgozva. Ugyanis az érintett bankokkal a találkozóra majd csak valamikor azt hiszem a jövő héten fog sor kerülni, és abban a rövid négyoldalas leírásban, ami egyelőre hozzáférhető a magamfajták számára, szépen fel is vannak sorolva mindazok a konkrét pontok, amelyek a hárompillérű rendszer tényleges bevezetését majd igen erőteljesen is befolyásolhatják.

Szólj hozzá!

Katona Tamás: Helyzetkép

2013.03.24.

Dr. Katona Tamás, a KSH volt elnökének összefoglalója a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról

2012. december - 2013. január (1. rész)

Gazdasági növekedés

Az Eurostat közzétette a negyedik negyedév gazdasági teljesítményének előzetes adatait. Az Európai Unióban a múlt év utolsó hónapjaiban a korábban vártnál nagyobb volt a visszaesés. Az eurózónához tartozó dél-európai országok továbbra is mély válságban vannak, s más országokban is megtorpant a növekedés a valutaövezeten belül, és szinte mindenütt mérséklődött a GDP emelkedés dinamikája. A régi tizenötök mindegyikére igaz: ha van is, de szerény ütemű a bruttó hazai termék bővülése. A 2003 után csatlakozott tagállamok gazdasága is megérezte a válságot, amely náluk abban nyilvánult meg, hogy ezáltal kisebb lett a növekedés dinamikája. Az Európai Unió egészében ez volt a harmadik, az eurózónában a negyedik olyan negyedév, amelyben csökkent a bruttó hazai termék. Az Európai Unióban a múlt év negyedik negyedében a GDP 0,5%-kal csökkent az előző negyedévhez, és 0,6%-kal az előző év azonos negyedévéhez képest. Az eurózónában a bruttó hazai termék 0,6%-kal csökkent az előző negyedévhez, és 0,9%-kal a megelőző év negyedik negyedévéhez képest. A múlt év egészében az Európai Unióban 0,3%-kal, az eurózónában 0,6%-kal esett vissza a gazdaság teljesítménye.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása